Legjobb Barátom, A Szomszédsrác ( Shawn Mendes Fanfiction)

21.fejezet

Miután az egész repülőutat végigsírtam, könnyekkel küszködve léptem ki a gépből, mentem el a csomagomért, és léptem ki a repülőtér ajtaján, ahol két számomra ismerős személyt pillantottam meg.
-Anya, apa-ugrottam szeretett szüleim nyakába, akik visszaöleltek. A tüdőmet megtöltötte az otthon illat. Hiába tagadnám, hogy hiányzotak nekem, úgysem tudnám. Még mindig úgy ugrottam a nyakukba, mint öt évesen, amikor először láttam őket viszont egy üzleti út miatt.

Anyáék egész úton próbáltak velem beszélgetni, nem sok sikerrel, mivel az egész napos utazás és sírás miatt annyira elfáradtam, hogy amint beültem a kocsiba, elnyomott az álom.

Reggel egy számomra idegen szobában keltem, de mégsem fogott el a nyugtalanság. A csomagom ott volt a halványsárga falú szoba sarkában, a hófehér szekrény mellett, ami majdnem az egész ággyal szemben lévő falat elfoglalta. Csak egy ajtó kapott helyet mellette. Volt egy másik ajtó is, az ágytól balra, jobbra pedig az egész falat üveg borította. Innen egész Párizst be lehet látni. Felvettem a telefonomat az éjjeliszekrényről,majd megnéztem mennyi az idő. Délután négyet mutatott az óra. Emellett rengeteg értesítésem jött, de egyik sem érdekelt. Csak egy nevet kerestem a szememmel, amit nemsokára meg is találtam.

Infózseni: Írj, amint landol a géped, remélem épségben megérkeztél, már most hiányzol.

Mosolyogva olvastam el Shawn üzenetét, majd visszaírtam neki.

Hercegnő: Sajnálom, hogy nem írtam, de bealudtam. Amúgy Párizs nagyon szép, legalábbis, amennyit láttam belőle. Te is hiányzol nekem.

Majd átállítottam a nevét Hercegre, és kimentem a szobából. De hiába akartam elterelni valamivel a figyelmem, mindig az utolsó csókunk járt a fejemben. Éreztem az ajkának ízét a számon. Nem tudom, hogy fogom kibírni ezt a négy hónapot nélküle.

Lementem egy lépcsőn, ami mellett a családi képek függtek, csak úgy mint Shawnéknál, de ez a ház sokkal otthontalanabb volt nekem, hiába volt szépen berendezve.

Hirtelen megálltam, mert suttogást hallottam. Anya fojtott suttogását.

-Szerintem ideje lenne felébreszteni, biztos éhes már, ráadásul holnap már be kell mennie a stúdióba. Hogyan fogja intézni a dolgait, ha közben nem aludt egész éjjel?

-Inkább aludjon, minthogy most fáradtan kezdjük el kérdezgetni.-Mondta apa, majd meghallottam egy ismeretlen hangot.

-Sajnlálom James, de Anne jobban látja a dolgokat. Ha most fölkeltjük, akkor talán még este is tud aludni. És kipihenten az ember sokkal jobb döntéseket hoz.-Egy kicsit közelebb mentem az ajtóhoz, és megláttam a hang tulajdonosát. Egy magas, fekete hajú, kék szemű, szemüveges srácot. Nem sokkal lehetett nálam idősebb. Öltönyt viselt, alatta egy fehér inggel, farmernadrággal, tornacipővel.

-Nekem mindegy- mondta apa, majd elindult kifelé, azaz felém. Majd szerencsésen össze is ütközött velem.-Jó reggelt, Csipkerózsika-ölelt át, és bevezetett a konyhába.

-Becca, ő itt Cameron, a gyakornokom, Cam, ő a lányom, Becca.-Mutatott be engem a srácnak, akivel mosolyogva kezet fogtam.

-Üdv Párizsban-mosolygott rám, azzal a tipikus úgyis megszerezlek mosollyal, majd meghallottam anya hangját mögűlem.

-Nem kérsz egy kicsit enni? Emlékeim szerint borzalmas a repülős kaja.

-De, kérek-mondtam, majd leültem a pulthoz az egyik bárszékre.

-Cam, körbevezeted Beccát?-Kérdezte anya a fiút, aki apa papírjait rendezte.

-Nagyon szívesen Anne-hallottam meg a határozott hangot a hátam mögül-gyere, mondta, majd megfogta a kezem és elkezdett körbevezetni a házban.

Nem is tudtam, hogy ennyi használaton kívüli szoba egyáltalán lehet egy házban. Komolyan, minek 3 dolgozószoba? És 5 háló? Esetleg a második konyhában ki főz? Mindemellett nagyon szép volt a ház. Anya nagyon jól berendezte. Viszont az egész épületben a kedvenc helyem a medence volt. Vagyis több medence, mert összesen 3 volt. Cam elmondta, hogy anyáék szinte soha nem használják egyiket sem.

Mire visszatértünk a konyhába, addigra anya is kész lett. Még mindig istenien főz.

Miután megettem mindent, Camnek dolga akadt és sürgősen hazament. Mint kiderült néhány háztömbbel arrébb lakik.

Leültem anyáékkal beszélgetni, és szinte minden szóba jött. A gimitől kezdve egészen addig, higy higy tetszik Párizs. Viszont egy témánál összeszorult a szivem. Shawnnál.

Mit gondoltok Camről?
-Tamyphoto