Tomboló vágy 2 - Feladjuk vagy kezdjük elölről? { BEFEJEZETT }

13. Fejezet

Figyelem kedves olvasó! A fejezet erotikus jelenetet tartalmaz!

Egy hét telt el Draco és Angelika Malfoy-kúriában tett látogatása óta, és a fiatalok viszonya ez idő alatt pont olyan volt akár egy mugli hullámvasút. Más szóval egyszer fent, egyszer lent. Ha épp jó hangulatban voltak remekül érezték magukat együtt, de ha nem akkor bármilyen apróságon képesek voltak össze veszni.

Ennek talán a legfőbb oka az lehetett, hogy míg a Malfoy birtokon tett látogatásuk alkalmával a szőke kis boszorkány eldöntötte, hogy mindent megtesz, hogy addig is jól érezzék magukat míg a szőke varázsló emlékei vissza térnek.
Addig Dracoban ugyanakkor ütötte fel a fejét a gondolat, hogy talán az lenne a legjobb, ha soha nem térnének vissza az emlékei.

Draco egyáltalán nem volt benne biztos, hogy akarja azt az életet amit a balesete előtt élt. Viszont akárhányszor úgy döntött, hogy ezt bevallja Angelikának megkondult a fejében egy vészharang. Mert mi lesz, ha elhagyja a lányt aztán egyszer csak mégis vissza térnek az emlékei? Milyen érzés lenne ha ő újra emlékezne arra, hogy szerelmes belé, de a kis boszorkány nem tudná neki megbocsátani, hogy ilyen hamar feladta és elhagyta? Az, hogy ezekre az önmagának feltett kérdésekre egyáltalán nem sejtette a választ, teljesen halálra rémítette. Egyre frusztráltabbnak érezte magát attól, hogy nem tudta eldönteni mit tegyen. Tudta, hogy türelmesebbnek kéne lennie, hogy időt kéne adnia magának a "gyógyulásra", de a türelem sosem volt az erőssége.

Angelika viszont Dracoval ellentétben tényleg igyekezett mindent megtenni azért, hogy a dolgok amennyire lehet a normális kerék vágásban működjenek köztük. Az iskolájában megbeszélte a tanáraival, hogy a vizsgákig, már nem fog bejárni az órákra (amiken már úgyis csak ismételtek), hogy otthon lehessen a vőlegényével. Mivel így rengeteg ideje felszabadult mindennap készített reggelit, ebédet és vacsorát is. A szokásosnál is csinosabban próbált öltözködni. Mindent próbált úgy csinálni, hogy a sármos varázsló kedvére legyen, de folyton falakba ütközött, ha kicsit komolyabban akart beszélni vele és ez szörnyen idegesítette. Pedig igyekezett türelmes lenni... Ó, de még mennyire igyekezett! De Draco kamaszos viselkedése miatt így is rengetegszer elszakadt nála az a bizonyos cérna.

Annak ellenére is rengetegszer össze szólalkoztak, hogy Angelika megfogadva Ginny tanácsát újra és újra elcsábította Dracot a köztük tomboló fizikai vágyat kihasználva. Mert bizony az volt az egyetlen ami nem változott meg attól, hogy a fiú emlékei elvesztek. Elég volt egy apró gyengédebb gesztus, egy hosszabb ölelés vagy egy aprócska csók és képesek voltak egyből egymásnak esni akárcsak azelőtt. Viszont az együtt léteik jellege koránt sem volt olyan különleges, mint korábban. A szőke kis boszorkánynak hiányoztak a megszokott dolgaik.

A szerepjáték ami arról szólt, hogy megpróbál ellenállni Draconak, aki természetesen minden alkalommal bebizonyítja neki, hogy ez lehetetlen. A fiú huncut varázslatai amiket a legforróbb éjszakáikra tartogatott.
Amikor a sármos szőkeség mindenfélét (kötelet, bilincset, láncot vagy épp szatén szalagot) előbűvölt a semmiből, hogy az ágyban tartsa, vagy esetleg máshol, ahol éppen kedve szottyant játszadozni vele egy kicsit.
Hiányzott neki, hogy elfenekelje vagy más módon "büntesse" meg, ha épp olyan hangulatban voltak, hogy az ilyesmi esett jól mindkettőjüknek.
Merlinre! Hiszen még az is hiányzott neki, hogy Draco sex közben a gondolatai között turkáljon, pedig az általában még így négy év után is képes volt kihozni a sodrából. Most mégis azt kívánta bárcsak újra képes lenne rá!
És persze mindezek mellett hiányzott neki a vőlegénye gyengédebb oldala is.
Mikor annyira finom tudott lenni vele, hogy úgyérezte a gyönyörtől szinte elolvad a karjai között, mint a viasz ha a tűz fölé tartják.
Mert ezzel az általa olyannyira imádott kettősséggel szemben a mostani együttléteik egyhangúnak tűntek neki.
Persze kielégítőek voltak.
De egyformák.