BENNEM A DÉMON FARKAS! [16+]

26. Rész: Új emberek

Senkához visszatérve...

Keveset azóta sétáltam, hogy minél messzebb kerüljek a háztól, ahol kis hián múlt, hogy megerőszakoljanak...

Itt jóval hűvösebb van mint a Pokolban volt... Rajtam meg szó szerint egy haspoló és egy rovidnadrág van...

Tehát nem tudom, hogy az emberek hogyan reagálnának a láttamra, ezért a lehető legjobban kéne elkerülnöm őket. Ami ugye nehéz lesz...

Hiszen elég feltűnő, hogy szarvaim vannak... a szemeimről meg ne is beszélve. Maradt a bújkálás. Egy hosszú főútat látok tőlem balra, valószínűleg egy város felé fog majd vinni. Ezért is inkább jobbra megyek. Szeretnék minél kevesebb emberrel találkozni.

Nem is tudom minek hívjam ezt. A semmi közepén vagyok szó szerint, nem értem hogy ki épit ilyen helyre egy házat. Egy rét vagy szántóföld ez, de olyan végtelennek tűnik.

Végül úgy döntöttem, hogy az úttól távol, de mégis az mentén megyek, reménykedve, hogy valami erdőt találok (ne kérdezd de valamiért az erdők szimpik nekem).

Sétálgattam órákig, végül nem találtam semmilyen erdőt. Viszont megpillantottam néhány embert nem olyan messze, talán valmilyen baráti társaság.

Egy belső ösztön azt sugalja, hogy ne menjek oda, de mivel mielőtt megfordultam volna észrevettek és megszólítottak, nem mehettem el, szóval csak helyben lefagytam, és néztem őket.

Az egyik közelebb jött hozzám, nem úgy tűnt mintha bántani akart volna, barátságos szándékunak tűnt.

-Szia!- jön oda hozzám.

-Szia?- válaszolok kissé elbizonytalanodva.

-Menő cosplay..- mutat rám.

-Umm.. én nem..- azt hiszi, hogy cosplayer vagyok, ez nem tudom, hogy most jó hír-e.

-Dakota vagyok.- mosolyog rám barátságosan.

-Senka..- mutatkozok be.

A másik két személy Dakota mögött is odajött hozzánk. A kinézetük kicsit eltérő a 'normálisnak' mondható embereknél. Dakotának zöld haja, fiús ruhája, de mégis olyan lánynak tűnt. Nem akarom más nemét találgatni, de szerintem ő nem bináris lehet.

A másik kettő is hasolnó volt, az egyiknek fekete haj, ilyen goth stílus, és a másik is ahhoz hasolnó.

-Csá! Menő szarvak.- szól hozzám az egyik.

-Kicsit eltévedtél, a Mondocon vagy a Halloween még messze van...- nevet fel a másik.

-Jah, azért ez mégiscsak fura..- adott igazat Dakota a barátjainak.

Nem tudtam, hogy mit mondjak, mert az igazságot vagy nem hinnék el, vagy megijednének.

-A helyzet az, hogy én nem egy cosplayer vagyok. Tudom, nem akartok majd hinni nekem, és teljesen érthető, hogy hülyének fogtok nézni, de én egy igazi démon vagyok. - mondom ki az igazságot.

Az egyik megmutassa az egyik medálját, ami egy fordított csillag volt egy körben. Olyasmiféle pentagon.
-Én meg sátánista. De démonok nem léteznek...

Dakota nevezni kezdett.
-Jó, azért ha démonnak hiszed magad, minket nem zavar. Csak fura vagy...

-Bizonyítsam be?- vigyorodok el.

A barátok egymásranéznek, majd vissza rám, Dakota pedig így szól.
-Lehet, hogy egy kicsit túl beleéled magad ebbe a démon dologba...

-Ha mutatok valamit, amire nincs tudományos magyarázat, akkor hisztek nekem, és nem fogtok kiakadni? - kérdem

Látszik rajtuk, hogy kicsit gondolkodnak, de a kíváncsiságuk egyre csak nőtt.
-Jah, megígérjük. A mi kis titkunk marad. Most pedig lássuk a csodát.

Bólintok, majd csóválni kezdem farkam.
-A farkam, és a szarvaim is igaziak.

Dakota kissé kételkedően nézi mutatványom.
-Lehet az még robot farok is, ezzel nem győztél meg...

-Akkor mondjatok ti valamit, hogy mit csináljak, hogy higgyetek nekem?

Az egyik gondolkodik, de végül megszólal.
-A démonok tudnak ilyen sötét mágiákat is csinálni, ugye? Vagy kell valami különleges képességük legyen...

-Nem mindegyik démon képes arra... de a szarvaim nem elég meggyőzőek?

Dakota odalép hozzám, majd hozzér a szarvamhoz.
-Igazinak tűnik.. a szemeid is igaziak?-kérdi

-Igen.- válaszolok.

Mivel úgy látom, hogy a társaság erősen kételkedik a démoni létemben, nekem pedig szokás szerint bizonyitási vágyam van, bizonyitani fogok is.

A földről felveszek egy vastag faágat, és kettétöröm könnyedén. Ezen már csodálkoztak.
De aztán kicsit koncentrálok, majd füstöt is sikerül fújnom az orromból és számból.

-Ezt hogyan?- kérdi Dakota kiváncsian.

-Úgy, hogy egy démon vagyok...