Szent Johanna gimi oneshots

New York 1

A karácsonyt és a szilvesztert New Yorkban töltöttük Cortezzel. Miért nem Magyarországon és miért pont New Yorkban, az már más tészta. Nah jó az igazi oka a kacsák voltak. Végre meg tudhatom, mi történik a kacsákkal ha befagy a Central park vize.

A repülőnk lassan leereszkedett a nagyvárosba, ahol valaki várt minket a reptéren. Ezt is csak onnan sejtem, mert megjelenésünkkor egyből Cortez felé vette az irányt.

-Cortez- ugrott a férfi nyakába a lány. - Olyan jó újra látni- mosolygott rá.- Számolni fogsz te még azért, mert évek óta nem jössz.

-Jöttem volna, csak Reni- mutatott felém.

-Szép én vagyok a bűnbak- morogtam magam elé magyarul.

-Reni?- lepődött meg és felém nézett.-Mamma Mia. Ő Reni?- pillantott vissza Cortezre, aki csak biccentett.- íz én nevem Lia, és drágám még szebb vagy élőben mint képeken. Ha nem ennek a baromnak lennél a párja, lehet lecsapnék rád- mosolygott felém.

-De hát ő ugye foglalat- vágott közbe Cortez, és szorosabban fogta a kezem.

-Nah, nyugi anyaoroszlán, nekem is meg van a magam élete- nevette el magát.- De gyertek velem, megmutatom a helyeteket.

-Alexnél fogunk lakni?- billentette oda a fejét Cortez.

-Nem, nálam- és valamiért elfogott a féltékenység.

A csomgjainkat magunkhoz véve beülünk az autójába és elindultunk a házuk felé. Egy aranyos kertvárosi házról beszéltünk, a peremvidéken. Nem volt se nagy se kicsit.

Amint bementünk a lakásba egy szőke hajú lány fogadott minket.

-Hello- intett oda felénk, és ő is megölelte Cortezt, majd engem.

Végül kísérő társunkhoz és megcsókolta. Szóval felesleges aggodalom :).

-Elizabeth- nyújtotta felém a kezét.-De csak Beth.

-Reni- válaszoltam.

-Igen, sokat hallottam rólad.

-Kezdhetek félni?- pillanotattam Cortez felé.

A fiú szóra nyitotta a száját, de Lia közbe vágott.

-Amikor össze jöttetek, karácsonykor alig bírt beállni a szája, és csak rólad beszélt. Reni így meg Reni úgy. Szerintem le lehetett volna lőni akkor- felelte.

-Erről nem úgy volt, hogy nem beszélünk- morgott rá Cortez.

-De, csak akkor is. Camilla óta akkor voltál először rendesen boldog.

-Liana- emelte feljebb a hangját.

-Ki volt az a Camilla?- lepődtem meg.

-Csak egy lány, aki egy kibaszott nagy kurva volt- zárta le röviden a témát.

-Így igaz- helyeselte Cortez.-De most mentünk, mert meg kell valamit mutatnom Reninek- és a lányok felé kacsintott.

-Oh, rendben. Érezzétek jól magatokat- intettek felénk sejtelmesen.

A hóesésben a Central park felé sétáltunk, amikor hirtelen megárt a tó előtt.

-Nézd nincsenek itt a kacsák, kicsit délebbre repülhettek- és felém nézett.

-Gondolom nem ezért hívtál el ide- tekintettem mélyen a szemébe.

-Így igaz- biccentett.-Reni az elmúlt kilenc év, amióta ismerjük egymást fantasztikus, de az életem csak hat éve kezdődött, és nem akarom, hogy itt véget érjen. Nem kapsz semmi filmbeli jelenetet bármennyire várod, így csak előre nyújtom ezt- adott a kezembe egy kis dobozt.

Én éreztem, hogy szemeim könnybe lábadnak és úgy átveszem. A piros dobozkát felnyitva észre vettem az aranygyűrűt, amit már régen kinéztem magamnak. Egyszerű arany és fehér kristály berakásai voltak. A belsejébe meg oda volt gravírozva, hogy Wondervall.

Nem tudtam mit felelni, csak elsírtam magam, és szorosan átöleltem. Tudtam, hogy sejti mi lesz a válasz, így óvatosan felsegítette az ujjamra az ékszert, amiről le nem vettem a szemem.

***

A házba visszatérve, egyből egy emeletes házba vittek minket, ahol ott volt Cortez összes itteni ismerőse. Jó volt velük is találkozni és beszélgetni, amikor elfogott a hányinger, így a mosdó felé rohantam, hogy kiadjam magamból a repülőn evett ebédem. Cortezhez mentem vissza, aki egyik barátjával beszélgetett.

-Ő mit keres itt?- suttogott Cortez Alex felé.

-Will hívta meg, mert nem hitte hogy jöttök- válaszolta egyszerűen

-Fantasztikus.

-Minden rendben- szólaltam meg Cortez háta mögött, aki ijedten pillantott felém.

-Mennyit hallottál?

-Épp eleget- biccentettem higgadtan, de belülről az agyam kattogott ezerrel.

-Reni- hajolt felém.-Én téged szeretlek, bármivel is akarja majd tömni a fejed, ne hidd el. Ha négyszemközt leszünk mindent elmondok- nyugtatott Cortez és megcsókolt.

-Én bízok benned- néztem mélyen a szemébe.- De benne nem- biccentettem a barnaság felé.

-Úgy se fog megszólítani, és ez egy eljegyzési party, így fix, hogy nem fogja zavarni a vizeket.

-Reméljük- távolodtam el tőle és elmentem italt tölteni.

 A pult mellet álltam, amikor megjelent Camilla.

-Hát te ki vagy?- lépett mellém a barna plázacica.

-Reni Cortez barátnője- nyújtottam a kezem (És direkt azt, amin a tegnap kapott gyűrű díszelgett)

-Camilla- felelte egyszerűen.- Üdvözöllek N.Y-ben. Remélem jól érzed magad- ragadta meg a karom és az erkélyre vezetett.

-Igazán kellemes a látvány a város. Örülök hogy itt lehetek, és főleg a vőlegényemmel.

-A vőlegényeddel- ismételte el újra a szavaimat.- Sok boldogságot, de drágám ez valóban igaz?

-Cortez szeret engem- vágtam a fejéhez.

-Szeret?- nevette el magát Camilla.- Még hogy szeret. Te csak egy unalom űzés vagy a számára. Akit szeret az én vagyok- és egyre közelebb lépett.-Kislány lépj le mielőtt megégeted magad- súgta a fülembe.

-Nem fogsz megtörni, és átverni- jelentettem ki.

-Drágám mesélte már, hogy miért ment kilencedikben Magyarországra?

-Mert elege lett a szüleiből, és jobban érezte magát a nagyszüleinél.

-Drágám akkor te se tudsz sok mindent. Had meséljem el a valódi okát....