Alexander

Befejezés

-Éljen az ifjú pár!- Egyszerre visszhangzott fel a jó kívánság. A tapsvihar csak kis idő múlva kezdet csillapodni. Liza már a hatodik hónapot taposta az ultrahangból kiderült lány lesz. Amikor megtudtuk felkaptam, körbe pörgettem. Annyira már nem aggódtam ugyan is ki derült a babának nincsen maradandó károsodása. Egészséges, mint a makk. Szépen fejlődik. Connie és Jim még jobban összeragadtak, mint eddig. Persze nem akarják, hogy tudják, de nyílt titok, ami köztük van az óta, amióta hozzánk került. Nos, a fiatal házasok, Finoman fogalmazva se szikrázik köztük a levegő. Hiába játsszák el a boldog párt. Látszik, mennyire utálják egymást. Pedig maga az esküvő álombélire sikerült. A szabadban csak a család, közeli ismerősök, a banda tagok vettek részt az eseményen. Egész városnak való kaja pia volt. Két öt emeletes torta és még több édesség. A menyasszony szemet kápráztatóan festet. Semmi csicsa egyszerű testre simuló csipkés ujjatlan bokáig a hát rész ki van vágva. Épp, hogy súrolja a földet. Hozzá illő fehér magas sarkú, aminek az elején gyöngysor van. A kezén és a nyakában is gyöngy logót a család öröksége. Vörös rúzs, natúr smink a szőke haját hátra fogták a fátyollal összecsatolták. Estére a hangulat a tetőfokra hágott a szesz megtette hatását teljesen feloldódót mindenki. Marlont és Ruthot is bele értve. Ha tehették volna csak egymással táncoltak volna. Viszont a menyasszony kézről kézre járt senki nem akart lemaradni róla.

Kettő körül félre vonultam leülni a sátorral szembeni kis fapadra szusszanni. Hátra dőlve figyeltem az embereket. Boldogok voltak egy nap erejéig. Bármi gondjuk volt most hátra hagyva ugrálnak, nevetnek, kiabálnak, viccelődnek. Reggeltől viszont újra kezdődik, minden előröl. Ebben a pillanatban azt kívánom, bár ne lennék, maffia vezér bár biztonságosabb életet tudnék nyújtani nekik. Rácsapok, a térdemre felállok, indulok a sátor felé. Páran a levegőbe kezdtek lőni, mások meg az erejüket fitogtatták persze téteket tettek egymásra. Rázom, a fejjem, mosolyra húzódik az ajkam. Visszaszívom az előző gondolatom. Szeretem őket a munkám és igen. Az életem oda adnám értük.

Üdv mindenkinek!

Nem lett valami hosszú  és izgalmas a befejezés ezért elnézést kérek. Viszont ezzel még nincs vége.  Amúgy az a legviccesebb inkább romantikus lett,mint ahogy én azt elképzeltem ugyan is az eredeti koncepció szerint ez  másodlagos lett volna. De olyan volt, mintha magát írta volna a könyv. Na de se baj. Majd a következő kettőben oda figyelek a több vérre meg rablásra.  😸