Vörös rózsa (Jikook)✔️

2. évad 9. rész

A szobában mentem és még vissza aludtam, mert nagyon fáradt voltam és amíg Haneul nem ébred fel nyugodtan pihenhetek
Azt hiszem kb. egy órát aludhattam mert az óra fél nyolcat mutatott
A csöppség sírt ezért ki emelve a kiságyból mentem le vele a konyhába hogy megetessem szegényt
Hát ez a nap sem lesz valami jó..
Cukor helyett majdnem sót tettem a kávémba, leöntöttem magam babatápszerrel ,Haneul pedig még le is köpött vele
-Ezt meg ne próbáld mégegyszer kisasszony- próbáltam mérges fejet vágni de  persze tudtam ő ezt még nem érti
Elmosolyodva rajtam kezdte el csapkodni az etetőszéket ezért inkább csak homlokára puszilva etettem tovább

A telefonom hirtelen kezdett el csörögni ezért zsebemből kivéve vettem fel a hívást
-Igen?-
-két hét múlva, pontban reggel hatkor legyél a régi kórháznál ,nem akarok rendőröket látni..ha nem leszel ott úgy ahogy kértem akkor a csöppség bánja Jimin..-  miután a hívás megszakadt remegve néztem lányomra aki még mindig mosolyogva próbálta megfogni a kis cumisüveget kezeivel
Nem bánthatja senki ... őt és Jungkookot biztos nem

Két hetem van hátra..két hét múlva magára kell majd hagynom a házamat , a szüleimet, a lányom és a barátaim akiket iszonyatosan szeretek
De legfőképpen Jungkookot..
De muszáj vagyok menni ,nem eshet semmi bajuk.. bízom Jungkookban erős marad ő, és fel neveli majd Haneult ebben biztos vagyok
A csengő hangjára letöröltem könnyeimet majd az ajtót kinyitva néztem meg ki az.
-SooHyun szia hát te?-
-Szia Jimin.. bocsi hogy most így zavarlak, csak szeretnék barátkozni, vagyis érted..és mivel te egész.. szimpatikus voltál és vagy is úgy gondoltam tölthetnénk együtt egy kis időt..de csak ha rá érsz..-
-igazából örülök neki hogy jöttél.. kellene egy kis társaság ..nem tudok most nagyon menni mert Haneulra vigyázok de ha alszik filmezhetünk vagy valami..ha neked az jó-
-Persze.. tökéletes és tényleg sajnálom hogy csak így be rontok-
-Semmi baj.. legalább beszélgethetek valakivel amíg Jungkook nem jön haza-
-tényleg,ő mikor is ér haza?-
-Majd csak este nyolc körül..-
-Szuper.. mármint.. basszus nem úgy értettem-
-Semmi baj.. inkább gyere- aprót nevetve engedtem be őt ,majd vissza mentem Haneulhoz amíg ő szét nézett a házban
-Szia picúr- ujját nyújtva hagyta hogy lányom  megfogja végtagját és húzza egyre közelebb szájához
-Nem! Megmondtam már egyszer nincs ember husi nem igaz?- szájához tartva a reggelijét etettem meg inkább azzal mire Soohyun csak kuncogott mellettem
-Nagyon hasonlít az apjára..-
-áh ez csak véletlen, szerencsénk volt és jól választottunk-
-Van ilyen..-
-Amúgy sikerült már állást találnod?-
-Igen, tegnap felvettek egy informatikai céghez, egész jó kis hely-
-na ennek örülök, kérsz valamit inni vagy enni esetleg?-
-Nem köszönöm-

Egy bólintás után ki vettem Haneult az etetőszékből és karjaimban tartva kezdtem el ringatni őt
-Amúgy..nincs valami olyan dolog ami bánt téged?-
-Nincs...miért?-
-Csak elég sápadt vagy, a szemeiden pedig látom hogy az előbb sírtál-
-csak az allergia..-
-Jimin.. én nem vagyok rossz ember..-
-Tudom... -
-Ha elmondanád tudnék segíteni-
-Nincs mit mondanom..- úgy döntöttem hogy inkább fel viszem Haneult aludni aztán pedig megnézek egy filmet akkor Soohyunnal

Egész délelőtt és délután idióta filmeket,és sorozatokat néztünk meg , folyamatosan nevettünk és jól éreztük magunkat
Már majdnem nyolc óra volt ezért Soohyun úgy döntött mostmár haza megy ezért ki kísértem majd vissza mentem a kanapéra
Az idő már egyre gyorsabban telt... tíz óra, tizenegy...és már csak azt vettem észre hogy  reggel van

Az órára pillantva láttam bizony már fél hét Jungkook pedig nincs itthon..
Tegnap persze folyamatosan hívogattam, de nem vette fel
Gyorsan el mentem lezuhanyozni és kezdtem újra a napot
De nagyon aggódtam , mi lehet Jungkookkal..
A telefonom hirtelen csörögni kezdett ezért villám sebességgel kaptam ki zsebemből majd emeltem fülemhez a mobilt
-Jungkook!-
-Jimin.. Namjoon vagyok-
-Hol van Kook?-
-Sajnálom Jimin..be kell jönnöd a kórházba-
-Tessék?-
-Jungkook elájult..-

Nem érdekelt mit mondott ezután már pakoltam is a kis táskába és hívtam Taet hogy kocsival jöjjön el értem
Szerencsére van ideje rám , szóval egy tíz perccel később már a kórházban is voltam
Taehyung kint maradt Haneullal az autóban én pedig könnyes szemekkel kerestem meg a 244-es szobát ahová Jungkookot hozták
-Namjoon!- a folyosó végén megpillantottam barátom aki a falnak dőlve kapta rám tekintetét
-Nyugodj meg Jimin..-
-Ne kérje ezt tőlem most senki, mi történt?-
-Túl hajszolta magát..-
-De hát.. miért?-
-Nem tudom de szerencsére nem súlyos, ha szeretnél menj be hozzá- kérdés nélkül fogtam meg a kilincset és nyitottam be életem szerelméhez aki sápadtan, infúzióra kötve feküdt a kórházi ágyon
-Jeon Jungkook! Hogy képzelted ezt?-
-Én is nagyon szeretlek-
-seggfej, paraszt szarházi  idióta , hülye nem normális...miért?-
-rá akartam jönni hogy oldjuk meg ezt az egészet, lehet elfelejtettem enni...semmi komoly-
-Mi az hogy nem komoly? Eszednél vagy ember?.majd megörültem mert nem vetted fel a telefont-
-Sajnálom Jimin-
-Sajnálhatod is-duzzogva pakoltam le cuccom a székre majd az ágy mellé ülve fogtam meg most hideg kezét
-Most amúgy haragszol is meg nem is ?-
-Semmi közöd hozzá!-
-Hát pedig szerintem igenis van közöm hozzá-
-haragszok rád, de szeretlek is te süti- újra elsírva magam hajtottam le fejem de Jungkook állam alá nyúlva emelte fel állam
-Soha többé nem csinálok ilyet...csak most egy icipicit bele éltem magam-
-de., legalább jutottál is valamire?-
-San csinálja...egy gépünkhöz hozzá fért, ahhoz pedig csak ő tudta a kódot..a nő akit pedig megölt.. ő..
-ő ki? Mondd már!-
-Haneul vérszerinti anyja..- leblokkolva hallgattam ahogy próbál nyugtatni de ez talán az egyik legkegyetlenebb dolog amit valaha hallottam
-Az ,nem lehet-
-De sajnos ő az, Yoongit ez egyik embere lőtte meg, vissza néztem a kamera felvételeket..mikor be szállt a férfi az autóba és lefordult pont láttam a rendszámát, ki adtam a körözést már keresik
Sanék búvóhelye pedig egy gyárban vagy elhagyatott kórházban lehet, nagy területre van szükségük...Ja és van még valami-
-mi?-
-nem csak ölnek hanem már drogot is árulnak, tegnap láttam ahogy a többiek próbálnak rájönni honnan származik a piros fóliába csomagolt anyag szoval utánna néztem ennek egy kicsit...a legtöbb ilyen drog a régi elhagyatott bár környékén található-
-Ahová bezártak?-
-Igen, de megnéztem, nincs ott semmi-
-Francba..de nem baj már így is nagyon sok mindenre rá jöttél , de meg ne próbálj mégegyszer ide jutni-
-Rendben törpe-
-Bazdmeg Kook ,mikor engednek haza?-
-Ma este ,Haneul hol van?-
-Kint a kocsiban Taevel-
-menj haza nyugodtan..a lányunknak szüksége van rád , majd este Namjoon haza visz-
-De én..-
-menj kérlek-.egy sóhaj után közelebb hajoltam hozzá mire Jungkook ajkaira húzva kényeztetni kezdte párnácskámat
A gyomrom megint begörcsölt  ,a szívem hevesebben kezdett verni és egy pillanatra a tüdőmben rekedt a levegő, szerelmes és forró csókja hátására

-Szeretlek Jiminie-
-Én is nagyon szeretlek Kook-
-otthon találkozunk édes-
-rendben-

Még egy apró puszi után megöleltem őt majd orromba szívva illatát léptem ki a folyosóra
Annyira hálás vagyok neki amiért ennyit dolgozik miattam.,.de ennyire mégsem kellett volna.. halálra aggódtam magam Kook..
...vigyázz magadra később sokkal jobban kérlek...