Szent Johanna gimi oneshots

New York 2

-Drágám akkor te se tudsz sok mindent. Had meséljem el a valódi okát....

-Nem érdekelnek a hazugságaid- vágtam a szavába.-Majd ha ő akarja elmondja. Kilenc éve ismerem, és soha nem hazudott. Cortez jó ember- mondtam, és közben magamat akartam hitegetni.

-Aranyos, hogy így biztatod magad, de én vagyok az egyetlen ember, akit teljes szívéből szeretett.

-Akkor miért nem vagytok együtt?- értetlenkedtem tovább.-Miért van az én ujjamon a gyűrű?- lóbáltam felé a kezem.

-Mert én nemet mondtam neki.

-Tessék?- lepődtem meg.

-Így igaz. Még nyolcadikban megkérdezte, erre én nemet mondtam, mert mással voltam. Azt terveztem, hogy igent mondok neki ha újra felteszi, de nem volt új alkalom. Engem hagyott itt akkor, és veled feledtet.

-Hazudsz- váltam egyre hisztérikusabbá.

-Nem hazudok ez az igazság. Tudod ezt el kell fogadni-  búgta a fülembe és vissza ment a többi ember közé.

Kint álltam és sírtam. Nem érdekelt a hó, a fagy és egyéb dolgok, csak a szavakat dolgoztam fel, amikor megjelent Will.

-Reni, minden rendben?- mosolygott rám.

-Igen- biccentettem.-Csak fáradt vagyok. Hosszú út volt -és letöröltem a könnyeimet.

-Elvigyelek Liákhoz?- ajánlotta fel.

-Azt megköszönném- mosolyogtam rá.

Ahogy mi is vissza mentünk Cortez termett ott mellettem és idegesen fürkészte az arcom.

-Mit mondott?

-Épp eleget, de holnap megbeszéljük. Fáradt vagyok- válaszoltam és Will felé vettem az irányt.

A fiúval közösen mentünk ki az épületből és szótlanul ültünk egymás mellet a kocsiban. Liáékhoz kaptam kulcsot, így a házba bemenve telefonomat kerestem elő, hogy Ricsit tárcsázzam, aki biztos, hogy az igazat fogja mondani.

-Cső Ren- vette fel raszta barátunk a telefont.- Gratulálok az eljegyzéshez.C ott van?

-Nincs- válaszoltam. -Ricsi én most teljesen más miatt hívtalak.

-Hallgatlak. Ha C csinált bármi baromságot, levágom a tökét- fenyegetőzött így 1000 km távlatából.

-Nem semmit,- nevettem el magam- csak te ismersz egy bizonyos Camillát?

-Camillát?- kérdezte meg újra.- Nem miért kérded.

-Nem fontos, csak...

-Csaak?

-Csak megjelent és olyanokat mondott, hogy Cortez mindig is őt szerette és én csak unaloműzésnek vagyok mellette- ültem le az ágyra.

-Ren ugye nem akarod elhinni?

-Nem, csak akkor is. Elgondolkoztatott...

-Mielőtt bármi hülye elméletet csinálnál le kell hogy állítsalak. C szeret, ezt én csak tudom. Tudod mennyire szenvedett gimi első két évében, és tizedikben már majdnem el is ment, most meg itt vagytok.

-Köszi Ricsi, ez most jól esett.

-Nah nincs mit Ren, de most mennem kell, mert Emo sütöget és lehet rosszabra fog sikerülni mint anyád főztje.

-Rendben- nevettem el magam.-Add át neki, hogy puszilom.

-Persze Ren, szia.

-Szia- és a pultra tettem a telefont.

Épp készültem volna a lefekvéshez, amikor újra hányinger fogott el, és a mosdóba rohantam.

Elkezdtem gyanút fogni, és megnéztem telefonomba lévő naptárat, ami mindent megvilágosított.

***

Reggel Cortez ott volt mellettem, de még aludt. Óvatosan kicsászálódtam mellőle, és a konyha felé vettem az irányt, ahol ott volt Lia.

-Reggelt Reni.

-Neked is- biccentettem és kávét nyújtott nekem, de nem fogadtam el.-Lia elkísérnél egy patikába?

-Mi kell neked?

-Az legyen az én titkom -kacsintottam felé.

***

Mikor vissza értünk, és a boldogság hormonom az egekben volt Cortez köszöntött minket. Arca kicsit eltorzult az idegességtől. Mikor meglátott jó szorosan magához ölelt és oda húzott az ölébe.

-Beszélnünk kell.

-Nem fontos-legyintettem.

-Nem érdekel, hogy Ricsi mit mondott, kell az én magyarázatom is, mert jogod van hozzá.

-Hallgatlak- váltam én is komollyá.

-Igen szerettem Camillát és igen szerelmet vallottam neki, de ez a kapcsolata előtt volt.
Hetedik osztályban kerültem vele egy iskolába, és már akkor megdobogtatta a szívem. Igazából az nem olyan szerelem volt mint veled, csak felfigyeltem rá. Ezek után egyre többet beszélgettünk és végül nyolcadikban jött el az a nap.
-Szia- ültem le mellé.
-Hello- mosolygott rám.
-Camilla figyelj ide.
-Most is téged nézlek- nevette el magát.
- Eg ideje ezen gondolkom és....
-Szia babe- jelent meg Jake, és egy puszit nyomott a lányra.
Akkor tudtam meg, hogy nem érdeklem őt és nem szeret.
-Értem -biccentettem felé. -De akkor miért jöttél el?

-Amit mindig is mondtam. Mindenből is elegem lett.

-És ő honnan tudta meg az egészet?

-Kilencedik nyarán elmondtam, és hogy már vége mert van egy másik lány akit mindennél jobban szeretek- nézett mélyen szemembe.

-Örülök, hogy elmondtad- öleltem meg. -És szeretlek- távolodtam el és megcsókoltam

***

A karácsonyfa alatt ott díszelgett a én pici dobozkám, amiben benne volt a meglepetésem.

Cortezhez értünk, aki mindent kibontott, amin az ő neve állt, de az utolsót még nem.

-AZt kihagytad- mutattam az én meglepetésemre.

-De azon nincs kártya?- vonta fel a szemöldökét.

-De nézd meg- nógattam.

-De...

-Ha ennyire nem mered, majd én meglesem- kapta el Lia és ő emelte le a doboz fedelét.- Semmi izgató nincs benne- vont vállat és vissza tette.

-Nah, ha már az enyém- nyújtotta oda a kezét Cortez.

-De nem akartad.

-Kérem szépen, ő magas Liana- hajbókolt előtte.

-Jó, tessék- nevette el magát a lány.

Cortez is megtette az előző mozdulatot, és egyből szája elé kapott.

-Ez igaz?

-Igen- bólogattam.

-Apa leszek?- morogta az orra elé.- Apa leszek- vált egyre hangosabbá.-Apa leszek- ordította el végleg magát, és magához ölelve megpörgetett a levegőben.