Alexander

Az aukció

10 évvel később

A dolgozó szobámban ülve az üzletek papírjait nézem, amikor kopogtatnak az ajtómon. Ki se kell találnom ki áll az ajtó túl oldalán. Marlon az. Mint minden évben november 7-dik napján. Ahogy az lenni szokott átböngészi a levelek de egy meghívó érkezik minden baszott évben amire folyton elakar menni. Sóhajtok majd szólok neki,hogy bejött. Azonnal az asztalomhoz rohan és elkezd könyörögni. - Léci Alex menjünk! Csak egyszer hadd nézzem meg!

- Felejtsd el. Nagyon unom már, menj egyedül vagy vidd magaddal Conniet.

- Elvinném ha nem nő lenne. Elég érdekes lenne egy csaj a vén perverzek között. Egyedül meg ki megy?

- Na látod. Leszarom az aukciót. Semmi nincs ami a mi érdeklődési körünkben van.

- Mért nincs? Hiszen nőket adnak el.

- Viszont őket ön szántjukon kívül adják el. Nálunk ez nem nyerő és ezt te is tudod. Hozzánk direkt jönnek munkáért. És nem kurvákat adunk ki a kezünk közül. És nekem mért kell ezt minden baszott évben el mondanom? He?!- Connie bejött a szobába, keresztbe tett lábbal leült a velem szemközti bőrfotelba.

- Connie! Csinálj vele valamit mert bazdmeg lelövöm!

- Ugyan Alex nyugodj meg. Árt a szépségednek. Menny el vele, többet utána nem kell, hidd el amit ott fog látni a gyomra is felfordul. - Hosszan nézek Connie szemébe és meg értem. Komolyan gondolta amit mondott. Nemet is mondhatnék de elegem van Marlon állandó nyivákolásából. Három éve ez megy...

Homlokomat az asztalra hajtom. - Menjünk faszom. De most mondom ez lesz az első és utolsó.

-Király!!! Kösz Connie, szeretlek!- Elé ugrott , majd testvéri csókot nyomot az arcára.

- Ne nekem köszönd féleszű. Én csak rávilágítottam a tényekre. - Néha nehéz elhinnem,hogy ez a családom.

- Persze te mindig csak a "Tényekre mutatsz rá"- Fintorogva én is beleszóltam.

-Elég legyen! Menjetek és készüljetek a giga eseményre. Marlon?

-Igen?

- Ha lehet ne égess le minket.

-Ezt a humort. Hol vetted? A fekete piacon?

- Ott ahol téged is.

- Mikor és hol?

- Fél tizenegy, Las Vegas.

- Jó. Készülj el nagyjából - Rá néztem a méreg drága Rolex órámra- Ötre. Előbb oda érünk. Kicsit körbe tudsz nézni.

- Értve, azzal ki siettet a szobából.- Őt ismerve nem fog időre elkészülni, tehát egy órával csaltam. Ha hatkor indulunk pontosan az aukció kezdetére fogunk oda érni.

- Okos gyerek vagy Alex. Tisztábban vagy vele soha nem készül el időben. - Ki kecmeregtem az asztal mögül, Connie mellet megálltam.

- Pontosan. Addig figyelj mindenre. Jim legyen melletted akár merre mész is.

- Nem kellene ennyire félned, Jim pedig a nap huszonnégy óráját velem tölti.

- Jól van, haza érve benézek hozzád.

- Rendben. Most pedig indulj különben te sem fogsz elkészülni. - Szó nélkül kisétáltam, a hálószoba felé vettem az irányt. Fél hatkor az ebédlőben ültem, Marlonra várva. Negyed óra múlva meg is érkezett ami szokatlan volt tőle. - Tesó bocs kicsit elmúlt öt óra.- Nyugodtan rá néztem. - Öcsi mindig késsel, hozzád van igazítva az idő.

- Kösz bátyó. Na akkor indulhatunk?

-Felőlem. Pénz van nálad?

- Még jó. -Beszálltunk az autóba és indultunk Vegásba, a négy és félórás utat felváltva vezetjük oda én vissza ő.

Az úton mindvégig hallgatunk az egyedüli zajt a rádió adta. Mindketten bele merültünk a gondolatainkba. A GPS-be beütöttem a helyet és a nevet. Las Vegas, Atlantic St. A hely nem tűnt valami biztatónak, lepukkant házak, szakadt kölykök. Azon gondolkodtam vajon mért ide építette az épületet. De talán semmi jelentősége nincs, egyszerűen olcsóbb volt a terület. Egy nagy háromszöget kell elképzelni amiben egy kurva nagy garázs látszik körülötte hatalmas kő kerítés aminek a tetejébe áramot vezethettek. A kapu előtt megállunk, lehúzom az ablakot mire egy kigyúrt, kopasz fekete ruhás faszon oda jön. Fülsértő hangon beszél. - Jó estét Uraim! A meghívójukat ha kérhetném. - Át adom neki a finom papírból készült levelet. Vett rá egy pillantást, hátra szól a másik olyan kaliberű fazonnak amilyen ő. - Jó szórakozást kívánok Önöknek. - Azzal a kapu kinyílt, be hajtottunk, az ajtó közelében leparkoltunk. Ott is állt egy fekete ruhás. Elénk jött majd átmotozott mindkettőnket, mivel fegyvert tilos az épületbe vinni, a táskát is leellenőrizte, hogy bomba mentes-e. Bekísért a garázsnak álcázott épületbe, bár nekem a véleményem az,hogy inkább hasonlított egy autószerelő műhelyre. Pár gyertya éget fény gyanánt a faszi a mellettünk lévő falhoz ment ahol beütött valami kódot, persze az is elvolt rejtve ahogy a lift is ami a velünk szemben lévő fal mögött volt. Marlon tátott szájjal figyelte. Mind hárman beléptünk a liftbe ami lefelé ment. A lift ajtó kinyílt de a hosszú folyosón sem volt több fény mint fent. Szekta gyűlésre emlékeztette az egész és csak rosszabb lett amikor, a terembe értünk. Félhomály, mindenhol két ülés, üvegfallal van elválasztva a két oldal és hangszigetelés, a fotelek előtt érintő képernyős monitor ahová a kívánt összeget lehet beírni és a végén kijelzi megnyerted-e vagy sem. Körben ültünk, alattunk a középső rész reflektorral ki volt világítva ahová a nőket teszik.

Az árverés elkezdődött, teljes sötétség borult ahol ültünk meg hozták az első adóst. Nos mért hívom adósnak? Mert ide azok kerülnek akik rengetek lóvéval tartoznak az uzsorásnak. Nőket, lányokat, fiúkat adnak el, hihetetten összegekért, milliókért...Éppen az adót alany mennyit ér meg. Általában a szüzek azok akik sokat érnek és itt mind két nemről beszélek. Van akit erőszakkal hoztak ide vagy simán csak eladta a családja. A pénzből az uzsorás meg kapja a neki járó összeget ha többet kaptak, akkor a maradék az ötlet kitalálóé és már pedig mindig marad, nem kevés. A monitorok felvillantak a színpad elkezdet forogni,hogy mindenki jól meg tudja nézni. Nekem most már hánynom kellet, a nő keze egy tartó rúdra volt rá kötve így mindent lehetett látni a szeme előtt kendő, és ha jól gondolom afrodiziákumot is kapnak a promóció érdekében, és így letudják szerelni az alanyt.

Marlon izgatót volt, drága játék hülye gyerekeknek. - Marlon, én addig alszok ha valami felkeltette az érdeklődésedet, előtte mindenképpen szóljál. Nélkülem nem fogod elverni a pénzünket erre szarra. - Alszol?! Hülye vagy te! Ilyen alkalom ritkán adódik. - Érthetetlenül nézet rám, mint aki most keres aranyat.

- Leszarom. Te baszogattál ezzel, hát élvezd. De nem akarok részt venni benne.

Így kezdődött csodás esténk.