Reménytelen? [ BEFEJEZETT]

- 4 -

Egész nap frusztrálva éreztem magam a délután miatt. Nem volt semmi kedvem a beadandó megírásához és Brianhez sem hogy hallgathassam a hülye beszólógátasait vagy Zach kárörvendő megjegyzéseit hogy most össze "barátkozunk" örülök ha meg tudom tűrni 2-3 óráig nem az hogy jobba legyek vele.

Dél fele kaptam egy SMS-t egy ismeretlen számról de egyből tudtam hogy vajon ki küldhette el nekem

- " cicus 3-kor a városi könyvtár előtt ne kés ;) "

- " honnan a picsából van meg a számom?! "

- " egyet találhatsz ;) "

Zach..... kinyírom de tényleg azt mondta nem avatkozik bele erre tessék.... fújtatva a folyosón útnak indultam kinyírni a legjobb barátomat, hamar meg is találtam a folyosón körbe véve sok emberel. úgy gondoltam a legjobb meglepetés ha hátulról lepem meg.

Neki futásból rá ugrottam a hirtelen támadásom miatt nem tudott reagálni rá így a földön kötöttünk ki, szerencsére ő eset nagyobbat és az enyémet tompította vihogva néztem ahogy szenved a földön és szitkozódik

- Ethan te hülye vagy?! Baszki faj mindenem nehéz lett volna idejönni és úgy köszöni vagy valami?! és szállj már le rólam!

- Megérdemled! Az én nem avatkozok be dolgotokba miatt!!

- Én nem csináltam semmit se!

Kezdet el védekezni de nem hagytam annyiba

-aha, akkor honnan lett meg valakinek a telo számom?! Csak úgy megjelent előtte egy szám sorozat ugye és gondolta h na ez tuti az enyém ? Vagy este megálmodta véletlen ? Vagy netalán valaki elküldte neki véletlenül!

Néztem rá szúrós szemmel, ez mindig be válik nem sokan bírják a jeges szürkéskék szememet. amit sokszor ki is használok ha valaki zargatni akar vagy egyszerűen meg akarok tudni valamit,

- ő ízé. Gondoltam segítek nektek egy kicsit ezt ne vedd bele avatkozásnak! én csak azért adtam meg hogy meg tudjatok beszélni a beadandókat

- Arra ott van a Messenger!

- Jó na de ez személyesebb és amúgy is te elérhetetlen vagy!

- Ez nem is igaz!

- Aha akkor múltkor miért nem értelek el sehol és idegeskedtem miattad halálra magam?!

- Mondtam h egyedül akartam lenni!

Előbb értem a könyvtárhoz elkezdtem gondolkodni hogy milyen témáról írjunk vagy mit ragadjunk meg ötletként.

Elmélkedés közben elkezdtem bolyongani a könyvtárban és véletlenül bele vesztem a régi irodalmi novellákba és versekbe észre se vettem hogy Brian itt van és engem fotózgat ahogy a földön ülök régi könyvekkel

- te mióta vagy itt?! És miért fotóztál le?! És miért nem szóltál hogy itt vagy!

- Elég régóta nézlek téged de te észre se vettél amúgy meg írtam hogy itt vagyok de nekem úgy rémlik hogy a helyszín nem itt lett volna! Ja igen a kép meg azért készült mert túl sexy voltál könyvel a kezedbe és ebben a helyzetbem

Természetesen kacsintott a monológja végére amivel ismét zavarba hozott feltápászkodtam a földről vissza raktam a könyveket.

- jó mindegy az a lényeg hogy itt vagy és végre elkezdhetjük! Én arra gondoltam írhatnánk valami irodalmi műről vagy íróról is ha már magyarra kell...

- Aj de az olyan unalmas! Vonatkoztass el a magyartól a téma akkor jó ha emberi. Vagy ha figyelem felkeltő pl "a mai társadalom" szerintem erről a témáról kellene írnunk és szét bontanánk és a folytatása lenne a többi amit még meg kell írni. Itt bele mehetsz mélységekbe is és az elgondolkodtató lesz meg a tanárnak is.

- Nem néztem volna ki belőled hogy tudsz értelmesen is gondolkodni az hittem elő állsz egy olyannal hogy "milyen lehet az alacsony embereknek az élet" vagy egy " magasan szép az élettel"

- Hat ezek a rejtet képességeim. Megfordult a fejembe de akkor hallgathattam volna a hisztit és azt passzolnám szóval maradjon ez. És Zach is leszúrna ha megint bele tipornék a lelki világodba.

4 óra elteltével nem hittem el hogy kész vagyunk az első ilyen beadandó cuccal. Rosszabbra számítottam azt hittem végig bunkózni fog és beszólogatni de visszafogta magát. Olyan mintha egy másik ember lett volna. aki normális és vicces és tudja értékelni a másiknak az elvont ötleteit és humorát.

- Húha el se hiszem hogy kész lett azt hittem több idő lesz.

- Hat ezt köszönd a zsenialitásomnak! Nélkülem semmire se mentél volna.

- Na azért ne légy el szállva magadtól. Egyedül is megtudtam volna írni!

- Persze- persze.

Erre a végszóra egy Zach libbent be elénk nyilván nem elem jött, mivel egyből a pasija nyakába ugrót és levegőnek nézet. Kicsit szarul éreztem magam őket nézve és nem tudtam eldönteni hogy mi miatt.

a féltékenység is rám tört.

De nem tudtam megmondani hogy azért mert levegőnek néznek vagy mert Brian nem velem foglalkozik már mint az elmúlt órákban,,,

este mikor próbáltam el terelni a gondolataimat arról hogy mi miatt érezhetem magam rosszul ennyire. a helyzeten az sem segített sokat hogy Zach bejelentet hogy holnap hivatalosak vagyunk Brian házi bulijára és hogy kötelességünk ott lenni és hogy menyire boldog hogy kezd normalizálódni a viszonyunk mert hallotta hogy milyen jól telt a délutánunk,,,,

ép azon gondolkoztam hogy mivel is magyarázzam ki hogy holnap este pont nem érek rá és nem azért mert nincs kedvem elmenni és látni őket és hogy ne legyen a végére sértődés

az elmélkedésemből kizörrentet a telefonom azt hittem Zach akar még valamit.

- " remélem holnap téged is látni foglak nálam törpicsek ;) "

Nos az a igazság hogy én nem vagyok ép jó a storyk írásában de igyekszek és nagyon hálás vagyok azoknak akik elolvasták eddig a storymat és érdekli őket hogy mi is fog történni :D öhm és nem is most akartam új részt hozni még, de ez legyen ajándék valakinek akit 4 hónapja boldogítok ( valld be hogy te is szereted hogy nincs nyugalmad ) :D <3 Bár nem tudom megérdemli-e most :/ hisz elvált, és nem szeret :( :'( de én cuki leszek! és itt van az új fejezeted érezd hogy szeretlek ;) <3