Tomboló vágy 2 - Feladjuk vagy kezdjük elölről? { BEFEJEZETT }

10. Fejezet

Angelika miután kiviharzott a konyhából a hálószobájukba ment és dühösen becsapta az ajtót. Legszívesebben Ginnyhez hoppanált volna, hogy egy kis lelki támogatást kérjen tőle, de nem merte magára hagyni Dracot, ezért jobbhíján fel alá kezdett járkálni a hálóban, miközben franciául káromkodott, hogy levezesse a feszültséget.

Egyszerűen nem tudott nem haragudni a fiúra. Persze magára is dühös volt, mert tisztában volt vele, hogy nem a vőlegénye hibája, hogy úgyviselkedik, mint egy elkényeztetett, önző taknyos kölyök, de akkorsem tudott egyszerűen csakúgy szemet hunyni azok felett a dolgok felett amiket mondott. Így is nagyrészt azért hagyta faképnél a konyhában, hogy ne vágja a fejéhez, hogy mit gondol azokról a dolgokról amiken a szőke varázsló annyira kiborult.

Hogy a véleménye szerint nem kifordult magából az elmúlt négy évben, csak végre észhez tért és felnőtt! Hogy örüljön neki, hogy már vannak igazi barátai, mert régebben egyse volt! Hogy egy épeszű ember, akárhány éves is, nem az alapján választ párt magának, hogy milyen tisztaságú a vére! Hogy Lucius nem azért halt meg, mert Draco őt választotta a családja biztonsága helyett! És, hogy halottról vagy jót vagy semmit, de Pierre ezerszer boldogabbá teszi Narcissát, mint Draco apja valaha is!

Bármennyire is igyekezett nem tudta megérteni, hogyan fajulhattak el ilyen hirtelen a dolgok. Mert bár Draco persze láthatóan egyik döbbenetből a másikba esett a nap folyamán, de neki úgytűnt képes felnőtt módjára kezelni a dolgokat. Legalábbis egészen az előbbi kiborulásáig.

Hiszen előtte már elmesélt neki szinte mindent a háború előtt és alatt történtekről. Persze látta, hogy akkor is megdöbbent mikor megtudta, hogy félvér, de neki úgytűnt el tudta fogadni, hogy ez már nem számított neki mikor megkérte a kezét. Ha csak sejtette volna, hogy ennyire zavarja biztosan nem szexelt volna vele a konyhában.

De Angelika azthitte, hogy az emlékezet kiesése ellenére a fiú valahol mélyen belül érzi, hogy egymáshoz tartoznak.

Hiszen a körülmények ellenére egész nap jól érezték magukat egymás társaságában.

Legalábbis... neki úgytűnt.
De talán tévedett...

🔶️

Draco miután abbahagyta az elmélkedést arról, vajon milyen indokkal is jegyezhette el igazából Angelikát, észrevette az anyja levelét a konyha asztalon. A szőke kis boszorkány heves reakciója által kiváltott gondolatai annyira lefoglalták, hogy a szavai csak most jutottak el teljesen a tudatáig.

Az anyja egy sárvérűvel él együtt a Malfoy kúriában!

~ Merlinre! Ettől biztos, hogy az összes Malfoy forog jelenleg a sírjában! ~ gondolta keserűen.

Nem tudta elképzelni, hogy az anyja, hogy állhatott le egy sárvérűvel. Hiszen Narcissának szigorú neveltetésben volt része a Black család gyermekeként. A testvérét Andromédát még ki is tagadták a szüleik mikor hozzáment egy mugli férfihoz Ted Tonkshoz.

Legszívesebben azonnal a Malfoy kúriába hoppanált volna, hogy számon kérje az anyját. De ez elég nagy butaságnak tűnt annak fényében amit Angelika mondott neki, miszerint éppen ő volt az aki azt tanácsolta az anyjának, hogy lakjanak ott azzal a francia fickóval, akit állítólag még kedvelt is.

"Ugyanis a 16 éves önmagaddal ellentétben már nem vagy egy aranyvérmániás seggfej!"-visszhangoztak a fejében a lány utolsó hozzá intézett szavai.

Draco nagyot sóhajtott, és elgondolkozott rajta igazából miért is ilyen fontos neki a vértisztaság kérdése...
Minden bizonnyal csak a neveltetése és a családja elvei miatt. De most, hogy jobban belegondolt igazából az anyja soha nem hangoztatta ezeket az elveket. Persze nem is fejezte ki a nem tetszését velük kapcsolatban, de azt se mondta soha, hogy egyetért velük...
Narcissa Malfoy mindig tökéletesen engedelmes gyermek, aztán tökéletesen engedelmes feleség volt, és persze tökéletes édesanya.
Ő volt az egyetlen aki mindig feltétel nélkül szerette őt mióta csak az eszét tudta. Az anyja mindig tökéletesnek látta őt az apjával ellentétben, és Draco mindig is imádta ezért.
Az élete az anyukája nélkül minden bizonnyal sokkal nehezebb lett volna...