Szent Johanna gimi oneshots

Célia vers

Amúgy hogy tanulj meg egy elemzést holnapra. Írj belőle egy wattaped részt. Jó mondjuk már az órán cringeletem ezen a versen, és már akkor eldöntöttem, hogy ebből rész lesz XD

Ha egy évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy egy Célia vers hozza meg nekem a szerelmet az arcába röhögök.

Szóval reggelről rendesen keltem. Minden ment a maga rutinjában. Hétfő reggel lehet mondani gyilkos egy irodalommal, de nekem meg se kottyan. Jó mondjuk nekem is csak két kávéval fekszik az egész.

A füzetemet kinyitottam és megnéztem a múltórai anyagot. Balassi neve díszelgett, és a szöveggyűjteményben elkezdtem lapozgatni a verseit. Körülbelül öt fel volt sorolva, de csak egy lett kiválasztva, ami egy Célia vers volt. Szeretem az irodalmat, de ez a Balassi, hát nem tudom én mint mondanék, ha ilyen versek kapnék Corteztől.

-Rendben. Ez egy Célia vers lesz. Mi ennek a Céliának a története?- és Kingával egyszerre feltettük a kezünket.

-Igen Gábor- szólította fel a tanár.

-Célia Balassi egyik nagy szerelme volt. Valószínűleg Szárkándy Anna lehetett aki Wesselényi Ferencné volt.

-Helyes- bólintott kardos.

-Mit tudunk még a Célia versekről. Esetleg Antai-Kelemen?

-Lengyelországban íródtak.

Én egy pillanatra hátrafordultam és rá néztem. Természetesen szeméből ki lehetett venni, hogy ,,Nah megleptelek szöszi". Mire visszafordultam elkezdte olvasni a verset.

1. Balassi Bálint: Kiben az kesergő Céliárul ír
Mely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor,
Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor,
Oly keservesképpen Célia, s oly szépen sírt öccse halálakor.

(Már itt kezdtem el furcsán nézni a könyvre. MI a franc, hogy tud valaki szépen sírni? Ha én bőgök kipirosodok és alig kapok levegőt. Hogy lehet ez valakinek szép?)

2. Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát,
Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát,
Célia szinte oly, hogyha szeméből folykönyve s mossa orcáját.

3. Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll,fejét földhöz bocsátja,
Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja,
Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.

Mikor befejezte a felolvasást felnézett. Kicsit össz-vissza voltak az érzelmeim. Az első két sor még tetszett, aztán meg nagyon elment más irányba. Mondjuk ki lehetett volna következtetni.

-Szóval mire utalhat a cím?- kérdezte Kardos.

-Valami érzelemre- mondta Zsolti.

-Közel járunk Nagy, elég közel. De milyen érzelemre.

-Szomorú- nyögte be Ricsi.

-Pósa valamit sejt- folytatta a tanár. - De igen, a cím már sejti a nő érzelmeit. A vers tárgya a Célia szépsége és annak megújulás a bánatban.

-Tanár úr, hogy a faszban tud valaki megújulni a bánatban?- tette fel a kezét Dave.

-Felmayer !- dörrent rá.- Ez művészet, ezt nem érteni kell.

-Én vágom tanár úr- folytatta Ricsi -, de ki ér ilyen verseket a szerelméhez. Őrültségre utalnak a jelek.

-Nem volt őrült- emelte feljebb a hangját Kardos.- Csak nehéz háttér- és egy nagy sóhaj után folytatta az elemzést.

Hát igen, elég furcsa egy műről beszélünk. Valahogy annyira sokkoltak az hallottak, hogy óra után is a lapra meredtem, és nem figyeltem a csöngőre. Aztán meghallottam Cortez hangját.

-Ahogy látom téged is sokkolt az óra- nevetett rám.

-Csak olyan érthetetlen, hogy valakinek ez szép. Azaz engem nem lehetne szépnek nevezni miközben sírok- nevettem el magam kínosan.

- Nem szeretném megint megtapasztalni- mondta túl hangosan.

-Tessék?- lepődtem meg.

-Semmi- legyintett.

A csend ami közöttünk volt eszméletlen kínos volt, de jól esett. Aztán újra megszólalt.

-Mondjuk a sírás mindenkiből mást vált ki. Ez csak látszik, hogy nagyon szerethette a nőt, mert mikor ő sírt, akkor is szépnek látta.

-Igen, ez csak a szerelmeben van- feleltem, és lefelé néztem.-Te voltál már szerelmes? -csúszott ki a számon a mondat.

-Szerintem igen- bólintott.

-Akkor nagyon szerencsés lehet Viki- válaszoltam.

-Viki? onnan gondolod, hogy együtt vagyunk?- vonta fel a szemöldökét.

-Csak látom, hogy állandóan együtt vagytok, meg szeptember 20...- szóltam el magam.

-Az csak egyszeri alkalom volt- és közelebb lépett hozzám.- De nem felé húz a szívem.

-Akkor ?- lepődtem meg.

-Egy olyan lány felé, aki az óra után öt perccel is Balassin gondolkozik, miközben mindenki hagyta a fenébe.

-Oh- vörösödtem el.

Kezemet végleg a nyaka köré fontam, és megcsókoltam. Azaz talán ó csókolt először, már nem rémlik de megtörtént.

Aztán a megszólalt a suli rádió mikrofonja.

-Oh Máday néni, olyan szép amikor ordibál
Szeretem arca pirosát
Kérem jöjjön hozzám- szavalta Zsolti.

Nevetve váltunk el Corteztől. Hát őt megihlette ez az irodalom óra.

-