I HATE YOU! (BEFEJEZETT)

26.

Lili: 

Miután el ment James, Igor és Luca fél órát próbálkozott, majd ők is feladták. Fél óra múlva, még mindig a szobában voltam, amikor lépteket hallottam. Benyitottak James szobájába, valaki el sétált az ajtó előtt, majd be rúgta az ajtómat. Ijedtemben, felugrottam de már hiába is nyúltam volna a szekrényhez, mivel egy hidrogén szőke hajú nő, már a fejemhez is fogott egy pisztolyt. 

-Végre hogy megvagy!- villantotta rám, reklámba illő mosolyát, majd karomat megragadva kezdett el kirángatni. 

-Ne rángass már!- téptem ki kezemet, kezéből. Meg állt a mozdulatban, majd velem szembe fordult. 

-Igen harcias vagy, ahhoz képest, hogy James cicája vagy!- nevetett fel ördögien. 

-Honnan ismered Jamest?- kérdeztem rá. 

-Én vagyok az ex felesége.- tűrte el szőke szög egyenes haját a füle mögé. 

-Hogy....tessék?- kérdeztem rá, majd gombóc keletkezett a torkomban. Levegőt olyan nehezemre esett venni, mintha rá ültek volna a mellkasomra. Miért fáj, minden új információ róla? Valószínűleg azért, mert nem tőle tudom meg, és nem azért mert ő akarta el mondani. 

-Na gyerünk!- ragadta meg ismét a karomat- nem érünk rá egész nap!- ráncigált le a lépcsőn. 

-Hol van James?- kérdeztem rá egyből, amikor eszembe jutott. Na és Igor, és Luca? 

-Itt hagyott nekem!- vigyorgott rám, majd elsápadt arcomat meg látva fel nevetett. Ki értünk a házból, be ültetett hátra az autóba, két "gorilla" közé, majd be ült a volán mögé, és kihajtottunk az udvarból. 

-Hova viszel? Még is minek viszel el innen?- kezdtem kérdéseim sorozatát rá zúdítani. 

-Fiúk!- adta ki az utasítást, mire a baloldalamon lévő gorilla rá húzott egy zsákot a fejemre. 

-Ne! Ne! Ne! Kérlek engedj el!- rúgdolóztam, kapálóztam, mire egy erőst ütést éreztem a tarkómon, és minden elsötétült. 

James: 

Még meg sem állt az autó, már ugrottam ki belőle, és rohantam fel az emeletre. 

-LILII!!- kiabáltam de a ház olyan csendes volt, mint halottak napján a temető. 

-Igor!! Luca!! Paul!- kiabáltam össze vissza mint egy  kétségbe esett gyerek, de semmi. Be mentem a vendégszobába, átjártam az egész házat, mikor nyöszörgést hallottam a konyhából. Fegyveremet magam elé tartva, indultam le, majd a konyhába. Luca ott feküdt a padlón, leütötték.

-Luca! Kelj fel!- karoltam bele majd talpra állítottam. 

-Most ütöttek le! Mégis hogyan ugorjak mindjárt a szavaidra?-hitetlenkedett, dörzsölve halántékát. 

-Bocs, de elvitték Lilit. Nem láttad hányan voltak?- ültem le a székre.

-Tudom hogy elvitték, egy hidrogén szőke hajú nő, és vagy 40 embere volt. Igort is le ütötték, de őt nem tudom hova vitték.- húzott le egy pohár vizet. De ki volt a nő?...-meredt a semmibe. 

-Izabella...-mondtam mire le ejtette a poharat a földre, ami több ezer szilánkra tört. 

-Hogy...kicsoda?-fehéredett el. 

-Hallottad, nem ismételem meg mert a végén még elájulsz. Meg kell találnunk, Izabella azt írta az üzenetben, amit a házban hagyott, hogy akkor kapjuk vissza Lilit, hogyha el megyünk érte. -mondtam majd hátra dőltem a széken, és a pisztolyomat le raktam a konyha pultra. 

-Akkor mire vársz, menjünk!- ugrott fel a székről, majd indult volna el, de pólójánál fogva vissza rántottam.

-Hülye vagy? Csak úgy be akarsz sétálni, vagy 60 fegyveres őr közé, hogy "helló, csak Liliért jöttünk".?- néztem rá bambán. 

-Van jobb ötleted?- kérdezte. 

-Van.- húztam mosolyra a számat, mire elvigyorodott. Ha a szeretteinkről van szó, pszihopaták vagyunk.

-Arra gondolok, amire te is?- kérdezett.

-Honnan tudjam mire gondolsz?-néztem rá. 

-Keressük meg Igort- forgatta a szemét majd el indult a nappaliba. Két perc sem telt el, pont meg ittam a poharam tartalmát, mire Luca kiáltott. 

-Meg van!! Ne keresd!- jött ki a nappaliból, Igorral az oldalán. 

-James..- fogta ő is a halántékát. 

-Igor, többiek?- kérdeztem. 

-Honnan tudjam? Ember, most keltem fel, mert le ütöttek!- rivallt rám, mire Luca csak bólintott...kösz. 

- El vitték Lilit.- mondtam neki is. Rám kapta a fejét majd el lökve magától Lucát, -aki csaknem a kanapéra zuhant-, el indult az ajtó fele. 

-Akkor mire várunk?- mondta majd nyitotta volna ki az ajtót, mire vissza rántottam.

-3-an akartok be sétálni minimum 60 fegyveres közé, hogy "helló, csak Liliért jöttünk?- kérdeztem mire le esett neki, hogy igazam van, így le ült a kanapéra. 

- Akkor?- kérdezett Luca. 

-Először is, szólunk Kevinéknek. Neki is nagy testőrsége van, és emberei. Ha ők meg vannak, el megyünk apámhoz, el mondjuk mi történt. Ha kölcsön ad pár embert, őket is visszük.... majd...-tartottam egy kis drámai hatás szünetet. 

-Majd?- türelmetlenkedett Igor. 

-Majd el megyünk az oroszokhoz. -mondtam, mire mindkettőjüknek ki kerekedtek a szemei, és el fehéredtek. 

-Hogy hova? Te megbolondultál?- kérdezett hisztériás hangnemben Luca. 

-Nem bolondultam meg. -mondtam majd le ültem velük szembe. 

-De, nagyon is. Még is miért akarsz te az oroszokhoz menni? És miért pont hozzájuk?- kérdezett Igor. 

-Gondoljatok csak bele, ha az Oroszokkal megegyezünk, rettentően nagy hatalom lesz a kezünkben.- vigyorogtam. 

-És mi az alku, ami alapján üzletet akarsz kötni velük?- kezdte érdekelni a dolog Lucát, Igor még mindig a száját húzta. 

-Izabella, és az apja feje.- jelentettem ki. 

-Na jó, kijelenthetjük hogy James Russo teljesen megbolondult!- emelte fel a hangját Igor. 

-Várj egy picit, nem feltétlenül bolondult meg, inkább hogy van esze.- vigyorgott most már rám Luca. 

-Tessék?- kérdezett Igor. 

-Hát nem érted? Ha James, alkut köt az Oroszokkal, akkor már nem ellenségek leszünk, hanem szövetségesek. Ha James, rendesen be vágódik Borisnál, a vezetőnél, lehet hogy James Oroszországot is a keze alá veheti. És Euréliónak nincs akkora hatalma, mint amekkora Jamesnek lesz. Főleg ha James be tartja, a Borisznak tett ígéretet. Mi szerint, ha megszerzi James Eurélió fejét, plusz Izabellát és le adja Borisnak, hatalmat kap. És Lili épségben haza ér, plusz mi még nyerünk is rajta.- magyarázta el Luca, mire Igor is bólintott hogy benne van. 

-Oké, ha nem baszod el, akkor oké. -nézett rám Igor. 

-Úgy ismersz te engem?- néztem rá. Tudtam a választ, így csak vigyorogtam. 

-Tudod a választ.- mondta. 

-Akkor- álltam fel- indulás!

( Sziasztok! Remélem tetszik, köszönöm hogy ennyien olvassátok, és hogy ennyien vagytok!)