Ishigami falu lakói egy este úgy döntenek mulatságot tartanak. Ezzel szeretnék levezetni a felgyülemlett feszültséget a sok munka miatt ami a télre és a Tsukasa birodalom elleni harcra való felkészülés miatt volt szükséges. Senkuu csak messziről fi...
Két nap múlva Króm, Magma és Senkuu végül elindultak, a bányába. Természetes Gen előtte rendesen megfenyegette Magmát, aki nem mutatott egy szemernyi ellenállást sem a mentalistával szemben.
-Azt hiszem nincs is miért aggódnunk.-Mondta Kohaku miközben a mentalista mellé lépett.-Rendesen gondoskodtál a biztonságukról.-Veregette meg a lány a mentalista vállát.
Gen nagyot sóhajtott, majd a lányra nézett. Kohaku nem látta azt a magabiztosságot a szemeiben amit várt volna, sőt. A mentalista elég aggodalmasan festett.-Ebben csak reménykedhetünk.-Mondta.-Valószínűleg nem tervez semmit, de ki tudja. Ha adódik egy számára kedvező pillanat könnyen megfeledkezhet mindenről, és talán lecsap rájuk.
-Azért ne legyünk ennyire negatívak. Bíznunk kell a legjobbakban Gen.
-Persze,persze... A remény hal meg utoljára.
Gen persze a lánnyal együtt bízott a legjobbakban, de azért mégis mindig ott motoszkált a kisördög...
Ha az a szemétláda kárt tesz bennük...én elpusztítom az egész falut...
Gen tudta jól, a következő napokban nem sok pihentető alvásban lesz része.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Míg Senkuu távol volt a falutól és Gentől, az út izgalmai mellett néha volt ideje tiszta fejjel átgondolni néhány dolgot. A tudós nagyon sokat rágódott. Jól átgondolta a Kohakuval folytatott beszélgetéseit, a néhai lelkizéseit Krómmal, és nem utolsó sorban a mentalistával való viszonyát. Egy-két napon belül amikor megtalálták a bánya szívében rejlő különleges érclelő helyet, és elfáradtak a naphosszat tartó gyűjtögetés közben végül úgy döntöttek megpihennek egy kicsit. Senkuu hallgatta hogy Króm és Magma békésen hortyognak a kimerültségtől, ő viszont nem tudott aludni.
Magma tényleg példátlanul viselkedett.-Gondolta.-Ez nyilván Gen érdeme. Úgy van, valóban fontos és érdemes is vele együtt dolgozni és jóban lenni. Néha ijesztő tud lenni.-Borzongott bele kissé az utolsó gondolatba Senkuu.-Azt hiszem az, hogy távol vagyok tőle, lehetőséget ad rá, hogy kicsit jobban átgondoljam a dolgokat. Régóta rágodom ezen, és talán itt az ideje bevalanni magamnak valamit. Ez ami köztünk van, túllépte azt a határt amit én már nem szerettem volna. Belegondolva azt hiszem nem csak én vagyok így ezzel hanem ő is. Míg távol vagyok, talán ő is elgondolkodik ezen, bár azt nem tudhatom milyen érzést válthat ki belőle. Ha látnám őt, én biztos nem tudnék hideg fejjel gondolkodni, és megijeszt, hogy az ő lépéseit sem tudom kikövetkeztetni. A Gennel való,,kísérletezés" új ismeretlen területet nyitott meg előttem. Ez a terület izgalmas, szép de ugyanennyire ijesztő is. Próbálom rendesen meggondolni, de mindig ugyanarra jutok. Ez a helyzet nem jó, veszélyes és előnytelen a számomra, és talán neki is.
Gondoljuk csak végig újra...
Gen személyisége maga is furcsa. Alapból árulással igazolt át a mi oldalunkra, könyörtelenül hátba döfve Tsukasát és azokat az embereket akikkel addig volt. Mentségére szóljon, én nem is csodálkozom, hogy nem bírta őket és amint lehetett szabadulni akart. Nem róhatom fel neki, hogy könnyen megjátszotta magát, hisz miért ne használta volna ki a túléléshez a képességeit. A legtöbb ember még ha jóakaratú is biztosan ezt tette volna. Valóban ezt gondolom, és ezt is gondoltam mindig. Egyáltalán nem mentegetni akarom. Mégis annak ellenére, hogy ezt gondolom mindig ott van bennem egy bizonyos szintű gátlás és bizalmatlanság felé. Talán logikus ha azt gondolom nem jó ha közel férkőzik az ember érzéseihez, mert veszélyes lehet.Ennek ellenére mégis...belesétáltam ebbe. Utálom ezt mondani, de Gen fontos nekem. Annyira fontos, hogy az már nem jó. A közelsége olyan dolgokat vált ki belőlem amik megijesztenek és hátrányos helyzetbe hoznak. Amikor Magma megütötte őt olyan dühös voltam mint talán soha életemben. Teljesen kifordított magamból, ez pedig nem jó. Úgy érzem nem tudom kontrollálni magam ami szintén...nem jó dolog. Túl sokat jár az eszemben emiatt elszúrok vagy elfelejtek dolgokat. Nem gondolnám, hogy ez jó lenne, és most is...rajta kattog az agyam pedig számtalan más fontos dolog lenne amivel foglalkoznom kell. Azt hiszem ez sem jó pont mellette...
