I HATE YOU! (BEFEJEZETT)

19.

James:

Megkérdeztem....megkérdeztem tőle hogy eljön-e velem randizni, és igent mondott! Másfél hónap után, van alkalmam arra hogy az enyém legyen. Ahogy megkérdeztem tőle, közelebb léptem hozzá  az illata megbódított. Puszit nyomtam a szája mellé közvetlen, majd elhagytam a szobáját. Le mentem a konyhába, egy kis gyümölcs után nézni, de Igorba botlottam bele.

-Főnök!-biccentett, mire intettem. A legtöbbször főnöknek hívnak, de ha megengedem akkor elég a James. Igor esetében is így van.

-Mit keresel itt lent ilyenkor?-kérdeztem, már sötétedett.

-De hiszen még csak fél 6 van. Meg amúgy sincs kedvem bent roskadni a szobába. -adta meg nekem válaszát.

-Értem. Kávét?-kínáltam meg.

-Igen, kössz. És...mizujs a csajszival?-kérdezett rá, nem volt a hangjában sem piszkálódás, sem gúny, csak szimpla érdeklődés.

-Elhívtam randizni...-fordultam meg kezemben a két bögrével. Először meg sem rezzent az arca, majd egy fáradt mosolyra húzta a száját.

-Akkor megkaptad amit akartál? -kérdezett rá.

-Még nem, ez csak egy randi, teljesen nem vallta be nekem az érzéseit. Ha a jegygyűrüt az ujjára húzom, és megcsókolom, kimondva az igent, nah akkor már megkapom amit akarok. -mosolyogtam majd bele kortyoltam a kávéba.

-Örülünk hogy boldog vagy.-nézett rám. Neki támaszkodtam a konyha pultnak és néztem ki az ablakon.

-Hogy érted hogy örülünk?- néztem rá.

-Egy házban vagyunk James. Luca,  Paul, Carlos,Én,Líz, mindenki. Azt hiszed nem vesszük észre, hogy akár hányszor Lili szóba kerül, keresed a társaságát, mosolyogsz ha meglátod, az életed árán is megvédenéd, és nem vagy mindenkivel karót nyelt? -kérdezte mosolyogva. Éreztem hogy hatással van rám, de nem gondoltam volna hogy ennyire.

-Nem gondoltam volna hogy ennyire feltűnő...-ismertem be.

-Pedig eléggé. Egyébként, meg jött a levél Emikiéktől. -mondta, majd zsebéből kihúzva nyomta a kezembe a kis borítékot. Mondtam Kevinnek, hogy had irhasson Emili Lilinek, ezzel is közelebb kerülhet hozzám.

-Köszönöm Igor, most fel viszem ezt Lili szobájába. -mondtam mire bólintott, majd a bögrét a mosogatóba rakva, indultam az emeletre.

Nem kopogtam, hallottam ahogy zuhanyzik. El tudom képzelni milyen illata lehet. Hmm. Gatyámban, nemi szervem adta tudtomra, hogy régóta nem voltam senkivel sem. De ez legkevésbé sem érdekelt mert napom 99%-át a gondolataimnak Lilien töltötte be.

Ezekkel, és hasonló mocskos gondolatokkal léptem be a szobájába, majd a kis borítékot le rakva az ágyára, mentem is ki. 10 perc múlva vissza jövök megnézni, hogy elolvasta-e.

Elindultam vissza a szobámhoz, amikor Paul sietett felém.

-James! -ért oda hozzám, nagy levegőket véve.

-El ne ájulj itt nekem. Mégis mi volt ennyire sűrgős? -kérdeztem.

-Tényleg elmész ma estére? -tette fel a kérdést.

-Kitől...

-Igor.-válaszolt, még be nem fejezett kérdésemre.

-Igen el megyek, miért?

-Mert ma jött volna Giuseppe. -nézett rám. Elfelejtettem. Teljesen ki ment a fejemből.

-Bassza meg...-szűrtem fogaim között.
-Mond le, ma este nem érek rá.-adtam ki a feladatot, majd elindultam vissza felé, Lilihez.

-De...-kezdett volna bele.

-Nincs semmi de! Intézd el!- fordultam el a folyosó takarásába.

Oda érve az ajtóhoz, le nyomtam a fém kilincset, és be dugtam rajta fejemet, nehogy olyat lássak amit szeretnék, de ő nem örülne neki. Beljebb léptem mert patakokban folytak a könnyei, és egy szál törölközőben állt a szoba közepén, a kis borítékot szorongatva. Neki több sem kellett, nyakamba vetette magát, mire úgy meg lepődtem, hogy 2 lépést hátra kellett lépnem, megtartva magunkat. Illata bódító volt még mindig. Szívem, majd kiugrott a helyéről, egy szál törölközőben ugrott a nyakamba! Azta kurva!  Kezeimmel közre fogtam a derekát, mire szorítása enyhült.

-Köszönöm...-suttogta nyakamba, majd kezeivel lassan elengedett.  És akkor esett le neki, hogy egy szál törölközőben áll elöttem. Én nem bántam, mégis melyik férfi bánna ilyet? Muszály volt elvigyorodnom, mire elpirult, ezáltal mégjobban vigyorogtam. Teljesen zavarban volt. Akárhogyan próbáltam, nem tudtam le törölni a vigyort az arcomról.

-Szívesen. -mondtam majd mielőtt ki léptem volna vissza fordultam.

- Ha legközelebb is így vársz, gyakrabban jövök. Fél óra múlva ha lehet legyél készen, lent várlak.- mondtam, majd egy kis mosollyal az arcomon kacsintottam neki, és ki léptem a szobájából. Mennem kell készülődni.

(Sziasztok, remélem elég gyors voltam. Nem akartam össze csapni, de igyekeztem minnél jobbra. Remelem tetszik:)