A painter's game - Tom kaulitz

Katie

Kinyitottam a szemem, és a nap találkozott a szememmel. Láttam a kis szobát nagy ablakokkal kívül. Éreztem, ahogy a nap az arcomba süt. Lassan felültem, ahogy a fájdalom átjárta a csuklómat. Lenéztem, és kötést láttam a karomon és a derekamon. Basszus, összeestem. Láttam a száraz vért a kötés körül. Furcsán éreztem magam, amikor rájöttem, hogy teljesen meztelen vagyok. Megborzongtam, ahogy körülnéztem a szobámban, hogy betakarjam magam, vagyis az ablakok teljesen nyitva voltak, bár senki nem látott, mivel nem voltak szomszédaink. De Tom és Bill megtehette volna. Éreztem a fájdalmat az egész testemben, miközben bűntudatot éreztem. Fájt a szemem és a torkom a sírástól.

Lehunytam a szemem, ahogy éreztem a bőrömön és az arcomon a nap melegét, láttam a tó csillogását. Egy pillanatra valóságosnak éreztem magam, de csak azért, hogy kinyithassam, hogy észrevegyem, elakadtam.

Hirtelen lépteket hallottam a lépcső felől és fel a szobába, gyorsan elfordítottam a fejem, hogy lássam Tomot. Gyorsan betakartam magam a takaróba.

– Mi a fasz! Sikítottam.

Elmosolyodott, hogy látta a reakciómat.

köré tekertem magam.

- Hülye reménytelen perverz.. - motyogtam.

– Meg kellene köszönnöd, hogy megmentettelek a fulladástól. - mondta miközben rám nézett.

Köszönöm neki? Nem, meg akartam fulladni.

Nem válaszoltam, csak sóhajtottam, ahogy gondoltam.

Feldobott egy pár ruhát, és keresztbe fonta a karját, miközben engem nézett.

Felvettem a ruhákat, miközben háttal álltam neki, hogy ne lásson. Éreztem, ahogy a szeme engem bámul.

Elkezdtem felvenni néhány fehérneműt a takaró alá bújva.

Aztán felvettem az inget és a nadrágot, amit tőle kaptam. Éreztem, hogy minden mozdulatomat figyeli.

Ismét megfordultam vele szemben. A szeme az enyémre nézett, majd a csuklómra fordult. kényelmetlenül éreztem magam.

Közelebb lépett hozzám és felállt az ágy fölé, amin ültem. Megfogta a karomat, miközben a kötést nézte. Már nem mosolygott. – néztem rá, ahogy megérintette a csuklómat. Éreztem keménységét a kötésen keresztül, és utáltam. Elkaptam tőle a karom, ő pedig elengedett.

– Ne csináld még egyszer. mondta nekem.

Megforgattam a szemeimet, ahogy lesétált a lépcsőn.

Egy darabig még ültem az ágyban, hogy rendbe tegyem magam, kiszáradt vér volt az arcomon, és lemostam.

Billen gondolkodtam, vajon ő is "megmentett" vagy csak Tom.. Sóhajtottam, ahogy felkeltem az ágyról. Minden csontom fájt a testemben, ahogy tettem egy újabb lépést, nem tudtam, meddig fog tartani, de tudtam, hogy el akarom hagyni. Megbántam, amit tegnap este tettem, nagyon bűnösnek éreztem magam.

Le tudtam menni a 2 emeleten.

A padló elég üres volt, de volt konyha és asztal. Láttam Katie-t leülni az asztalra, miközben a körmeit javítgatta. Felnézett rám, és bosszúsnak tűnt, mint általában. Elmentem mellette a szekrényhez, hogy keressek valami ennivalót. Napok óta nem ettem. Kimerültem, és úgy éreztem, hamarosan összeesek.

– Megvágtad magad, csak hogy Tom felhívja rád a figyelmet. Katie felnevetett mögöttem, miközben éreztem, hogy szemei ​​a hegeimet bámulják.

Megálltam a megjegyzésétől. Nem válaszoltam, csak vettem egy poharat és megtöltöttem vízzel. A hátam felé fordult, így nem láthatta az arcom. Nem hittem el, hogy ennyire féltékeny, őt is elrabolták.

– Kibaszott kurva – mondta, amikor hallottam, hogy feláll és hozzám sétál.

Megittam a vizet, próbáltam figyelmen kívül hagyni mindent, amit mondott.

Éreztem, ahogy teste az enyémhez közel tornyosul fölém.

"Mondj valamit! Örülsz a figyelemnek, amit kaptál, te ribanc?" – folytatta.

Megfordultam, és szembefordultam vele, és most már láttam az arcát, amint harcra vágyik.

– Ne legyél már ilyen kétségbeesett. Letoltam magamról.

Elkezdtem sétálni, ahogy hirtelen megrángatta a hajamat, amitől felnyögtem a fájdalomtól. a földre estem.

– Csak menj el, mielőtt kivágom a torkod. mondta.

– Azt hiszed, ezt akarom! - kiáltottam dühömben.

Elhúztam a karját a hajamtól, miközben hátráltam.

Vigyorogva lépett közelebb. Nem voltam abban az állapotban, hogy harcoljak, rohadtul nem volt rá szükség, ő tényleg azt hitte, hogy Tomot akarom, én nem.

"Tudom, hogy hagytad, hogy megdugjon, te ribanc!! Sikított.

Ez volt az egyetlen dolog, amiben igaza volt, de nem tudtam elfogadni.

– Nem is akar téged, kurva – folytatta.

Láttam, hogy a karja készen áll arra, hogy pofozzon, de gyorsabb voltam, ököllel arcon ütöttem, miközben sikoltozott. Az ajka vérezni kezdett, ahogy felnézett rám.

Nem is akartam harcolni vele, de muszáj volt. Nem tudtam újra összeesni.

Felállt, miközben nekinyomott a kőfalnak, amitől felnyögtem a fájdalomtól. Meghúzta a hajamat és lenyomott. A körmei a fejembe szúrta.

A testem fölött állt, miközben még egyszer meg akart rúgni. Kinyitottam a szemem, miközben a nyakláncommal a lábába szúrtam. Felnyögött, amikor fel tudtam lépni.

Kiszaladtam az ajtón, mert láttam, hogy utánam fut.

Rohantam, és megláttam az asztalon heverő zsebkést, amit tegnap láttam. Felemeltem és magam mögé rejtettem, megfordultam, és láttam, ahogy a rám támad. Most rajtam feküdt, és fojtogatott, akárcsak Tom. Tőle kapta mindezt? Mi a fasz volt a problémája. A düh megtelt bennem, és már nem tudtam uralkodni magamon. Képtelen voltam levegőt venni, ahogy dühöngő szemeibe néztem, és fojtogatott, meg akart ölni.

Gyorsan előkaptam a kést.

Nyakába szúrtam, és a torkából kicsordult a vér. Az arca elfehéredett, ahogy leesett mellém. A vér most az egész testemben volt. A kés a torkában. A fűben feküdt, miközben a vér mindenfelé folyt. A szívem elesett, ahogy az arcom is fehér lett. Egész testem remegett, ahogy a kezeimet néztem. A kezem remegett, ahogy láttam a vért a kezemen. Megöltem Katie-t.