title

Undok nő

A hétvége tehát vészesen gyorsan eltelt a semmittevéssel, és tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége. Bár igazából szükségem volt rá, hogy egy kicsit "átgondolhassam az életem". Ez sikerült. Az a helyzet, hogy megkaptam Alectől az igazságot, mert véletlen egybeesés folytán ismerte azt a fiút akivel flörtöltem azon a szerencsétlen bulin... És egy részről teljesen igaza van, ha ő ezt csinálta volna velem én sem kérnék többet belőle. Mert igen, valószínűleg a tegnapi beszélgetés ezt jelentette számára. Számomra egyértelműen. De mi az, hogy jól tudnánk együtt dolgozni?

És akkor, ahogy sétáltam hazafelé jutott eszembe, hogy mekkora hülye vagyok, amikor felidéztem magamban azt, hogy Alec mit mondott nekem tegnap.

"-- Kétszáztíz E huh?

-- Igen, még hétvégén is tömeg van rajta.

-- A kertváros átka, hogy itt hétvégén csak egy darab normális busz jár keresztül, ráadásul mindenki a végállomásig megy.

-- Unalmasabb veled csevegni mint egy lánnyal.

-- Te meg undokabb vagy mint egy lány. Kötekedsz ahelyett, hogy átgondolnád amit mondok és megpróbálnál kapcsolódni a beszélgetéshez."

Ezzel mondani akart volna valamit?!

Hétvégén csak egy busz jár... Mindenki a végállomásig megy...

Csak egy busz jár, ami elvisz a Wostonig. Szóval hétvégén, amíg nem volt kocsija, ő is a pályaudvar felé ment! Váo! Ezt jelentené, amit mondani akart? Alec talán nyomra akart vezetni engem? Lehetséges lenne? Honnan tudjam? És mit kereshet hétvégenként a Woston környékén? Talán a sportcsarnokba jár? Vagy leszáll a buszról és tovább indul valamerre?

Átszállásból rengeteg volt. Igaz, hogy a város három pályaudvara közül a Wostoni volt a legkisebb, dehát akkor is pályaudvar... Buszok és vonatok százával indultak a város összes területére. Közlekedési csomópont. Ha Alec onnan tovább indult, több információra lesz szükségem.

A pályaudvartól sétatávolságban volt egy sportcsarnok, a Woston és egy szép parkkal viszonylag elszigetelt lakóövezet. Az utóbbit hamar kihúztam a listámról. Nem hinném, hogy ha valamire rábukkantam, akkor az egy kis emeleti lakásban lesz... Bár nem kizárt.

Először a sportcsarnokot vettem célba. Megvizsgáltam, hogy hány helyen lehet bejutni az épületbe és a rákövetkező szombat reggeltől délutánig a bejáratokat figyeltem. Vasárnap átültem a másik oldalra és ott is eltöltöttem egy fél napot, de Alecet nem láttam bemenni.

Mérgelődtem egy kicsit, mert majdnem biztos voltam abban, hogy, ha a helyszínen valamelyik épület esélyes, akkor az a sportcsarnok lesz.

Aztán megint várnom kellett egy hetet, hogy hétvége legyen. A Woston volt a következő esélyes.

Kevesebb mint egy óra várakozás után Alec felbukkant a bejáratnál. Úgy megmarkoltam a szendvicsemet, hogy a tartalma kipréselődött a félbevágott zsömle közül a tenyerembe. Mi az isten lehet ez a titok a Wostonban? Egy BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN?

Követtem. Valamiért úgy éreztem, hogy nem szabad feltűnőnek lennem. Talán azért, mert ő soha nem beszélt nyíltan semmiről ami ehhez a helyhez kapcsolódott, és "véletlenül" árulta el magát. Gondolom ha feltűnnék a nyomában, le kéne ráznia!?

Felmentünk kettőt a mozgólépcsőn, majd balra fordultunk egy nagy Pepco mellett és odaértünk a mozihoz. -- Komoly?! -- Kérdeztem magamtól. Alec az online rendelős jegyautomatához ment és kiváltott egy jegyet. Mire én is közelebb mertem menni, sajnos már nem láttam, hogy melyik filmre, ő pedig eltűnt.

Vasárnap állruhát öltöttem. Befestettem a hajamat, felvettem egy simlis sapkát és jól a fejembe húztam, úgy ültem le az előre megvett jegyemmel a mozitermek előtti kanapék egyikére. Tömve volt a mozi nagy szerencsémre, szinte keresve sem lehetett volna engem kiszúrni. Azért reméltem, hogy én kiszúrom Alecet.

Jött is újra, ugyanabban az időben mint szombaton. Nem volt más dolgom, mint megfigyelni, hogy melyik terembe megy be.

Alec azonban végig sétált a folyosón, sorra elhagyva a termeket. 1-es terem, 2-es terem, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es... Aztán észrevettem, hogy a folyosó még folytatódik hátrafelé egy kanyarral megtévesztve a szemet.

Egy kicsit vártam, hogy eltűnjön Alec a láthatárról, majd utána indultam. Belestem a kanyar mögé. Láttam, hogy ott van még egy jegy ellenőrzés. A nagy mozik azért szoktak több ellenőrzést csinálni, hogy ne lehessen átjárni egyik filmről a másikra. Nagyon reméltem, hogy az én jegyem is valamelyik belső terembe szól, mert különben nem engednek át.

Megnéztem a jegyemen a termet "5-ös terem" nagyszerű... Ez azt jelenti, hogy ezzel a jeggyel nem fognak beengedni.

Mivel jobb ötletem nem volt, odamentem megkérdezni a mozis csajszit, hogy milyen filmeket játszanak a hátsó termekben. Vennem kellett még egy jegyet, ami oda szól.

A nő határozottan undokul válaszolgatott nekem. Úgy tűnt úntatja a társalgás és kedve lenne ott hagyni engem ahol vagyok.

Aztán kiderült végre, hogy mi a helyzet; aznap VIP vetítések zajlottak a hátsó termekben és nem volt jegy. Aha... Persze...

Kénytelen voltam hazamenni. Nem tudtam mi folyik ott bent, de kezdtem azt hinni, hogy azokban a termekben nem vetítenek az égvilágon semmit sem.

Ahogy hazaértem, gondolkodóba estem. Lehet, hogy az egy külön beléptető rendszer ahova civil emberek soha nem is mennek? Lehet, hogy a második jegyellenőrzés után már egy titkos szervezet működik?