12.rész-Szupernóva

35 4 23
                                    

-Megint bulit akarsz csapni? -Kérdezett vissza összevont szemöldökkel Senkuu, miközben Kohaku szélesen vigyorgó arcát fürkészte.

-Hiszen a telefon kész van. Mindenki sokat dolgozott, és a munka közben a falu sokat fejlődött. Hamarosan kezdetét veszi a Tsukasa birodalom elleni csata. Ki tudja mikor tudunk így önfeledten együtt szórakozni Senkuu chan.-Kezdett bele az érvelésbe a lány.

-Ebben igazad van.-Bólintott megértően Senkuu.-Viszont azt tudnod kell, hogy ezzel egyáltalán nincs vége az előkészületeknek. Még van néhány dolog amit el kellene készíteni, amellett ehhez mint gondolhatod eszközökre van szükség, amik megint munkát igényelnek.

-De egy-két nap pihenés nem árthat nem?-Nézett rá esdeklőn csillogó szemekkel a lány. -Utána ígérem, százszor, sőt száz milliárdszor keményebben fogunk dolgozni.

Senkuu lemondóan felsóhajtott, hamarosan pedig megértő mosolyra húzta a száját.

-Jól van, igazad van. Kell egy kis szórakozás. A gőz kieresztése hasznos, nagyobb erőbedobással lehet utána dolgozni. Bulizzatok nyugodtan.

-Neked is ott a helyed!-Mutatott rá fenyegetőn Kohaku a tudósra.

-De nekem sok a dolgom még és...-Kezdett el mentegetőzni, a lány azonban gyorsan a szavába vágott.

-Ott leszel és kész!

Kohaku ijesztő aurája, és kemény hangsúlya megtette a hatását. Senkuu szinte vigyázzba vágta magát, és csak helyeslőn bólogatott.

Miután ezt megbeszélte Senkuuval Kohaku elégedetten, még nagyobb mosollyal az arcán, dudolászva távozott a laborból.

Zsarnok nőstény gorilla...

A tudós ezután csak tehetetlenül figyelhette ahogy mindenki lázasan és jókedvűen készül a holnap esti bulira

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A tudós ezután csak tehetetlenül figyelhette ahogy mindenki lázasan és jókedvűen készül a holnap esti bulira. A végén azon kapta magát, hogy ő is asszisztál az egészhez.

-Csinálhatnék egy kis kólát is nem? -Beszélgetett magában.-Gen úgy is szereti...

A mentalista önkéntelen említése, keserédes érzést váltott ki belőle.

Már megint ezt csinálom... Szólongatom és emlegetem... Nem vagyok én normális. Az biztos, hogy ezen a bulin egyetlen korty bort sem iszom... A múltkor is mi lett belőle? Azóta is fájhat a fejem a következmények miatt...

Ishigami Senkuu akkor nem is gondolta volna, hogy egyeseknek teljesen más tervei vannak...

A nap további részében, és még a következő napon is úgy kerülte Gent mint valami fertőző beteget. Addigra annyira ki volt ettől az egésztől, hogy úgy gondolta jobb ha látni sem látja sűrűn, és akkor biztos nem történik olyan amit később megbán, vagy esetleg furcsa érzést vált ki belőle. Elérkezett az este, a falusiak pedig már mindent készítettek és előkészítettek. Hordó számra érkezett a bor és a kóla, kipakolták a gyümölcs befőtteket és fermentált zöldségeket, volt támen, és több helyen nagy tűz égett ahol húst sütögettek. Többen olyan játékokat játszottak amiket Gen tanított nekik, felesz vagy merszeztek, vagy épp kártyáztak, sokan hangszereket vettek elő és zenéltek, míg mások táncoltak rá, és akadtak akik egyszerűen csak beszélgettek miközben lassan iszogattak vagy eszegettek valamit. Senkuu igazából el sem akart menni, de Króm és Kohaku egyszerűen fogták és szó szerint odáig cibálták. Króm leültette őt a tűz mellé, és tüzetesen megkérte, hogy várjon rá. Míg Krómot várta addig Suikát nézte ahogy épp önfeledten játszott a többi gyerekkel. Króm miközben épp borért indult, és azt tervezgette hogyan fogja a kedves barátját jól leitatni az egyik félreeső asztalnál Gennel találta szembe magát. A mentalista előtt sok-sok üres borospohár égtelenkedett, ő maga pedig bormámoros tekintettel szomorúan nyávogott, miközben Kaseki apó igyekezett őt vigasztalni, annak ellenére, hogy fogalma sem volt miről beszél Gen.

Kőbe zárt érzelmek megoldatlan kèpletei(Senkuu x Gen)Where stories live. Discover now