Szent Johanna gimi oneshots

Cortez nem értesz semmit

A napom jól indult. Kivételesen jól szárítottam be a hajam, kivételesen megtaláltam a zöld rövid ujjú blúzom, és kivételesen még tetszett is magamon. A sulihoz érve odasétáltam a többiekhez. Virág és Ricsi velem egy időben gurultak be a robogóval, a nap szépen sütött, kellemes volt az idő... Még idáig is rendben. Aztán jött életem legfurcsább napja. Az egész irodalmon kezdődött, amikor is Kardos megkért minket, hogy segítsünk ebédszünetben a könyvtárban pakolni, mert az elballagott végzősök leadtak egy rakás tankönyvet. Arnolddal persze jelentkeztünk a feladatra, aztán a tanár hozzátette, hogy a bukásra állókra is számít. Ez enyhe célzás volt. Úgyhogy ebédszünetben Arnold, Cortez, Dave és én mentünk a könyvtárba. Ezek után Arnold és Cortez kicsit össze kaptak, aminek az lett a vége, hogy Corteznek megmondtam, hogy hagyjon békén.

-Valami baj van?

-Nem semmi- mosolyodtam el.

-Szörnyű barát vagyok, hogy hagylak elmenni?

-Nem Reni, te nem vagy szörnyű. Te vagy a legjobb barát, akit valaha ismertem.

-Az elején, amikor megtudtam nem akartam, hogy menj, de rájöttem később, hogy neked ez lesz a legjobb.

-Nem hazudnék, ha azt mondanám, hogy vártam a marasztalásod. Sokáig vártam az átiratkozást.

-De miért?- küszködtem a könnyeimmel.

-Mert szeretlek- és megcsókolt. Két másodperc volt, mert egyből elhúzódtam.

-Sajnálom- mondtam és kimentem a könyvtárból, hogy a mosdóba rendbe tegyem magam. Kifele menet Virág egyből megtalált.

-Jártok Arnolddal?

-Tessék- merevedtem meg.

-Hát a könyvtárba csókolóz...

-Honnan?- vágtam a szavába.

-Dave- legyintett. -Télleg együtt vagytok?

-Nem-és vissza mentem volna a könyvtárba, amikor az infóteremből kirohanó Cortezbe ütköztem.

-Éljen az ifjú pár- mondta gúnyosan.

-Nem. Vagyok. Együtt. Arnolddal- mondtam a könnyeimmel.

-De megcsókolt.

-És és- tártam szét a kezem.-Nem is tudom ki csókolt meg kit szilveszterkor, és ki kivel van azóta együtt. Arnold bevalota az érzéseit és megcsókolt, de ő is tudja, hogy soha nem tudom viszonozni, mert egy olyan embert szeretek aki számomra elérhetetlen, és ha megbocsájtasz, most elmegyek és leszedem Dave fejét- akartam menni, de megragadta a kezem.

-Kire értetted az elérhetetlent?- nézett mélyen a szemembe.

-Cortez komolyan kérded- horkantam fel.-Akkor gondolkozz el kicsit, kire értem. Segítek egy olyan fiú, aki annyira menő, hogy könnyen játszik mások érzéseivel mert valamikor kedve van hozzá, utána meg úgy át néz rajta, mert ahhoz van kedve. Ez a fiú megcsókol engem, rajzol nekem, elvisz motorozni és aztán felém se hederít. Tényleg ennyire nehéz ez. Cortez én téged szeretlek.

-Tessék- állt letaglózva, és gyors kikapva kezem a szorításából mentem a könyvtárba.

-Dave, mi a fenét képzelsz? Értem, hogy mindent megosztasz, de engem hagyj ki, mert az nem az aminek gondolja az ember.

-Jó letörlöm- mondja sértődötten.

-Nem jó, mert most vágtad tönkre az életem. És még azt hittem barátok vagyunk- mentem volna ki az udvarra, amikor megint egy Cortezbe botlottam.- Elállnál- förmedtem rá, és megcsókolt.-Jó ez nemzetközi csókoljuk meg Renit nap? Hagyjatok békén!- mentem végleg a mosdóba.

A hideg víz jól esett. Az arcom felfrissült és egy zsepivel gyors le is itattam a felesleget. Percekkel később Kinga jött be.

-Renáta végre a sarkadra álltál-szólalt meg.- Jó én egy pofont is lekevertem volna, de ez most mindegy.

-Köszi- mosolyogtam rá és ki mentünk ketten az udvarra.

Más nap nem nagyon akartam bemenni, de megtettem. A kapu előtt Cortez állt.

-Hát te?

-Addig nem megyünk be míg meg nem beszéljük!-jelentette ki.

-Mit akarsz. Tegnap szerelmet vallottam, jót nevettél és kész, ezek után megcsókoltál mert tiporjunk újra bele lúzer Renibe. Tudod Cortez rohadtul elegem van a hangulat ingadozásaidból.

-Tudod mennyi kosarat kaptam tőled-bukott ki belőle.

-Tessék?-fagytam le.

-Pl amikor vissza utasítottál dolgokat, mert Neményivel vagy. Akkor az emós srác és még sorolhatnám.

-Ha jól tudom boldog párkapcsolatban élsz, és nem kéne velem foglalkoznod. Kérlek magyarázd el, hogy ezek miért problémák neked?

-Mert én is szeretlek- mondta ki végül. Erre nem tudtam mit cselekedni megcsókoltam. Nem lökött el magától, vagy tett volna bármit.

-Tudod Vikivel rég nem vagyunk együtt.

-Akkor ketten?

-Ketten.