Why me?

58.rész (Vegas)

Ahogy felértem a szobába össze szedtem a mosni való ruhákat át néztem őket. Jack tegnapi nadrágját néztem át. Egy cetli akadt a kezembe.
Egy telefonszám, és egy név állt rajta.
Jackson lépet be az ajtón, felmutattam neki ő csak nézet rám.

- Hát ez? - kérdezte.
- Én is ezt kérdezem. Ki az a molly? - néztem rá.
- Nem tudom.
- Mit keres akkor a zsebedben? - kezdtem dühös lenni.
- Egy pultos lány adta. De nem hívom fel nem is volt eszembe. - kapta ki a kezemből a cetlit, és ketté tépte.
- Köszönöm. - közöltem vele flegmán.
- Nem hiszem el ezért csinálod a hisztit. Te azzal a palival dolgozol együtt aki nem rég megdugott!. - fakadt ki.
- Még mindig itt tartunk? - kezdtünk el vitázni.
- Várj! - mutatott fel.
A telefonján hívták, miután le tette nyelt egy nagyot.
- Toszkánába kell utaznom, egy hét múlva. - harapott a szájába.
- Király, megint itt hagysz. - túrtam a hajamba.
- Gyere velem, amúgy is van még időd megszervezni az esküvőt. Meg van egy társad aki egyedül is elboldogul. - mosolygott. Mintha el is felejtette volna hogy vitázunk.
- A szüleid is ott lesznek?
- Igen.
- Nem szeretnek a szülők, ez nem jó hír.- sziszegtem.
- Ne igyál majd az a lényeg.
- Pedig akkor tűrhető vagyok. - védtem magam. Nevetve megölelt, és homlokon csókolt.

Toszkána sosem jártam még ott, biztosan szép hely. Scott felhívott, hogy elmondja mit intézet a közeledő egyik esküvőre. 2 hónap múlva lesz szóval, semmi sem olyan sietős.
Jack ki ment apával golfozni, én addig ki mentem a lovak közé. Vegas-t meglátva emlékképek villantak fel a szemem előtt. Amikor leestem róla, amikor csak úgy vágtáztunk, amikor eltevedtünk az erdőben. Vissza gondolva talán az itt töltött időm volt a legszebb. Meg persze legértékesebb.
-Vegas szépségem. - beszéltem hozzá édes hangon közben adtam neki egy répát.
- Már hiányolt téged. - hallottam meg egy ismerős hangot.
Megfordultam.
- Daniel. - öleltem meg a lovászunkat. Talán nálam pár évvel idősebb, miután elmentem őt kértem fel lovásznak.
- Hogy vagytok? - utáltam a családjára is.
- A húgom most megy majd közép suliba, anya még mindig a fodrászatban dolgozik, apám pedig itt dolgozik velem- vázolta a szitut.
- Tényleg lehet elmegyek anyukádhoz. Be festetem a hajam más színűre mit szólsz hozzá? - dobáltam a hajam.
- Nekem így is tetszik, de lehet a vörös jól állna vagy talán a barna. - mosolygott rám gyengéden.
- Vegas egy esküvőn fog szerepelni képzeld el. - simogattam meg Vegas-t.
- Ez nagyszerű. Öhmm elküldöm anyám telefonszámát.
- Megköszönném. - bólintottam.
- És a barátnőid? Cami, Tammy, Rubby. ?
- Jól vannak. Rubbynak van egy sugar daddy-e, de ez maradjon köztünk. - kacsintottam.
- Meddig maradsz? - kérdezte Daniel.
- Egy hét és Toszkánába megyünk, de előtte haza kell mennem vagyis érted, hogy értem. - vakartam meg a fejem.
- Daniel. - üvöltötte a nevét valaki.
- Ahj Papa ne már. - fogta a fejét.
- Akkor ő az apád igaz? - nyitottam ki a karám ajtót Vegas-nak.
- Igen, de te így minden nélkül? - csodálkozott rám.
- Most igen. - pattantam fel a lovamra.

Éreztem ahogy a szél bele kap a hajamba. Vegas pedig csak vágtázott élvezte, hogy senki sem irányítja jelenleg. Egy óra lovaglás után vissza mentem a házba. Miá-val futottam össze a tónál. Kint ült és valami meleg italt iszogatott.
Rá vetettem egy pillantást, és tovább akartam sétálni.
- Raquel. Várj. - jött utánnam megfogta a kezemet.
- Engedj el. - söpörtem le a kezét magamról.
- Ne haragudj rám, és Austin-ra se. - könyörgött.
- Tudod mit kívánok neked, hogy kislányt szülj, mert Austin mindig is fiút akart. - néztem rá lesajnáloan.
- Akkor is az ő vére lesz. - próbálta nyugtatni magát.
- Persze mindenképpen. - hagytam magára.
- Nem futhatsz mindig előlem. - kiabálta utánnam.
Hülye picsa.
Benéztem a szórakozó helyre is, hogy ilyenkor délután 3 felé van e forgalom.
Ami azt illeti van, nem értem az embereket, egy csini ház egy tó, lovak és már itt is vannak.