I HATE YOU! (BEFEJEZETT)

41

Lili:

Már több mint 2 hete, hogy Jamest nem láttam, nem hallottam felőle. Aggódom érte mert Luca sem mond semmit. Péntek óta jönnek rám random ilyen rosszul létek. Egyszer fel zabálnék minden édességet, egyszer pedig bőgök mert dagadt vagyok. Ezt Luca a mi nap még meg is jegyezte.

-Mi van veled te lány? Olyan hisztis vagy az egyik pillanatban a másikban meg mint egy baba megennél mindent. -húzta el a száját.

-Nem...-mondtam volna tovább a mondatot de hánynom kellett így a legközelebbi mosdó felé vettem az irányt. Luca a nevemet kiabálva rohant utánam. Be a fürdőbe azon keresztül pedig a wc-be.

-Lili, istenem mi van veled?!- fogta meg a hajamat Luca majd tartotta azt míg kiadtam a gyomrom az napi kaja tartalmát.

-T....ter....terhes vagyok- mondtam ki 2 öklendezés között. Ez a mondatom úgy hatott Lucára és az ajtóban álló Samanthára mintha azt mondtam volna hogy ufó vagyok.

-Hogy.... MICSODAAA- Kezdett el sikongatni Samantha majd örömében elkiáltotta magát: NAGYMAMA LESZEK!!!

-Luca még mindig a hajamat fogta és csak támaszkodott a lábain. Ő lesokkolódott szerintem.

-Gyere Lili, le megyünk Jameshez és közöljük vele hogy lesz egy unokám neki pedig egy pici fia!- örvendezett Samantha. Őszintén szólva semmi sem biztos hogy kisfiú vagy kislány lesz mert még a terhességi tesztet sem csináltattam meg csak érzem h a saját testemben nem vagyok egyedül.

1 óra múlva:

-Lili! Lili ébresztő!-keltegetett Samantha az óriási birtok bejárata előtt a golyó álló autóban.

-Már itt is vagyunk?- kérdeztem két hosszabb pislogás között miközben próbáltam valami életet sugárzó terhes anyukát kihozni magamból.

-Igen. Készen állsz?- kérdezte Luca majd rám nézve bíztatóan megfogta a kezemet.

James apja ezt látva a vissza pillantóba, elszólta magát.

-Szerintem ti jobban össze illetek mint Jamessel.- kanyarodott be majd Samantha meghallva ezt a hírt a férfi karjára csapott háborogva.

-Giuseppe!! Hogy mondhatsz ilyet? Csak támogatja! Kész őrület. Ide hozzuk a leendő menyünket, hogy közölje a fiúnkkal hogy apa lesz erre te ilyenekkel jössz!- forgatta a szemét Samantha majd karját keresztbe téve mint a sértődött kisgyerek, meg sem szólalt míg be nem mentünk a lakásba.

-Jaaames!! Kisfiaam!- kiabálta Samantha majd mielőtt Igorék megjelentek volna, elindultam fel James dolgozó szobája felé.

Minden eggyes lépéssel nagyobb gombóc nőtt a torkomban amit nem tudtam lenyelni. Izzadt a tenyerem és remegett a kezem.
Vajon mit reagál ha meg lát?
Örülni fog nekem eggyáltalán?
Vagy lehet hogy elküld.
Mivan ha van neki más?
Szeret még egyáltalán?

Ezek és hasonló gondolatok keringtek a fejemben miközben egyre közelebb kerültem ahhoz a bizonyos fekete ajtóhoz ami mögött rengeteg minden történt.

Sziasztok! Meghoztam a következő részt. Remélem hogy tetszeni fog attól függetlenül, hogy megvárattalak picit titeket. Lehet picit rövid lett de úgy terveztem hogy már ma elkezdem a következőt.