Zayn apró simítására keltem fel. Fogalmam sem volt róla hogy mennyit mehettünk eddig, hiszen ahogy elhagytuk a város határát bealudtam pont úgy mint egy kisgyerek.
-Lassan ott vagyunk édesem.-tűrte el az arcomba hullott tincseimet barátom, mire én lesokkolódva néztem rá.
-Kanadában?!-kérdeztem aminek eredményeképp a többiek kicsit kuncogtak.
-Annyit azért még nem aludtál.-nézett rám a visszapillantóból Harry.- Tartunk egy kis pihenőt, ennyi.
Elkezdtem pásztázni a tájat, de csak óriási fenyőfákat láttam. Lehajtottunk a főútról és egy földúton mentünk tovább. Fél órát utazhattunk, amikor Harry hihetetlen káromkodásba kezdett.
-Mi a baj?-kérdeztem ijedten, mire a férfi megállt és előre mutatott.
Az utat egy kidőlt fa torlaszolta el. Esélyünk sem volt megmozdítani.
-Akkor gondolom sétálunk.-szólalt meg Gemma.
-Nem messze van a tavas ház.-szólalt meg Harry.-Ha odáig elgyalogolunk, akkor onnan motorcsónakkal el tudunk jutni a határhoz.
-Mennyi idő az út?-kérdezte Zayn.
-Holnap estére érnénk oda.
-Legyen.-bólintott.
Mindannyian kiszálltunk majd a csomagjainkat kivéve indultunk meg. Bár a többieknek meg sem kottyant ez a kis "túrázás", én egy pár óra múlva úgy éreztem hogy mindjárt kiköpöm a tüdőmet. És ezt Harry is észrevette.
-Tartsunk egy kis pihenőt!-szólalt meg, és ledobta a hátizsákját a földre, mire Zayn lenézően kuncogni kezdett.
-Mi van Styles, nem bírod a sétát sem?
Harry nem szólt semmit csak leült egy farönkre és elővett egy üveg vizet. Összehúzott szemöldökökkel szugerálta a földet. Tudtam jól hogy próbálja visszafogni magát, de ha Zayn tovább provokálja, akkor nem fogja annyiban hagyni.
-El kell mennem pisilni.-jelentettem ki és barátom kezébe nyomtam a cuccaimat és elkezdtem sétálni a fák között.
-Ne menj túl messzire!-szólt utánam Zayn.
-Na nem mintha látnánk bármi újat is...-motyogta Harry, mire Gemma kuncogni kezdett.
Hátranéztem rájuk, és mikor meglátták hogy összeszűkített szemekkel nézek, rögtön abbahagyták a mosolygást. Nagyot sóhajtva folytattam az utamat és amikor már látótávolságon kívülre estek választottam egy szimpatikus helyet ahol letoltam a gatyám és leguggoltam. Miután végeztem felöltöztem és visszaindultam a többiekhez. De egyszer csak valami fura dolgot éreztem a lábam alatt. Mielőtt felemeltem volna a lábam levezettem a tekintetem hogy mire léptem rá, de mikor megláttam hogy mi az azt hittem hogy elájulok.
-Halljátok!-kezdtem kiabálni.-Gyertek ide gyorsan!
Egy szempillantás alatt ott teremtek és értetlenül néztek rám.
-Ért valamelyikőtök esetleg a medvecsapdákhoz?- kérdeztem mosolyogva de könnyeim hamar elkezdtek folyni.
-Basszameg!-kapcsolt legelőször Gemma.
Odafutott és lesepergette a leveleket a fém szerkezetről. Fél pillanat múlva már a fiúk is mellettem guggoltak és azt vizsgálgatták hogy hogyan is működhet. Engem már rázni kezdett a sírás ami miatt a lábam is mozogni kezdett.
-Lia, ne mozogj!-kiabált rám Zayn, ami egy cseppet sem segített.
-Ams,-fogta meg a kezemet Harry- nyugodj meg, nem lesz semmi baj, megígérem!
Nem tudom hogy a nyugodt hangja, vagy az apró simítása kezemen győzött meg, de hittem neki hogy nem lesz bajom. Nagy levegőt vettem amit lassan kifújtam és aprón bólintottam jelezve hogy jól vagyok.
-Háromig számolok, és ha szólok rántsátok őt el.-mondta a göndörke a többiekre nézve, akik mellém léptek és megfogták a két karomat.-Egy... kettő... három... MOST!-üvöltötte, mire Zayn és Gemma olyan erővel húztak hátrébb aminek hatása mindhárman a földre estünk. A következő amit hallottunk pedig Harry fájdalmas ordítása volt. A csapda elkapta Harry két ujját.
-Harry!-kiabálta Gemma és öccse kezét nézegette. Előkapott egy kést a csizmájából és azzal feszítette szét annyira hogy Harry kiszabaduljon.
A göndörke kezéből ömlött a vér. Zayn sprintelni kezdett a táskáink felé, én pedig Harryhez kúsztam. Jobb kezével bal csuklóját szorította. Zayn egy elsősegély dobozzal tért vissza. Kikaptam a kezéből és elkezdtem ellátni a sérült férfit. Először észre sem vettem, de a férfi apró mosollyal az ajkán figyelte ténykedésemet, mintha már nem is fájt volna a keze. Mikor pedig végeztem szemeibe néztem. Ép kezével fülem mögé tűrte hajamat, és végig simított arcomon. Beleborzongtam az érintésébe.
-Khm...
Elkaptam tekintetem és barátomra néztem. Mérges pillantásokkal illetett meg engem majd megfordult és ott hagyott minket.
-Tábort kéne vernünk.-jelentette ki Gemma és Zayn után ment.
____________________________________
~2022. 02. 10.
YOU ARE READING
Through the dark
FanfictionFél év. Ennyi telt el azóta hogy Amelia megtudta az igazságot Harryről, és döntött úgy hogy végleg elfelejti a férfit. Azóta pedig Zaynnel vígasztalódik, amit mostmár az apja is elfogad és áldását adta a kapcsolatukra. Minden szépnek és jónak látszi...