Through the dark

12.rész

Két nap.

Ennyi telt el a konyhában történtek óta. Harry rengetegszer próbált közeledni felém, de mindig leráztam valami indokkal. Reggelente és délután pedig általában sétáltam, ahelyett hogy elvitt volna, hiszen így hogy tesi tanárként dolgozik neki is van saját órarendje ami többé kevésbé eltérő az enyémtől. Vagy később kezdődtek az órái, vagy már nulladikra be kellett mennie. Fogalmam sem volt hogy mondjam el neki hogy mit érzek, vagyis pontosabban hogy nem érzek semmit.

-Haló! Föld hívja Chloet!-rázta meg Josh előttem a kezét.

A tornateremben ültünk és vártuk a tanárt, azaz Harryt. Kicsit rettegtem hogy itt most nem fogom majd tudni lerázni őt, de azért bennem volt az is hogy csak nem itt akarja az egész osztály előtt megbeszélni a dolgokat. Milyen jó sztori lenne, előre látom: „ A katolikus iskola testnevelő tanára órán folytatott megbeszélést a húgával szexuális kapcsolatukról". Hiába hogy nem a testvérem, itt mindenki úgy tudja hogy a bátyám...

-Bocsi, kicsit elbambultam.-néztem újdonsült barátomra bocsánat kérlelően- Miről is volt szó?

-Éppen azt mondtam, hogy nézd Naomit és a pincsi kutyáit, hogy csorgatják a nyálukat a bátyádra, úgy hogy itt sincs!-bökött a fejével a lány társaság felé.

Naomi valóban elég hangosan áradozott Harryről, hogy mennyire szexi pasi és hogy milyen szerencsések vagyunk hogy végre nem egy öreg trottyot kaptunk tesi tanárnak.

-Komolyan mondom lányok, Nathan bármilyen kemény órákat is tarthat, már most ő a kedvenc tanárom!- fésülgette festett szőke haját.

-Nathan?-kérdezett vissza az egyik barátnője.

-Jaj ugyan már, egy ilyen férfit nem lehet egy olyan néven szólítani hogy Mr. Fletcher! És különben is, hamar el fogunk jutni arra a szintre hogy még máshogy is hívjam, mint például, "édes, gyere vissza az ágyba!"-nevetgélt.

Felfordult tőle a gyomrom. Míg mindenkin a suli egyen melegítő kombója volt, addig rajta egy szűk, tapadós leggings, egy mélyen dekoltált fehér ujjatlannal. Szánalmas, hogy milyen feltűnően próbál erőfeszítést tenni csak azért hogy Harry észrevegye őt.

-Nézzétek, ott van!-szólt valaki, amint meglátta Harryt belépni az ajtón.

A lányok egyszerre kezdték el igazgatni a hajukat és ruhájukat, hogy mindent megtegyenek az utolsó percekben is, hogy jól nézzenek ki a férfi előtt, és az első benyomás pozitív legyen.
Joshra néztem és szinte egyszerre forgattuk meg szemeinket, ami kuncogásra késztetett.

-Sziasztok! A nevem Nathaniel Fletcher, és én leszek az új testnevelés tanárotok!-mutatkozott be Harry az álnevén, amikor az osztályhoz ért.

Szeme végig siklott mindenkin, ameddig meg nem talált engem. Ajkai mosolyra húzódtak, amitől előjöttek a gödröcskéi, és Isten a tanúm, hogy erre a tettére sóhajokat hallottam a lányok felől.

-Szeretnék lefektetni pár alapszabályt! Nem bánom, ha nem a suli egyenruhája van rajtatok, de valami cucc mindig legyen nálatok, mert az hogy nincs felszerelés nem indok arra, hogy ne csináljatok órán semmit. Lányoknak pedig havonta egy hetet adok arra hogy kiszenvedjék magukat. Ha azt látom a csapaton hogy nem megúszni szeretné az órát, hanem együtt működik, akkor jóban leszünk. Kérdés?-nézett szét a férfi a termen.

-Van barátnője?-kérdezte valaki a tömegből, mire mindenki nevetni kezdett, kivéve engem.

-Jelenleg nincsen.-mosolyogta meg Harry a kérdést.- Ha viszont minden tiszta, akkor kiosztanám a feladatot, három kör futás, majd lányoknak röpi, fiúknak kosár!-adta ki az utasítást, mire mindenki elindult, vagyis a legtöbbünk.-Chloe, be tudnál jönni kérlek az irodába?-intézte hozzám szavait.

Naomi és a többi lány gyilkos pillantásokkal néztek rám, és asszem sejtem hogy azért mert nem vertük nagydobra hogy mi "testvérek vagyunk", szóval tutira csak a riválist látják bennem.

-Mi van?-kérdeztem miután Harry becsukta maga mögött az irodájának ajtaját.

Legnagyobb megdöbbenésemre egyik kezét az arcomra vezette, másikat a fenekemre tette és közel húzott magához egy csókra. Én viszont szinte rögtön ellöktem őt magamtól.

-Hülye vagy, mi van ha meglát valaki?!-suttogtam.

-Dehogy lát meg!-legyintett, és ismét közeledni kezdett.

-Beszélnünk kell!-böktem ki, mielőtt még újra számra tapasztotta volna az övét.

-Sejtettem hogy van valami...-sóhajtott és hátrébb lépett.-Ezért kerülsz, igaz? Mert valamit titkolsz.

-Figyelj a múltkori dolog a konyhában nagyon jó volt, tényleg. De nekem nem jelentett úgy nagyon semmit.-mondtam a földet nézve.

Fogalmam sem volt milyen reakciót fog kiváltani Harryből, amit mondtam. Nem akartam hogy ezek után teljesen eltávolodjunk egymástól, hiszen jelenleg csak mi ketten vagyunk egymásnak és ennyi. Senki másban nem bízhatunk.

-Megértem.-mondta végül, mire én kikerekedett szemekkel néztem rá.

-Tényleg?-kérdeztem döbbenten.

-Nem volt fair hogy úgy rád nyomultam, főleg úgy hogy előtte fejtetted ki, hogy mennyire nincs most szükséged kapcsolatra. Nekem pedig ezt tiszteletben kell tartanom.-magyarázta teljesen nyugodt hangon.

-Akkor nem haragszol?-néztem fel szemeibe, mire ő közelebb jött.

-Dehogy haragszom! Viszont,-hajolt fülemhez és suttogni kezdett- ha bármikor is igényt tartanál rám és a dolgokra amiket csinálhatok, persze szigorúan érzelmek nélkül, akkor csak szólj!-nyomott egy csókot fülem alá, engem pedig kirázott a hideg.-Most pedig sipirc órára!-utasított és kezdőlökést adva rácsapott a fenekemre.

___________________________________
~2022.08.02.