Master of shadows (Az árnyak mestere)

Tárgyalás

- Nem tudják, hogy maga él, vagy halott. - kezdte gyorsan, hangosabban mint akarta volna. Várt néhány másodpercet, a nő tekintetét fürkészve, s a lenti őrök közeledő zaját keresve. Griswold rajta tartotta a célt, de ujjai nem mozdultak.
- Azt kérték tőlem, Potty azt mondta vigyem vissza önt hozzájuk, élve vagy holtan. Nem tudják, hogy maga él, és a vasöklöklöknek dolgozik.
- Nem is fogják megtudni.
- Nem is kell! - Marissa vett egy mély levegőt és egy magabiztos, galád mosolyt villantott a nőre. - Csakúgy, mint maga, én is hajlok a nyereményesebb üzletek felé. Nem túl erős bennem a vágy, hogy minden tőlem telhetőt bevessek, csak azért, hogy magát megpróbáljam visszavinni oda. Főleg, ha ilyen rizikós faktorokkal nézek szembe. Gondoljuk át a helyzetet hölgyem. Jól sejtem azért dolgozik immár a Vasöklöknek, mivel jobbam megfizetik?
Griswold gyanakodva összeráncolta szemöldökét.
- Tízszer annyit. - felelte hevesen.
- Valami rendkívüli munkát végezhet, ha ennyire megbecsüli magát a banda. Megkérdezhetem mit?
- Miért mondanám el magának?
- Csak hogy fair munkabért tudjak magának mondani. Lehet a Vasöklök többet fizetnek magának a Feketeviperáknál...de tudja vannak, akik talán tőlük is jobban megbecsülnék szolgálatait.
- Azt kétlem. - Griswold összeráncolta horgas orrát, de végül a lány felé bökött érdeklődve. - Mondja hát, hallgatom.
Marissa elmosolyodott. Valójában fogalma sem volt róla, mennyit fizethettek a nőnek a Feketeviperák, hogy elhagyta őket, még inkább azt nem, hogy mennyit fizetnek neki mostani munkaadói, hogy maguk mellett tudják tartani. Abba sem volt biztos, hogy azoknak, akiket mondani fog, a töredéke megvan-e, mint ennek a sokkal régebbi, nagyobb bandáknak, de ez nemsokára kiderül. Csak jól kell játszania a lapjait.
- Hallott már a Bástyákról?
Griswold óvatosan bólintott. Marissa remélte, a nő nem birtokol nagyobb belátást a Frye ikrek szervezetébe, mint ő maga.
- Pletykákat, híreket. - válaszolta az. - Úgy tudom nemrégen alakult banda.
- Ami eddig nem látott gyorsasággal és befolyással tör egyre feljebb. - vágta rá Marissa, s ezzel nem hazudott túl sokat.
- A rapiditás a hírnévben nem jelenti azt, hogy fent is tud maradni London törvényei között.
- De fent fog. - erősködött a lány. - Jómagam a legtöbb munkámat tőlük kapom. Mióta csak a színre léptek ők eddig a legnagylelkűbb banda fizetség terén.
- Nos, hát? Mennyit kap maga a...pontosan miért is?
Marissa egy pillanatig elgondolkodott a válaszon. Féligazság, mint mindig, így nem érzi, hogy annyira átverné a nőt.
- Kém és intéző vagyok. - hajolt meg enyhén ültében. - A legtöbb lefülelést és megfigyelést én végzem. - Ez részben igaz volt, hisz most érdekében állt a Bástyák malmára hajtani a vizet.
- A fizetségem pedig...- Lackwood-nál átlagosan ötezret keresett minden vállalkozásán. Egy elit fejvadász szervezet pedig csak feljebb való, mint egy utcai banda... - Átlagban hatezer fontot kapok. - felelte végül a nő szemébe nézve.
Griswold szemei kissé kikerekedtek. Marissa viszont még nem volt meggyőződve, bekapta-e a horgot.
- Minden sikeres munka után. - tette hozzá kis szünet elteltével, lassan, tagolva a szavakat.
Miss. Griswold eddig is sápadt arca most, még két árnyalattal halványabb lett, s torka izgatottan megugrott.
Mara tudta, hogy elkapta a nőt.
Mosolyogva oldalra döntötte a fejét, s így folytatta.
- A bástyáknál megbecsülik a kivételes képességű embereket. Jutalmazzák a kreativitást. No persze, ezt csak akkor érheti el az ember, ha képes valamit az asztalra tenni. Kérdem hát, Miss. Griswold: Ha vonzónak találná a Bástyáknak dolgozni, mit tudna számukra felajánlani cserébe?
Griswold büszkén kihúzta magát és magabiztosan felemelte állát.
- Fegyvereket, muníciót, vegyi kemikáliákat készítek. Illetve gépeket tervezek.
- Miféle gépeket?
A nő megvonta a vállát.
- Manapság egyre elterjedtebbek lesznek az elektromos és vegyi hajtású gyártmányok. Motorok, transzformátorok, új vegyészeti készítmények. Csörlő,-emelő,- rakodó gépek.
- Tudna nekem mutatni valamit? - vetette keresztbe Marissa a lábát.
Griswold újra fellendítette a mellkasához a pisztolyt.

Marissa macskákat megszégyenítő sebességgel ugrott fel, s megvetve lábát maga mögött, csípőjéről előkapta kiskaliberű pisztolyát. Egy pillanat alatt ott állt a nő előtt, lépésekre, egyenesen a homlokára célozva.
Griswold megrezzent, de nem mozdult. Lassan felemelte a kezét, mutatóujjára akasztva a pisztolyt.
- Csak nyugalom Miss. - mondta nyomatékosan tagolva a szavakat. - Nem volt terveim között lelőni magát.
Marissa szoborkét állt előtte, az előbbieket meg sem hallva.
- Érdekes módon mégis felém dőlt a pisztolycső.
- Ugyan. Ilyen gátlástalannak néz? Épp tárgyalunk. A tárgyalópartnereket pedig nem szokás  megölni, mielőtt dűlőre nem jutnánk.
- Sajnos az én bizniszemben gyakori eset. - válaszolta Marissa lassan lejjebb engedve a fegyvert. Mennyi idő telt el, mióta itt van? Az őrök észrevettek bármit is? Még mennyi ideje van elintézni a dolgot? Érezte, hogy szorítja az idő.
- Kérem. - szabadkozott a nő.- Bocsásson meg, való igaz, előbb beszélnem kellett volna, mintsem cselekednem. Csak hát, az egyik találmányom, melyet bemutathatok, az épp a kezembe van. - ezzel megrázta a pisztolyt.
- Nem áll az üzlet, ha rajtam próbálja ki.
- Akkor fogalmazok máshogy. Nem bemutatom, inkább csak megmutatom. Ha tetszik magának, amit lát, s felvesz, akkor majd be is tudnám mutatni.
Mara a pisztoly és a nő között váltogatta tekintetét. Tényleg megfog bízni egy idegenben? Tényleg ennyire berozsdált volna?
Óvatosan leengedte pisztolyát, s nyugodtabb testtartást vett fel.
- Csúsztassa ide nekem. - utasította a nőt. Griswold vonakodva, de engedelmeskedett, letéve finoman a földre a fegyvert, s átlökte Marissa lábához.
- Tessék, nézze meg. - mutatott a fegyverre.
Marissa szeme sarkából a nőt figyelve kézbe vette a pisztolyt. A fegyver nem volt olyan könnyű, mint egy egyszerű revolver, -bár annak látszódott- de zavaróan nehéznek sem találta. Mind egy kézzel, mind kétkezes fogással könnyedén mozgatni és tartani tudta, a markolata is épp kézre állt.
- Igen, eddig egy egyszerű pisztoly. - morogta a fegyvert szemlélve.
- Láthatja, a tetején van egy kis fém palack, ami a pisztoly forgótára felett egy csővel van összekötve.
A lány bólintott.
- Na és? Mit tud ez a tartályka?
Griswold fölényeskedőn mutogatni kezdte a levegőben ami Marissa kezében volt.
- Nos századunk egyik nagy előrelépése, hogy kidolgozták a minél gyorsabban és könnyebben kezelhető távolsági fegyvereket. Egy revolver fél perc alatt akár négy golyót is el tud lőni. Ez gyakorlott kezekben még nagyobb számokra vihető fel, amely a világ egyik legbiztosabb fegyverének számítható be. - kis szünetet tarott, majd széttárta karjait. - De mi van, ha a golyó nem talál célt? Ha a támadónk már túl közel van, nincs golyónk vagy egyszerűen olyan helyen ért célt, ami nem állítja meg önmagában a fickót?
Egy döféstől, egy golyó általi sebtől nem biztosan esik össze a célpontunk. Lehet nem is állítja meg....De a tűz igen.
Marissa értetlenül a nőre pillantott.
- Tűz? - ismételte hitetlenül.
- Úgy bizony. Próbált már forró edényt fogni? Vagy netán égette már meg magát véletlenül gyertyalánggal? Ugye nem kellemes érzés. Táadásul, az ember általában reflexből el próbálja távolítani magát a tűz közeléből. - Griswold kihúzva magát a pisztolyra mutatott. - Kifejlesztettem egy olyan elsütő szerkezetet, amely a golyón kívül, ha beindítjuk, három méteres távolságban magas fokú lángcsóvát tud kilőni magából.
Mara pislogott párat, majd újra a pisztolyra pillantott. Vajon ez mennyire lehet hasznos éles helyzetben? Beválhat egyáltalán?
- Használta már? - kérdezte a nőt.
- Csak disznótetemeken sikerült még. - vallotta be amaz. - Bár igen eredményes kísérlet volt. A középpontban egészen a húsig sikerült égetnie.
- Hmm...- vigyorodott el a lány. - Micsoda disznótor!
- Ez elég gyümölcsöző biznisznek látszik magának?
Marissa elmélkedve figyelte a kis palackot a pisztoly tetején. Akkora lehetett mint a középső ujja, s talán a vastagsága, annak kétszerese. Ha nem is biztos sikernek, de igen érdekesnek találta a találmányt. Talán további erővel még hatásosabb lépések is születhetnek ebből.
- Majd meglátjuk mit mondanak rá. - hagyta annyiban a kérdést. - Használhatónak találom a munkáját, remélem a többi erőfeszítése is éppilyen, s még jobbak lesznek.
- Azt garantálhatom, Miss. - hajtott fejet Griswold elégedetten. - Nos akkor, rátérhetünk a fontos dolgokra?
Marissa egy ördögi mosollyal viszonozta a meghajlást.
- Ezer örömmel hölgyem.