Vörös rózsa (Jikook)✔️

21. rész

Szerencsére máris jött két orvos és rá tették
őt egy hordágyra
Az egyik rám szólt hogy menjek vissza pihenjek de egyszerűen nem ment
Most komolyan szerintük tényleg itt fogok pihizni amíg Jungkook haldoklik? Faszt
Egy orvos elém állt hogy ne merjek oda menni ,ő pedig megnézi a sebem
Kétségbeesetten néztem ahogy elviszik Jungkookot mire az orvos halványan elmosolyodott
Ezen mit kell mosolyogni?

-A barátja? Nagyon aggódik érte-
-n-nem..csak.. közel áll hozzám..-
-Minden nap itt volt- hirtelen szisszentem fel mert épp rá nyomott sebemre egy kis fertőtlenítő szert
-nállam?-
-Igen..nem én vagyok az ön orvosa de mindig láttam hogy itt fekszik vagy ül maga mellett- elmosolyodva töröltem le egy könnycseppet arcomról majd néztem hátra az idős férfire
-Ugye.. rendbe jön?-
-biztos vagyok benne..ne aggódjon az csak árt magának...kész is ... feküdjön vissza, és pihenjen..-
-de szeretném látni Jungkookot. -
-Majd szólok ha be fejeződött a műtét és majd egy nővérrel oda mehet hozzá..-
-Köszönöm..- hálásan a dokira néztem aki már ment is és mikor kinyitotta az ajtót Namjoon pont akkor akart benyitni így sajnos fejbe vágta szegény orvost
-Jézusom... sajnálom.. elnézést.. bocsásson meg doktor úr- próbáltam vissza tartani kitörni készülő nevetésem de amikor be csukódott az ajtó nem bírtam tovább
-Ez nem vicces.. láttad az arcát? Szerintem már azon gondolkozott megműt és ki veszi a vesém.. oh amúgy.. Namjoon vagyok-
-Tudom hogy ki vagy..-
-Várj... emlékszel vagy Kook mondta?-
-Emlékszem..be ütöttem a fejem.. eléggé fájt-
-Uh baszki.. amúgy azért jöttem hogy kérdezzek pár dolgot ha nem bánod..-
-nem.. mondd csak..-
-Rendben....- lassan le ült az ágy mellé majd jegyzetfüzetét elő véve nézett vissza rám
-Mit tettek veled? Mármint ha erről nehéz beszélned azt mondd nyugodtan később ráér..-
-Túl akarok esni rajta.. úgyhogy inkább mondom..hát.. késsel bántottak először..és..egy lánchoz kötöztek..-

~ - Ne kérem..ne..ahhh...- éles kés vágta meg bőröm majd vérem vörös színe beborította pólóm alját
-Megérdemled te rohadt kurva-~

- aztán az ágyhoz láncoltak újra...és..le.. levetkőztettek..-

-~ vegyük le ezt szépen.. ügyes fiú~

-ez után.. pedig.. pedig..m-meg.. m-megerőszakoltak..-

~ -NE..NE CSINÁLJA..AHH!- a férfi keze hirtelen csattant arcomon ami miatt azt hittem elájulok..
Sírtam.. kapálóztam a fájdalom pedig végig járta az egész testem~

Namjoon hangja ébresztett fel bambulásomból mire észre vettem hogy már rendesen sírok
-Jól van Jimin..nem kell már többet mondanod.. elég lesz hagylak pihenni- karja után kapva húztam vissza és mondtam ki azt az egy mondatot amit már rég el akartam mondani
-San is bántott-
-San?-
-I-igen..ott volt..-
-Biztos vagy benne?-
-Igen...- Nam ezután őrült sebességgel rohant ki az ajtón engem magamra hagyva kis millió gondolattal a fejemben

***

Két óra múlva valaki rázogatni kezdte vállam ezért szemeimet kinyitva néztem fel az illetőre
-Jöjjön Jimin...a barátja felébredt- hirtelen keltem fel ami miatt eléggé megszédültem így hát a nővérbe kapaszkodtam bele
-Ne tegyen hirtelen mozdulatokat.. Kómában volt..-

Hát.. még így is próbáltam elég gyorsan menni és mikor a megfelelő szoba elé értünk meghajoltam a kedves hölgy előtt aki intett egyet hogy menjek nyugodtan

Egy nagy levegő után ki nyitottam az ajtót mire egy elég sápadt Jungkookot pillantottam meg
Lassan sétáltam az ágy felé majd mikor oda értem kezeimet szám elé tettem mert úgy éreztem mindjárt elbőgöm magam

mivel kórházi ruhában voltam úgy döntöttem be fekszek mellé óvatosan
Szerencsére most jól jött hogy ilyen pici vagyok mert könnyedén elfértem mellette
Kezemet arcára tettem és megsimítottam arcát ami még hó fehéren is nagyon helyes volt

-el sem tudod hinni mennyire aggódtam miattad.. megmentetted az életem..nem is tudom hogyan is köszönthetném meg ezt neked Jungkook..- könnyeim lassan folytak végig arcomon majd estek rá a fehér lepedőre
-Hallottam hogy bent voltál nálam minden nap...és este... miért Jungkook?.. kómában voltam..nem lett volna semmi bajom..- A párnába fúrtam fejem hogy ne sírjak fel hangosan majd vissza néztem nyugodt arcára
-Köszönöm.. annyira köszönöm hogy mellettem voltál amikor szükségem volt rád..- nyakába fúrtam fejem és úgy öleltem őt magamhoz

-semmiség törpe - mikor meghallottam hangját és megéreztem egyik kezét hajamba simítani már nem bírtam  vissza tartani a hangom ezért vállába temetve fejem sírtam fel hirtelen
-Shh..ne sírj kérlek..-
-M-megmentettél...-
-Még szép hogy meg..-nevetve fordította felém fejét mire muszáj voltam ránézni vörös, kisírt szemeimmel

-Szeretlek Jiminie..-
-Én is szeretlek Jungkook..- ajkainkat finoman össze érintve adott igazat szavainak mire egész testemet át járta a forróság
Közelebb fordulva hozzám segített abban hogy még szenvedélyesebb legyen csókunk mire elmosolyodtam és elnyitottam ajkaim

Ezt kihasználva vezette át síkos nyelvét számba majd harapott rá néha megkínzott ajkaimra
Elfelejtkezhetett sebéről mert hirtelen szisszent fel a fájdalomtól ezért elvált tőlem majd hátára feküdt
-Jhungkookh..-
-Jól vagyok pici..csak ..egy kicsit fáj..de majd elmúlik-
-Ez miattam van..ha nem lettem volna ott..-
-Hé..nem merd hibáztatni magad megértetted?-
-De akkor is..-
-Ne csináld már ezt törpilla fel baszod az agyam-
-Nem vagyok törpilla te hülye nyúl-
-Nyúl neked a..- Hirtelen hallgatott el és nevette el magát
-Most mi bajod ?-
-Basszus... miért veszekszünk a semmin?-
-Nem tudom..- mosolyogva figyeltem most boldog arcát ami miatt nekem is felfelé görbültek ajkaim

-Jimin..-
-igen?..-
-kérdezhetek valamit?-
-Persze Kook..-
-Mi lenne ha össze házasodnánk? - elképedve hallgattam szavait de próbáltam válaszolni rá
-M-mi lenne akkor?..-
-uhumm..-
-Talán... örökbe fogadhatnánk egy kisbabát.. akit felnevelhetnénk..de ez elég..el kapkodott nem?-
-tudom de.. fiút vagy lányt szeretnél?..-
-Mit akarsz te ezzel?-
-Én?..semmit csak érdekel mitől lennél boldog-

-Kislányt szeretnék..-
-értem..akkor ha ki jutunk innen majd boldoggá teszlek..-
-Komolyan mondod?-
-tudom hogy még csak most tisztáztuk magunkban és egymással is hogy mit érzünk de én már rég eldöntöttem hogy veled szeretném leélni a hátra lévő életem Jimin.. piszkálni akarlak..és idegesíteni , szeretni és vigyázni rád..hidd el nem lenne unalmas az életünk..-
-Annyira vak voltam Jungkook...el hittem mindent Taeminnek pedig..nem kellett volna-
-Megint magadat hibáztatod eperke..ez már megtörtént te nem tettél semmi rosszat..-
-Mégis miattam vagy kórházban-
-Nem..ez csakis Taemin idióta betegsége miatt van.. sosem téged hibáztattalak.. oké?-
-Jó..-

-Hallod..csak szerintem van itt eper illat?-
-Szóltam Taenek hogy hozza be a tusfürdőm mert már hiányzott....- nevetve csapott rá fenekemre mire pirulva vállon löktem

-Nem is te lennél eperke..-