Életem hangsora

29. Rész

Az épületbe érve azonnal egy elegánsan öltözött hölgy fogadott minket, közölte velünk hogy Mr. Warren már vár bennünket az irodájában és intett, hogy kövessük.
Az épület óriási volt, és rengeteg ember futkározott fel-alá. Sajnos túl sokat nem láthattam az épületből, mivel azonnal beszálltunk egy liftbe. A nő végig egy szót sem szólt, a telefonján babrált, úgy nézett ki, nagyon elfoglalt és jobb dolga is lenne mint sztárocskákat útbaigazítani. De igazából hálás voltam a csönd miatt, így végre realizálni tudtam a helyzetet amibe a hajnalig tartó buli után hirtelen belecsöppentem. Össze kellett szednem magam.
Igazából elég régen, másfél vagy két éve szerepeltem utoljára filmben. Akkor is csak egy mellékesebb, bár fontos szerepet játszottam. Régen rengeteg főbb szerepet játszottam, főként gyerekként. Viszont ahogy 16 éves lettem, Sam és én eldöntöttük, hogy inkább a zenei karrieremre koncentrálunk. Nem bántam, mert nem nagyon szerettem az egész napos monoton forgatásokat, a hajnaltól hajnalig tartó munkát. Nyilván a videklip forgatások és a koncertek sem kerültek kevesebb energiába, de így többet lehettem a barátaimmal, ami fontos volt számomra.
Így, hogy most egy idő után először fogok újra főszerepben a kamera elé állni egy nagyszabású filmben, eléggé izgalmasnak ígérkezik, és mi tagadás, várom is. A régi hozzáállásom azóta formálódott, kellett ez a pár év szünet, hogy újult erővel ugorjak bele ismét a filmes iparba.
-Erre tessék-nyit be egy ajtón a nő, amelyen Anthony Warren neve szerepelt nagy betűkkel.
Az iroda közepén egy hatalmas íróasztal helyezkedett el, egy üvegfal előtt. Tipikus "fontos ember vagyok" hatást keltett. Majd a hölgy tovább tessékelt minket egy másik helyiségbe, amely egy modern nappalira emlékeztetett. Bőrfotelek, kanapék voltak egymással szembe helyezve, egy alacsonyabb asztal körül. A fotelekben már ott ült Anthony Warren, és Kevin is. De rajtuk kívül senki sem volt a szobában.
-Csak hogy ideértek! Már azt hittem, a menedzserükkel kell aláíratnom a szerepet.
-Elnézést a késésért, bonyolult volt ez a reggel-szabadkozok, miközben Logan után én is kezet fogok a rendezővel.
-Kevin említette a bonyodalmakat. Üljenek le. Látják, nem maguk az egyetlenek akik késnek ma reggel-mutat az üres helyekre.-De mindenek előtt szeretném felajánlani, hogy tegeződjünk. Tapasztalatom szerint ez elengedhetetlen a mi munkánkban. Hogy közvetlenebb legyen a kapcsolat, hogy jobban teljen a munka. A film érdeke is.
-Persze, örömmel-vágja rá Logan, én pedig bólintok.
Kevin és Logan között foglaltam helyet. Egy időre kínos csend telepedett ránk.
-Ne haragudjatok, de nem szeretnék mindent kétszer elmondani, így várunk még pár percet, hátha beérkezik...-kezdte Warren, de végigmondani már nem tudta, ugyanis valaki berontott az ajtón.
Nekem pedig elakadt a lélegzetem.
-Elnézést a késésért, a forgalom...-nevetett rá Anthonyra.
Mintha több éve nem láttam volna. A gyomrom görcsbe rándult, és rászorítottam a fotel karfájára. Ösztönösen és kétségbeesetten Loganra néztem, ő pedig rám. Kevin meredt tekintettel bámulta a hozzánk csatlakozókat.
-Persze, mind tudjuk milyen ez-legyintet Warren.
-Had köszönjem meg személyesen is, hogy a filmjébe választott. Maga egy legenda! A világon a legnagyobb megtiszteltetés, hogy a maga által rendezett filmben akár csak egy percre is megjelenhetek. Főszerepről még csak álmodni sem mertem!
-Ez nagyon hízelgő. Tegeződjünk, ha lehet. És ne feledje, nem egyedül maga viszi a fő szerepeket-mutatott felénk Warren.
A szívem hevesen vert. Nem hiszem el. Miért csinálja ezt velem az élet?
-Ó, igen, hát persze, a...-pillantott végre felénk Brian.
-A nagy seggnyalás közben el is felejtette, hogy más is van a szobában-morogta Logan a bajsza alatt.
Brian valószínűleg meghallotta Logan megjegyzését, mivel pár pillanat múlva, miután legyűrte az általunk okozott döbbenetet, gúnyosan elnevette magát.
-Nocsak, ez érdekesebb lesz mint gondoltam-fonta össze a karját, és tekintete megállapodott rajtam.
Utálom, utálom őt! Annyira jónak indult a mai nap, ő pedig megjelent, és egy pillanat alatt elrontotta. Undorodom. Tőle, és magamtól is. Nem bírom elviselni ahogy rám néz, a hangját, amivel a legutóbb azt mondta, azért csalt meg mert nem vagyok elég jó neki.
-Én ezt nem csinálom-álltam fel.-Ő a harmadik személy? Komolyan?-néztem Anthony Warrenre úgy, mint aki elárult. Pedig nem is ismerem, mégis fájt. Bár nem lehet véletlen, hogy ő Hollywood legjobb rendezője. Neki tényleg csak a film sikere szent.
-Gondoltam, hogy valami hasonló lesz a reakció. De kérlek ülj le, beszéljük meg.
Kevinre néztem és bár idegesnek tűnt, bólintott.
-Te tudtad?-intéztem felé a kérdést feldúltan.
-Soha sem hoztalak volna ilyen helyzetbe, te is tudod.
-Bocsánat, ha tudom, hogy ennyire rosszul érint titeket máshogy járok el. Lehet, hogy ez így egyszerre sok lehet, de egészen tegnapig még nem volt biztos a szereposztás, hiszen Brian nem írta eddig alá a papírokat-szabadkozott Warren.
-De azért csak kiderülhetett volna hamarabb is, kit szán a harmadik szerepre-csóválta a fejét Logan, közben pedig végig gyilkos tekintettel méregette Briant. De hiába, Brian egy pillantásra sem méltatta, nekem viszont lyukat égetett a testembe.
-Ne is törődjön vele, Mr. Warren. Vagy bocsánat, Anthony, ha szabad-mosolygott négédesen a rendezőre, majd visszatért rám.-Holly mindig is érzékeny lelkű volt.
-Pont neked, semmi jogod nincs megmondani milyen és milyen nem Holly-csapott Logan ököllel a bőrfotelre.
-Sajnálom Ashton, de ismerem. Veled ellentétben én a pasija voltam. Együtt voltam vele heteket, hónapokat. Ott voltam mellette, arról már ne is beszéljünk, hogy jártam olyan helyeken ahol te nem. Bár a híreket elnézve mostanság, nem lehetetlen, hogy behoztad a lemaradást.
Logan ugrásra készen hallgatta Briant, az egész teste befeszült.
-Ne csinálj hülyeséget, hallod?-súgtam oda neki, miközben megszorítottam a karját. Logan mély levegőt vett.
-De ez semmit nem jelentett. Végig manipuláltad, a hazugságaid hatása alatt volt. Semmit sem ismersz az igazi Hollyból, akit én szeretek...szeretünk-nyelt egyet.
Logan kijelentésére ismét görcsbe rándult a gyomrom, viszont máshogy. De helyesbített. A srácokra gondolt. Maddie, Juliet és a többiek.
-Eléggé manipulálható, most mit mondjak?-nevetett.-Fáj, hogy neked nem sikerül meghódítani? Adhatok privát órákat ha van időd.
Lesokkolt minden szava. Ez az ember egy féreg. Végtelenül undorító. De az biztosan beigazolódott, hogy jó színész.
-Mindenki nyugodjon le és figyeljen rám. Tisztában vagyok a hármótok között lévő feszültséggel. És tetszik-jelenti ki végtelen egyszerűséggel Warren.-Sőt mi több, erre szeretném alapozni a filmet. Nem titkolt tény, hogy a film egy szerelmi háromszögön alapul, és...
-Én nem veszek részt ebben-állt fel Logan.-Köszönöm a lehetőséget, de nem dolgozok ilyen alakokkal. Holly, jössz?-indult az ajtó felé.
-Várjatok! Csak engedjétek, hogy elmondjam. A forgatásokon kívül egymáshoz sem kell szólnotok, egyébként meg szerepet játszatok. Színészek vagytok, nem?
-Igen, de vannak határaim. És vannak emberek, akikkel nem szeretném, hogy egy lapon említsenek-mondta Logan.
-Logan, melyik volt az a film, amelyikkel a legtöbbet kaszáltad?-tette fel hirtelen az ide nem illő kérdést Anthony.
-Talán A válság. Miért?
-Megértem. Nos, az egy jó film. Nagyon jót alakítottál benne. Mit szólnál ha a dupláját ajánlanám? Nem is, inkább a tripláját.
Logan próbálta nem kimutatni, mennyire megdöbbent, de én láttam rajta, hogy szinte leesett az álla.
-És persze mindhárman egyenlő fizetést kaptok. Tessék-firkált fel egy összeget egy lapra, majd betolta az asztal közepére.
-Hülyék vagytok ha nem fodadjátok el-rögögött Brian menedzsere.-Hol írhatja alá?-fordult Warren felé.
-Holly, Logan? Na, mit gondoltok?-nézett ránk diadalittasan Anthony.
Basszus.