Vörös rózsa (Jikook)✔️

2. évad 5. rész

Aludtam vagy két órát mert a rendőrök nagyon sokáig keresgéltek nyomokat vagy valami olyan dolgot ami segíthet nekik a nyomozásban ,csak sajnos a tettes elég okos volt mert nem találtak semmit
Haneult le fektettem a mi ágyunkra és ott aludt el szegénykém

Jungkook úgy ahogy aludt egy keveset mert háromkor már el ment mindenki
A szőnyeget ki dobták és fel is takarítottak
Reggel hatkor Kooknak sajnos már kelnie is kellett de persze segítettem neki össze készülni

-Most is az egyenruhádat veszed fel? Mert akkor ki vasalom-
-Nem most nem.. mindjárt jövök- bólintottam és miközben vártam hogy leérjen csomagoltam neki egy kis kaját

Hallottam hogy jön le a lépcsőn ezért rá néztem de komolyan mondom ennél dögösebb látványt is csak a nászútunkon láttam utoljára

Kék nadrágja helyett most fekete öltöny nadrágot viselt ami nagyon jól ki emelte izmos combjait ráadásul ott volt szoros ahol kellett lennie..
Felsőtestét egy elég passzos fehér ing takarta ami különböző jelvényekkel volt tele
Erre pont rá vette öltöny kabátját amin szintén volt egy két színes dolog ráadásul  így rá látást nyerhettem karján dagadó izmaira

Hosszabb haja most egy kicsit be volt zselézve és mikor meg nyalta ajkait azt hittem elélvezek
Elém állva nevette el magát gondolom az arcom miatt mert még a nyálam is ki folyt

-Örülök neki hogy ennyire tetszem de nekem lassan indulnom kéne-
-Hozzá mentem egy félistenhez.. amúgy meg.. így nem mész sehova, öltözz át-
-édesem így kell mennem-
-Lesznek ott nők is igaz?-
-hát igen mivel ez országos...-
-Akkor meg végképp nem mehetsz, ki tudja melyik nő mászik rád-
-Picim.. már ne is haragudj de még mindig olyan meleg vagyok mint egy kibaszott kályha-
-Akkor legalább dugj meg gyorsan-
-Hát sajnos arra már nincs időnk de ha haza jöttem bepótoljuk-
-Jungkook ne hogy itt merj hagyni!-
-indulnom kell mert innen nem kéne elkésnem, puszild meg helyettem is a kis manót, szeretlek- időm se volt reagálni táskáját felkapva ment az autóhoz majd egy intés után már indult is volna ha nem rohanok ki utána

-Mi a baj?-
-Csak...csak nem adtál puszit...- én eléggé elpirulva álltam el az ajtó mellől mire Jungkook gyorsan ki szállt és a kocsi oldalának lökve mart hirtelen ajkaimra
Felvezettem kezeimet nyakába , ő pedig derekamnál fogva húzott közelebb magához és kényeztette párnácskáimat
először csak ajkaival később pedig már nyelvével is

-komolyan már ilyen tiszteletre méltó emberekből is ilyen undorító buzi lesz..-a női hangra kipattantak szemeim de miután rájöttem mit is mondott inkább csak le hajtottam fejem
-Talán meleg.. amúgy meg szerintem fogja be a száját,
Egy olyan pofázik nekem aki szerintem még hatvan évesen is szűz ilyen kinézettel, tűnjön innen amíg szépen mondom- hát a nő ezután inkább nem mondott semmit csak idegesen el totyogott a járdáról, belőlem pedig ki tört a röhögés

-Jungkook ezt azért mégsem kellett volna-
-szerintem megérdemelte, nem értem az ilyen embereket...ez ugyan olyan szerelem mint a többi..- arcát megsimítva öleltem magamhoz és végül engedtem őt útjára mert lehet miattam késik el erről a fontos eseményről

Miután vissza mentem be zártam az ajtót és még az ablakokat is
Egyedül a kerti ajót hagytam nyitva mert azért mégis kell egy kis levegő
Meg néztem lányom aki még mindig békésen szunyókált és néha mozgolódott az ágy közepén úgyhogy nyugodtan mentem le a konyhába és kezdtem el megteríteni az asztalt
Igaz még csak hat óra de nem akarok kapkodni
Még el kell szaladnom a boltba is mert elég sok minden el fogyott

Gyorsan felhívtam Jint hogy át tud e szaladni vigyàzni a picire ,mire igent mondott és egy tíz perc múlva már itt is volt.
-Nem kéne egyedül menned-
-semmi bajom nem lesz, ne aggódj oké?-
-Rendben ,kis nyuszi alszik még?-
-Igen, de szerintem nem sokára felébred-
-tényleg ide akarod hívni a szüleidet a tegnapi után?-
-ők nem tudják mi történt, be zárjuk a fenti ajtót és nem lesz semmi baj-
-Nem az én döntésem szóval..-
-Figyelj ezt inkább hagyjuk megyek mert tízkor jön Kook-
-Jó, de siess-
-Oké anya sziaa-
-anyád neked a ...- már nem hallottam mit mondott mert az ajtót becsukva siettem a buszhoz
Hát igen ez az ára annak ha nem tanulsz meg vezetni

Egy bő tíz perc múlva már a városban sétálgatva néztem a különböző féle boltokat amikben tömérdek mennyiségű élelmiszer és bazár volt
Egy elég aranyos kis helyre mentem be és kezdtem el keresgélni a dolgok között elsősorban tésztát az mindig kell
Sajnos vagyok olyan szerencsés hogy az ami kellett pont a felső polcon volt így hát nyújtózkodva megpróbáltam elérni
Már épp meg érintettem volna ha valaki nem kapta volna ki kezem elől azt a kurva tésztát

Megfordulva pillantottam fel a férfire aki egy széles mosollyal az arcán adta kezembe a csomagot
-oh.. köszönöm.,.-
-Semmiség- egy aprót hajoltam köszönet képp és már mentem is volna tovább ha nem kapja el karom
-Ohm..én csak segítsek még?-
-Hát ha még lesz valami ami az egekben van téged hívlak először-
-Hívhatasz anélkül is hogy ha bajban lennél..-kedvesen rámosolyogtam mire felém nyújtotta kezét ami bele helyeztem az enyémet
-Kim SooHyunh..és te szépség?-
-Park Jimin, nagyon örülök-
-Hát még én, bocsi hogy ha ennyire rajtad csüngök és nem tudsz menni..de meg ismernélek ha lehet-
-Hát sietek de beszélgethetünk ameddig nem végzek itt-
-Rendben mondjuk én már szerintem nem megyek több helyre, mesélj hol dolgozol?-
-csak egy kis kávézóban ,és te?-
-Irodai munkán voltam, de sajna kirúgtak, meg hekkeltem a főnök gépét-
-Ne, azt hogy?-
-Lehet tudok egykét dolgot-
-Várj akkor bűnöző vagy-
-ha nem tud róla senki akkor nem, nyugi már azt is csak vészhelyzet miatt tettem,-
-Áh...akkor jó- már a kijárat felé mentünk én két csomaggal a kezemben ő pedig csak egy apró dobozt fogott,
-Ne segítsek?-
-Nem köszi elbírom- már azt hittem majd le szakad a karom de gondolom ez az arckifejezésemből ítélve látszódhatott mert nevetve kapta ki kezemből az egyik szatyrot amit sóhajtva meg is köszöntem neki
-Busszal vagy?-
-igen-
-Akkor haza viszlek-
-Nem szükséges -
-De szeretném úgyhogy inkább örülj neki- mosolyogva megköszöntem ezt majd az autójáig mentünk amibe azt mondta nyugodtan üljek be
Már úton vagyunk és közben egyfolytában beszélgetünk , egész aranyos srác talán hasonló mint Namjoon személyisége
A bejárónkra fordulva nézett felém ahol már Jungkook autója állt
-Ez most jó vagy rossz?-
-Jó-
-Áh oké- ki szálltunk a kocsiból Jungkook pedig pont ki jött elém karjaiban a picivel
Egész aranyos látvány volt
Le hajolt hozzám egy hosszabb csókért mire új ismerősöm köhintett egyet

-ő ki?-Jungkook az idegen férfire nézve kérdezett mire megpróbáltam értelmes választ adni a kérdésére de új barátom megelőzött
-Kim SooHyun vagyok-óvatosan kezet ráztak mert a lányom még mindig Jungkook erős karjaiban volt
-Jeon Jungkook ,...Jimin férje-
-Ő pedig gondolom a lányotok-
-Hát ezt eltaláltad- Soohyun rásimított Haneul kezére majd elmosolyodva kezdett el beszélni a picihez amin eléggé jót nevettem

Ezután persze nekünk sietnünk kellett ezért gyorsan számot cseréltünk és elköszöntünk egymástól
-Most féltékenynek kéne lennem de jó fej ez a Soohyun-
-Nem kell annak lenned mivel én mást rajtad kívül nem igen fogok ennyire szeretni, jó persze Haneult kivéve de ő más eset
És igen tényleg jó fej- a konyhában pakoljuk a megvett dolgokat de Jungkook mondatom után felém fordulva nyomott a pultnak és tapadt rá hevesen ajkaimra

-Mindjárth..itth vannakh a szüleinnkh neh mosth-.nyakamat kínozva kezdte el szívni bőröm mire probáltam eltolni magamtól de valami hihetetlen nehéz volt a sok gyönyör miatt
A szemét köcsög sok folttal a nyakamon hajolt el tőlem és mosolyodott el művén
-Szemét disznó-
-vigyázz a szádra mert még van időm elfenekelni téged-
-Jó inkább siessünk-

Nevetve hagyta rám a dolgot és mikor kész voltunk már mindennel a kanapéra ülve figyeltük ahogy lányunk a földön a kis szőnyegén játszik
-Volt valami bent?-
-Nagyon nem, elmondták azt a kur... nagyon sok szabályt aztán kérdezgettek még pár dolgot-
-Akkor rendbe volt minden-
-Igen..-haját piszkálgatva mosolyodtam el és dőltem rá mellkasára ő pedig folyamatosan beszél a picihez és szórakoztatta őt is

A csengő hirtelen megszólalt ezért az ajtóhoz menve nyitottam ki azt, csakhogy  még nem tudtam mi is történik majd ezen az ártatlan kis ebéden..