Hernández

33.rész

A fáradtságtól alig tudott dolgozni annyi minden történt , hogy ember ép ésszel is alig tudja feldolgozni . Az elmúlt időszak nehez volt mindegyikük számára majdnem egy éve annak ,hogy vissza tért Sebastian és gyermekei életébe. Sok minden történt amely egyre erősebbé tette őket egy napon talán végre egy boldog család lesznek. Az egykori baráti társaságból ma már alig maradtak Anibal aki oly tragikus modon halt meg amelynek körülményei mai napig tisztázatlanok épp úgy Osvaldo halála is furcsa helyzeteket hozzot amely miatt Sebastian is érintett lett. De attól ,hogy ők halottak ott vannak a többiek akik még miatt akármi megtörténhet. Sebastian ügyével kapcsolatban is akad elég probléma napok óta nem tud róla semmit így csak egyre több akadály gördül elő ami megoldásra vár. A múlt éjjel történt tűzeset csak hab a tortán amíg nincs elfogadható bizonyíték nem kezdenek neki a nyomozásnak így hát megpróbálják a kamera felvételeket megmenteni abból talán kiderül mi is történt valójában. Mindenáron akart beszélni Sebastiannal hatha egy kicsit tud segíteni vagy talán csak maga az , hogy láthassa az is elég ahhoz , hogy újra lendületbe jöjjön . A haza vezető úton eszébe jutott az első napja amikor bekerült a rácsok mögé a poklok poklát élte át minden nap csak az járt fejében miért pont ő került börtönbe amikor nem követett el semmit. Amíg ő szenvedett addig a többiek vigan élték életüket nem gondolva rá a börtön évek nehezek voltak mindenki ki volt használva vagy ha épp úgy tartotta kedvüket meg is alázták őket .Hiába vallotta magát ártatlannak senki nem hitt neki , kisbabája elvesztése volt legfájdalmasabb az évek kemény nővé faragták így nem hagyta magát, hogy bárki eltapossa vagy épp félre állítsa az útból. Ezek az emlékek mindig szívében fognak élni soha nem felejti el meghatározta egész életét és nem csak az övét hanem családjáét is , mert ha nem hal meg Ernesztina talán nem kellene ennyi szörnyűségen keresztül menniük.

A ház kapujába állva azon gondolkozott ha akkor nem annyira buta és nem fogja meg a fegyvert most is együtt lehetne gyermekeivel és nem lenne a mostohájuk .Szeméből könnyek folytak le az arcán egy finom meleg kéz törölte le könnyeit Viktória megfordult kellemes meglepetés érte fia Robert volt majd rá kérdezte mi a baj .

- Mi történt Viktória, hogy sírsz? – érdeklődött Robert majd átölelte mostoháját , újabb s könnyek folytak le arcán fia közelsége egy csoda volt ,ez az ölelés minden bánatát elfelejttette vele .

- Nincs semmi baj csak annyi minden történt mostanában, hogy sírnom kellett – válaszolta Viktória.

- Már megijedtem, hogy történt valami a papával - egy pillanatnyi megnyugvás látszott Viktórián , Robert sem tudta ,hogy miért vonzza ennyire mostohája .

- Nincs semmi vele ma bemegyek hozzá, ha engedik - válaszolta.

- Veled mehetek ? – kérdett rá Robert már alig várta lássa apját.

- Persze én kész vagyok ha úgy gondolod induljunk apádhoz – vette táskáját és elindult Robert követe együtt hagyták el a házat.

Bernarda az ablakból figyelte őket nem hagyott volna ki egyetlen egy pillanatot sem ,hogy Viktória ellen áskálodjon Erika lépett be szobájába ,hogy beszéljen vele.

- Hová ment Róbert és Viktória együtt? – kérdezte Bernarda , idegesen.

- Ahogy mondta Liliána a börtönbe mentek Sebastianhoz- Erika leült az ágyra figyelte testvérét nem tetszett neki , hogy Viktória és Robert közelebb kerültek egymáshoz.

- Van valami fejlemény?-kérdezte Bernarda.

- Úgy tudom nincs de , hogy múltkor volt a tűz Sebastiant is meg akarják kérdezni ,hogy esetleg nem tudja ki tehette – válaszolta Erika s töltőt magának egy pohár whiskyt.