A következő látogatás

3K 77 2
                                    

Másodjára amikor a mozinál jártam tudva, hogy valami nagyon bűzlik, már sokkal körültekintőbb voltam.

Annak ellenére, hogy ismertem azt a helyet, mert a barátnőimmel  időnként jártunk oda, nem nagyon szerettem. Ha már moziról van szó, akkor egy másik sokkal közelebb volt hozzám és a popcorn sem volt olyan punnyadt mint ott. A kóláról nem is beszélve. Mindig felvizezték, hogy többet tudjanak belőle eladni. Ezek az apróságok...

Elmerültem a reklámtévék nézegetésében, miközben támaszkodva vitettem fel magam a mozi szintjére vezető mozgólépcsőn. Én nem emlékeztem, hogy kiskoromban ilyen béna mesékkel lett volna tele az egész mozi. Éppen egy rózsaszín gülü szemű elefánt  repkedett egy színváltós sárkány hátán, ahogy az egyik képernyőre néztem. A mellette lévőn egy nyalóka fejü csávó ragadt bele egy fülpiszkáló rengetegbe. Aztán saaajnos (vagy nem sajnos azoknak akik nyalóka srácokra buknak) felértem a lépcső tetejére.

Ezek után a fantáziám megállíthatatlanul tört elő, rögtön mindenkit elképzeltem nyalókának. Milyen kis perverz filmeket lehetne csinálni egy ártatlan rajzfilmből egyik percről a másikra... De miket is beszélek? Elkéstem vele, hiszen a disney már megtette helyettem.

Aztán az egyik nyalóka megrázta a fejét és akkor eszméltem fel az álmodozásomból. Alec... Alec, Alec, Alec, Alec (Aki az előbb amúgy egy zöld tekercs nyalóka volt) kiszúrt engem és gondterhelten követett a tekintetével. Nagyon meglepődtem, hogy a bejárat előtt látom és... Nem volt egyedül. Volt vele egy férfi.

Nekem befellegzett...

Alec intett a combja mellett, hogy menjek közelebb. Elkezdtek sétálni a másik irányba mint ahonnan én jöttem. Felzárkóztam melléjük, de egy szót sem szóltam. Követtem a példájukat. Elindultunk a titokzatos termek felé. Nem tudtam nem észrevenni, hogy a pasi aki Alec-et kísérte, fürkészte a testemet és a lépéseimet. Ráadásul amikor jelezni akartam neki, hogy észrevettem az elemzését egy tekintet cserével, nem láttam rajta, hogy zavarba jönne. Ugyanúgy tanulmányozott tovább és semmi nem ült ki az arcára. Velem ellentétben. Az első pillanati kényelmetlenség után büszkén álltam a tekintetét. Ha kíváncsiak rám, hát csak tessék. Én csak messzebbre jutok ha odafigyelnek rám, legyen ez a különös figyelem bármilyen szándékú is.

Megálltunk a második jegyellenőrzésnél. Alec rám nézett. Intett a kezével, hogy maradjak nyugodt és ne keltsek feltűnést. -- Emlékszem, az iskola előtt pont ugyanezt a mozdulatot láttam tőle amikor odakötözött a padhoz és otthagyott... -- De ezúttal csak egy jegyet nyújtott át nekem és gúnyosan elmosolyodott.

A jegyem jó volt. Bejutottam velük a belső részbe. Kíváncsian akartam minnél többet látni a titokzatos folyosóból, Alec viszont megfogta a karomat és az első terem felé húzott. Oda mentünk be mind a hárman és mögöttünk becsukódott az ajtó.

Hah, milyen meglepő, ez a terem nem moziterem volt. Akár egy irodai szoba. Kicsi, középen egy asztal, mellette székek és nem volt ablak, csak a szürke plafonon egy szellőztető ventilátor.

Mivel nem volt merre tovább mennem, leültem az egyik székre. Alec megint mosolygott rajtam, de ő is leült, majd az elemzőm is. Ő kezdte.

-- Cole Healerton vagyok. -- Mutatkozott be.

-- Elise Camy.

-- Kedves Elise! Azért vagy itt, mert Alec tanítványom váltig bizonygatja nekem már hónapok óta, hogy a csapatunkba tartozhatnál.

Elakadt a lélegzetem. -- Ez megtisztelő. -- Alec-re néztem. Már hónapok óta bizonygatja?

-- Azért kellett az a pár hónap, hogy biztos legyek benne. -- Egészítette ki a fiú. -- Tudod Elise, keressük a hasonló beállítottságú embereket, mert szeretnénk gyarapodni.

Cole mosolygott. -- Lehet így mondani, ha egyszerűen akarunk fogalmazni. A lényeg, hogy szeretnéd tudni, hogy mi folyik itt, és mi ketten szeretnénk azon lenni, hogy megtudhasd.  Minden plusz ember kincsnek számít. De meg kell bizonyosodnunk arról, hogy nem árulod el a társaidat.

-- Abban biztos lehet! Nem árulkodni jöttem.

-- Ennek örülök. A következő hetekben esélyt kapsz, hogy bizonyítsd is ezt.

-- Hogyan?

-- Ha csatlakozni akarsz hozzánk, meg kell jelenned kétnaponta egy pszichológiai tesztsorozaton. Ennek során kiderül, hogy tényleg alkalmas vagy e az ilyen fajta együttműködésre.

-- Értem. -- Egy kicsit megijedtem. Mi az, hogy pszichológiai teszt?

-- Ne izgulj, mindenről tájékoztatva leszel. A tesztek nagyrésze reakció felmérésből áll.

Cole megválaszolta a fel nem tett kérdésemet.

Végül abban állapodtunk meg, hogy jövök a tesztekre és alá kellett írnom egy szerződést, aminek az volt a lényege, hogy ha a teszt nem sikerül, felhagyok az információ gyűjtésével és elkerülöm őket.

Ezer és ezer kérdéssel és gondolattal értem haza. És persze azzal a jó érzésemmel, hogy hamarosan egy csomó kérdésemre választ is fogok kapni.

titleWhere stories live. Discover now