Múlt titkai 2

1K 26 3
                                    

De nem a fő folyosóra keveredtünk, hanem valahova máshova, amikor egyszer csak lekapcsolódott a villany

-Minek kellet elválni- kezdtem pánikolni.- Igaza volt Kingának, együtt kellet volna maradni. Mi lesz a többiekkel.

-Reni- lépett elém Cortez.-Nyugi, mindenki rendben lesz.

-Jó, csak félek- feleltem, és szipogtam kettőt.

-Gyere ide- ölelt át.

Annyira szeretem, hogy meg tud nyugtatni. Ezek után apróbb zörejeket lehetett hallani, ami az egész cellában visszhangoztak..

-Hallottad - öleltem át még szorosabban Cortezt -Mi lehetett ez?

-Valami patkány. Nyugi nem lesz semmi baj- simogatta meg a hátam..

-Jó, akkor most merre?- szólaltam meg.

-Szerintem egyenesen- nézte telefonjáról a térképet, amikor egy ajtó csattant mögöttünk.

Cortez:

-Úristen, úristen. Be lettünk ide zárva- pánikolt be a lány és elkezdett nagyobb levegőket venni.

-Minden rendben?

-Igen, csak klausztrofóbiás vagyok- felelte és egyre nagyobb levegőket vett.

-Semmi gond- fogtam meg a kezét. - ÉS nagy levegőket.

- Köszi- mosolygott rám.

-Jobban vagy?- kérdeztem.

-Igen...- és a padlóra nézett. -Mi a franc. Csak nem fogak és haj... - nah és akkor Reni elájult.

Fél karral tartottam a lányt és telefonom vakujával a padlóra világítottam, és tényleg az volt. Levágott hajak és fogak. Azaz már csak fog maradványok.

Szóval vissza kanyarodva a dolgokra ott álltam félig meddig tehetetlenül, mert Reni elájult a elsorvadt fogak és levágott hajtövek látványától és nem akart felébredni. De ez szerintrum csak hab volt a tortán, mert valószínűleg az egészet inkább a rodható hulla kezdhette el, meg a teljesen élethű második világháborús hangulat, plussz gyenge az idegrendszere.

Kezembe vettem a lányt, és óvatosan megigazítottam, hogy karjával belém kapaszkodjon. Az ajtóhoz mentem és elkezdtem rúgdosni, hogy kinyíljon vagy valaki segítsen. Nem nagyon akart sikerülni, úgy hogy üvölteni kezdtem.

-RICSI, DAVE, KINGA, VIRÁG, MACU, ZSOLTi!

Ott ordibáltam, amikor is lépteke hallottam.

-VALAKI ENGEDJEN KI!- folytattam.

-Mi az tes? -jelent meg az ajtó túloldalán Ricsi hangja.

-Rúgd be azt a kurva ajtót!- ordítottam el magam idegesen.

És tényleg meg tette, de akkor erővel, hogy az ajtó kiszakadt a helyéről, és felénk világítottak.

-Mi történt Rennel?- kapta felém a fejét ijedten.

-Elájult- mondtam.

-Ugye jobban lesz?- kezdett le szipogni Virág.

-Igen, de minél előbb el akarok innen tűnni-feleltem kurva idegesen.

Egyenesen sétáltunk és elég hamar elérkeztünk a kijáratig.

-Én felmentem Renivel. Itt nem akarom letenni a földre, fent meg kicsit tisztábbak a körülmények.

-Jó, mi megvárjuk a többieket-biccentett Ricsi.

Mikor fellépcsőztem és letettem a lány a földre zajt hallottam az épületből. Még egyszer megnéztem Reni pulzusát, amivel nem volt semmi probléma. Lehúztam kezemről a kesztyűt és lejjebb toltam a lány arcmaszkját, hogy telefonom képernyőjével megnézzem a légzését. Mivel képernyő bepárásodott, így nyugodtan vettem tudomásul, hogy semmi probléma. Levettem arcomról a maszkot és ki mentem a folyosóra, hogy megnézzem ki van az iskolában.

Szent Johanna gimi oneshotsWhere stories live. Discover now