Alex - 9. RĂ©sz

1K 18 3
                                    

-De én jobbaaan...- kezdtem el puszilgatni a még meztelen mellkasát.
-Neem, én biztos, hogy jobban picikém...- döntött maga alá, így én lettem alúl.
-Na majd meglátjuk meddig bírod velem... Kurvázás nélkül...- motyogtam.
-Milyen kurvázás? Kicsim nekem nem kell semmi és senki ha te itt vagy... Csak te meg én... Egy ágy, meg papír és toll... Ennyi kell... Na meg óvszer...- nevette el magát.
-Haha, de vicces vagy, most se használtál, nem mindegy?- húztam fel a lábaimat, mert a kezével feltolta őket.
-Na? Mit szeretnél ma csinálni kislány? Ujjazzalak? Nyaljalak? Esetleg 69?- sorolta a lehetőségeimet.
-Nem tudom... Mi lenne, ha most inkább lelkiznénk kicsit...? Tudod milyen vagyok...- motyogtam.
-Tudom tudom... Ha nem mondom el, mennyire végtelenül szeretlek és nem nyugtatlak meg azt fogod hinni, hogy csak dugni akarlak... De nagyon nem kicsim, én TÉGED szeretlek, nem csak a szexet, az csak hozzád jár... Nagyom szeretlek kicsim, nehogy egy pillanatra is azt hidd, hogy nem...- bújt hozzá a hasamhoz, én pedig simogattam a fejét.
-Jó... Köszönöm... És... Köszönöm, hogy így ismersz már...- mosolyodtam el.
-Egyértelmű picim... Még magadnál is jobban ismerlek...- nevetett.
-Az mondjuk biztos, na, mit csináljunk? Esetleg csináljak valami finom reggelit a kis férjecskémnek?- vigyorogtam.
-Ohh, már a férjed vagyok? Nem kell kétszer mondanod, ha gondolod holnap már mutogathatod az ujjadon a gyűrűdet... És igen, jól hangzik a reggeli, hallgasd...- mutatott a hasára ami megkordult.
-Hát igen, nem vacsiztunk, nem ebédeltünk, csak kúrtunk...- nevettem.
-Tényleg, az öcséd hol lehet...?- jutott eszébe, mire ledermedtem.
-Szerintem... A szobájába... De ha ott van, mindent hallott...- motyogtam.
-Itt vagyok...- kopogott át a szobájából Laci, így egyértelművé vált, hogy teljesen lebuktunk.

🩋Valmar, Bruno X Spacc, Manuel ff.🩋Where stories live. Discover now