14.rész-Sol és Luna

29 3 13
                                    

-Senkuu papa mit csinálsz? -Dugta oda érdeklődve a fejét Suika a tudós vállaihoz este.

-Semmi különös.-Húzta lágy mosolyra a száját Senkuu.-Csak kézműveskedni próbálok. De úgy tűnik nem vagyok benne túl erős.

-És ha Kaseki apó segítene?-Vetette fel a kislány.-Neki ügyesek a kezei ugye?

-Persze, hogy azok.-Helyeselt Senkuu.-Hisz egy idős kézműves ember. Tudod, minél régebb óta csinál valaki ilyesmit annál ügyesebbé válik.

-Akkor ő elképesztő ugye?

-Igen, ő kivételes tehetség. Egy igazán értékes ember.

-Senkuu papa pedig az okos esze miatt értékes ugye?

-Minden ember másban ügyes.-Válaszolta a tudós.-Meglátod, egyszer te is rájössz mi lesz az amivel foglalkozni szeretnél.

-Suika is nagyon ügyes lesz valamiben? -Kérdezte boldogan.

-Ebben biztos vagyok. Most is ügyes vagy a detektívkedésben. -Simogatta meg a kis tökfejet Senkuu. -Visszatérve az eredeti kérdésedre, azért nem kérem Kasekit, mert fontos, hogy ezt én magam készítsem el.

-Suika segíthet? -Kérdezte reménykedve.

-Szeretsz rajzolni? -Kérdezett vissza Senkuu.

-Suika megpróbálhatja.-Vállalkozott azonnal.

-Akkor segíthetsz.-Egyezett bele Senkuu.-Ez olyasmi amit én jobb ha meg sem próbálok.

-Suika most hasznos lesz!-Kezdett el örömében ugrándozni.

-Suika nekem mindig hasznos tudod? Akkor is ha semmit nem tesz.

-Akkor is? -Kérdezte többenten.

-Persze, egy apának a gyereke mindig fontos, semmit nem kell tenned hozzá.

Annak ellenére is, hogy Senkuu ezt mondta, Suika aznap este, mindent beleadott, hogy a megadott paraméterek szerint, tökéletes rajzokat készítsen.

Gen álmatlanul forgolódott a futonján fekve

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Gen álmatlanul forgolódott a futonján fekve. Azok a dolgok zakatoltak a fejében, amiket délután Króm mondott neki.

Vajon Senkuu chant tényleg ennyire érdeklem? Most már mind tiszta lapokkal játszanánk ha újra kezdhetnénk...Ő tudja, hogy szeretem, és én is tudom, hogy nem vagyok közömbös számára, még ha nem is szeret úgy mint én őt. Vajon ha kibékülnénk, visszakaphatnám a régi Senkuu chant? Olyan lenne minden mint azelőtt? Olyan mint amikor elkezdődött? Akkor olyan boldog voltam vele.

És milyen lennék én? Én is Gen maradnék? Vajon a legjobbat, vagy a legrosszabbat hoznánk ki egymásból? Abban sem vagyok biztos, hogy tiszta fejjel át tudom ezt gondolni... Napok óta nem alszom rendesen. Érzem, hogy gyenge és lassú vagyok. A memóriám és a kreativitásom folyamatosan romlik...Jó lenne végre nyugodtan átaludni egy éjszakát, és tiszta fejjel, kipihenten átgondolni ezt a helyzetet. Erre viszont nem sok reményt látok. Hiányzik Senkuu chan...Csak arra tudok gondolni amit Króm mondott. Ha jobban belegondolok, hogy Senkuu milyen talán Krómnak van igaza. Nem várhatom, hogy úgy viselkedjen mint más ember. Ennek ellenére sok ,,normális" reakciót tudtam kiváltani belőle. A mindig higgadt fiú ideges lett, és tényleg..megkeresett engem. Remegett a hangja, idegességében pedig vérzésig piszkálta a kezeit. Ez azért lenne mert annyira fontos vagyok? Én is hiányzom neki? Vajon szenved miattam? A legjobbat szerettem volna neki, de közben lehet, hogy megbántottam? Ő megharcolva saját magával megkeresett engem, hogy elnézést kérjen, én meg visszautasítottam...ez lenne most az igazság?

Kőbe zárt érzelmek megoldatlan kèpletei(Senkuu x Gen)Where stories live. Discover now