Tomboló vágy 2 - Feladjuk vagy kezdjük elölről? { BEFEJEZETT }

5. Fejezet

Angelika hagyta, hogy Colton gyógyító a karjánál fogva beterelje a gyengélkedőben lévő kis irodájába. Igyekezett össze szedni magát és nem pánikolni, de így is tisztában volt vele, hogy csak egy hajszál választja el attól amit az emberek sokkos állapotnak neveznek.

- Jól van Miss Fobs? - kérdezte a férfi az arcát méregetve.

Angelika lehunyta a szemét, az orrán keresztül nagy levegőt vett, majd a száján keresztül kifújta mielőtt válaszolt volna.

- Igen Mr Colton. Jól vagyok. - válaszolta végül higgadtan.

- Remek. Nos... A vőlegénye állapota igencsak bonyolult hölgyem. A memória zavar gyakori a fej sérüléseknél, de mindenkinél más. Ezért is lehetetlen varázslattal gyógyítani. Túlságosan is összetett probléma.

- Ha nincs rá megfelelő bűbáj, akkor mégis mit lehet tenni ilyenkor?

- Igazából sajnos szinte semmit...-sóhajtotta a férfi. - Egyszerűen várunk. Az emlékezet kiesés sokféle lehet. Van akinek minden kiesik. Van akinek például a gyermekkori emlékei tűnnek el, vagy egy másik időszak emlékei, ahogy az minden jel szerint a vőlegényével is történt.

- Időszak?? Hiszen nem emlékszik az elmúlt majdnem hat évre! Merlinre! Draco azthiszi, hogy tizenhat éves.. - hadarta Angelika ingerülten. - És most tényleg jól értem, hogy azt állítja nem tehetek semmi mást, csakhogy várok?

- Azért nem egészen... Mr Malfoynak most azzal segíthet a legtöbbet, ha haza viszi és a lehetőségekhez mérten megpróbálnak visszatérni a mindennapi életükbe.

- És lenne szíves elmondani, hogy ezt mégis, hogy kéne kiviteleznem, mikor azt se tudja ki vagyok? - kérdezte a szőke lány kétségbeesetten.

- Nézze Miss Fobs megértem, hogy ez most nagyon felkavaró, de a párjának szüksége van magára! Arra, hogy nyugodt maradjon amíg ez a helyzet megoldódik. A memória zavar általában pár nap vagy néhány hét alatt helyre áll, miután a beteg vissza kerül a megszokott környezetébe.

- Általában? Ezek szerint az is megeshet, hogy nem áll helyre?

- Nem túl gyakori... De volt már rá példa.

Angelika ezt hallva, kezdte újra elveszíteni az uralmat az érzelmei és a teste felett. Hirtelen szédülni kezdett, ezért óvatosan leült az irodában található egyik faszékre. Mégis mi a fenéhez fog kezdeni, ha Draco emlékei neadjmerlin örökre elvesztek?

- Mint mondtam Miss Fobs ez a fajta végkimenetel nem túl gyakori...- próbált lelket önteni belé a férfi. - A legtöbb amit most tehet, hogy a vőlegénye mellett lesz, és válaszol a minden bizonnyal tetemes mennyiségű kérdésre amit fel fog tenni. De ezzel is nagyon óvatosnak kell lennie, mert ha túl sok információhoz jut egyszerre az is ronthat az állapotán.

- Hogy érti azt, hogy ronthat?

- A hasonló eseteknél a gyógyítók megfigyelték, hogyha a beteg túl sok, vagy túl meglepő ténnyel szembesül egyszerre, akkor az agy nem minden esetben tudja feldolgozni a kapott információkat és fenn áll az eszméletvesztés esélye.

- Hát ez remek! Van magának fogalma róla Mr Colton, hogy Draco mi mindenen ment keresztül a tizenhatodik születésnapja óta? - tette fel a költői kérdést a kis boszorkány felháborodottan, mire a gyógyító bánatosan megrázta a fejét.
- Ne haragudjon.- sóhajtotta Angelika
- Tudom, hogy nincs. Nem is kell, hogy legyen...Csak azt próbálom az értésére adni, hogy a vőlegényemnek rengeteg olyan emléke van ami, hogy is fogalmazott az előbb? Ja igen! Meglepő. Sőt inkább egyenesen sokkoló. Nem tudom mégis, hogy kéne válaszolnom a kérdéseire anélkül, hogy ezek szóba kerülnének. - hadarta elgyötörten.