Tomboló vágy 2 - Feladjuk vagy kezdjük elölről? { BEFEJEZETT }

16. Fejezet

( Ha valaki szeretné újra olvasni a Draco fürdőszobájában induló jelenetet aminek az emlékét Angelika felidézi...
a Tomboló vágy c. könyv 29. Fejezet / 1 részében találja meg!)

Draco csak turkálta az előtte lévő finom reggelit és türelmetlenül dobolt az ujjaival, miközben azt figyelte Angelika milyen jóízűen falatozik.

- Fejezd már be Draco! - szólt rá a lány éles de vidám hangon. - Inkább egyél!

- Nincs étvágyam... - válaszolta morogva, mire a szőkeség megforgatta a szemét.

- Attól még, hogy nem eszel én nem végzek gyorsabban... - motyogta, majd folytatta az evést.

Nagyjából tíz perccel később, ami Draconak egy örökkévalóságnyi időnek tűnt, mindketten leültek a hatalmas kanapéra. Bár alig bírta kivárni, hogy végre belenézhessen Angelika emlékeibe, most mégse igazán tudta, hogy álljon neki. A szőke kis boszorkány mosolyogva ült vele szemben a kanapén és várt. Elővette hát a zsebéből a pálcáját és rá szegezte.

- És most? - kérdezte a lánytól kissé bizonytalanul.

Angelika szórakozottan felkacagott.

- Én tudjam? - kérdezte nevetve.
- Csak annyiban tudok segíteni neked, hogy arra koncentrálok amit megbeszéltünk. - vetette oda neki a lány mosolyogva.

Draco fintorgott egyet.

~ Bárcsak tudnám pontosan, hogy is találtam meg az emlékképeket tegnap éjjel... ~gondolta keserűen. Csak azt tudta, hogy nagyon szerette volna abban a pillanatban megtudni miért izgatja fel mindkettőjüket az a bizonyos szituáció. ~ Talán az akarat a lényeg...~ fogalmazódott meg benne.

- Legilimens! - mondta ki ezúttal hangosan a varázsigét, miközben a pálcáját egyenesen a szőke lány arcára szegezte és koncentrálni kezdett.

A varázslat lassan indult be...
Először csak kusza képeket látott bármennyire is összpontosított. Olyan gyorsan váltakoztak a képek, hogy szinte nem is látta őket.
Aztán lelassult...
Egy fürdőszobában voltak. A Malfoy kúriában! Az ő hálószobája mosdójában! Mindent Angelika szemén keresztül látott, halott és érzett. Sőt még az akkori gondolatait is halotta!
Biztosra vette, hogy ez azért volt mert a lány segített neki azzal, hogy koncentrált, mert tegnap éjjel ilyesmit nem tapasztalt.
Az emlékkép minden részlete( amit a lány szemén keresztül látott, halott és érzett és főleg amit Angelika akkor gondolt) megdöbentette és szinte elvarázsolta.

🔶️

Draco a döbbenttől és a kíváncsiságtól tágra nyílt szemekkel nézett az egykori griffendélesre mikor végül kimászott a fejéből, még a pálcája is majdnem kiesett a kezéből amit ernyedten a saját ölébe ejtett.

- Te tényleg így mutattad meg nekem mennyire próbálsz bízni bennem?

- Fura mi? - kérdezett vissza a szőke lány kissé szégyenlősen.

- Az... - hebegte halkan. - De eszméletlenül szexi! - tette hozzá határozottabban, majd kaján vigyor terült szét az arcán.

Angelika szégyenlősen elmosolyodott és elpirult Draco szavaitól és az arcára kiülő vigyortól.

Draco arckifejezése pontosan olyan volt mint egy hormonoktól tűlfűtött kamaszfiúé és ez tetszett neki. Kettőjük közül mindig is az egykori mardekáros volt a tapasztaltabb, a magabiztosabb, az ágyban legalábbis mindenképp. Viszont most némiképp fordult a kocka. Persze nem a mennyiségben hiszen tisztában volt vele, hogy a tejföl szőke varázslónak már 16 évesen is több partnere volt, mint neki egész életében. Hiszen neki a vőlegénye előtt csak egyetlen nyári kalandja volt. De minőségben...
Nos abban most torony magasan fölé kerekedett. Hiszen a szőkeség 16 évesen még egyáltalán nem volt tisztában azzal pontosan mi is az amire legbelül vágyott. Amit ő előtte senkivel nem tett meg. Ami minden bizonnyal az apja kegyetlen nevelési stílusának a hatására alakult ki benne. Legalábbis Angelika mindig úgyvélte abból indulhatott ki a dolog...
Hogy Lucius kegyetlen módszerekkel fegyelmezte Dracot, és arra próbálta nevelni, hogy ő is kegyetlen legyen másokkal. És a fiú hiába nem volt igazából kegyetlen, a szadizmusra való hajlam a szexuális vágyain keresztül mégis gyökeret eresztett benne...
Még szerencse, hogy vele hozta össze a sors aki pedig a fájdalmat élvezte....
Mondjuk arra a mai napig nem tudott rá jönni, hogy benne mi okból alakulhatott ki a mazochizmus..
De ez a kérdés már más lapra tartozott...
A lényeg az volt, hogy a "fétiseik" tökéletesen kiegészítették egymást, ahogy azt Ginny rengetegszer meg is jegyezte neki.