13.Menthetetlenül

1K 34 0
                                    

Istenem ez a gyerek.....

•••••

Gyorsan átöltöztünk a többiekkel, és mentünk órára, ugyanis nem kéne Jungkook órájáról késni. Mesélték hogy az előző iskolájában késett egy gyerek, és hát hogy is mondjam, nem az volt élete legjobb napja. Jeon tanár úr addig hajszolta amíg össze nem esett. Másnap nem is ment iskolába, bár ezek után nem is csodálom.

Vigyázzban állva vártuk Jungkookot, ugyanis nála ez alap. Kb minden diák fél tőle, kivéve én persze. Bár mikor rám ordít képes lennék ott helyben összeesni.

-Na nyomik, mivel még mindig nem haltam meg..-nézett végig rajtunk-nagy pechükre,..-itt megállt tekintete nálam, én meg lehajtottam fejem, hogy ne lássák hogy elpirultam-...,vázolom a tervet. Ma, összesen 2 tánc óránk lesz!..-itt mindenki Jajjgatott-..NEM DUMÁL! ÉN BESZÉLEK.!-na itt mindenki elkussolt.-...nekem sem egy leányálom magukkal szenvedni, de mivel a dili ezt mondta, ez lesz. Most új táncmozdulatokat fogunk tanulni. Párban.

-Párban? Tényleg?-ő az új diák, Kai. Aki megvert. Mármint az egyik.  Elég sok van. Vázolom, khm..ugye volt Kai aki utánam jött, volt Suga, meg egy Felix nevezetű fiú. Ő általánosban volt. Na mindegy, végül nem csapták ki, csak kapott egy igazgatóit. Yeey....
Gyorsan Jungkookra néztem akinek szemei forrtak a dühtől, és már villámokat szórt velük. Jujj mi lesz még itt?
Sztem Kai még nem tudja mire képes, és milyen is a valódi Jungkook.
-Hogy is hívják?-lehetett hallani a hangjában hogy már csak egy kis szikra kell hogy az erdőtűz lobbanjon.
-Kai.-jelentette ki nagyképűen, miközben összekulcsolta kezeit mellkasa előtt. Beszopta....
-Kai, látom nem tudja mi itt a szabály. Elnézem magának még új, de azért vázolom a helyzetet. Kérem figyeljen mert nem vagyok papagáj...-próbált nyugodtan beszélni és itt minden gyerek megnyugodott, de nem...ez csak a látszat. Még csak most jön a java!
-Tessék mondja csak! Csak 27 éves könyörgöm. Nem igazi tanár!-nevetve nézett barátjaira, akik csak szomorúan rázták meg lehajtott fejüket. Ők már ismerik Jungkookot, és inkább kussban vannak. Én is szomorú lennék ha az én barátomról lenne szó. Ki.fog.nyiffani.

-Khm..figyel?..-húzta fel szemöldökét.
-Hát persze tanár úr! Mondja csak!
-Szóval, az én órámon csak 1 szabály van..-de milyen szabály!..-ami dióhéjban annyi, hogy MIKOR ÉN BESZÉLEK KUSSOL, ÉS NEM POFÁZIK VISSZA. TUDTOMMAL MAGA AZ AKIT LEKÜLDTEM AZ IGAZGATÓIHOZ. EMLÉKSZIK MÉG MIT MONDTAM MAGÁNAK AKKOR?-Jungkookhoz képes ez még kedves is volt. Itt láttam hogy Kai kicsit összerezzent. Az arcára kiült a félelem. Ezt akarta elérni Kook. Hogy féljen tőle.
-i-igen...
-ÉS MI LENNE AZ?
-H-hogy ha így folytatom kicsapnak.
-LÁTOM AZ AGYA IS HIÁNYOSAN FOG! De most az egyszer elfogadom. Huppsz...van itt még valami. Aki megszegi az 1.szabályt, az 100fekvőtámasszal kezd.-ez nem igaz. Ne higyjétek el. Ezt csak azoknak mondja akiknek muszáj, mert esélytelenek.
-M-Mi?-kérdezte Kai döbbenten.
-Jól hallotta! Kezdje el! MOST! ÉS HA EGY IS HIBÁS, ÚJRA KEZDI. ÉRTHETŐ VOLTAM BASSZUS?
-I-igen tanár úr.- kiállt a sorból és elkezdte a 100 fekvőt.

*100 fekvővel később*

Itt összesett. Bár nem csodálom. Én 10-t sem tudok megcsinálni.
-Kész?
-I-igenh...
-Helyes, üljön le.-mi? Ilyet nem szokott csinálni. Ezután még táncolnia kéne velünk. Hmm...lehet kegyelmez neki.
-Re-rendbenh-elcsoszogott a padig, majd szó szerint ráesett.
-Ha mégegyszer, HA MÉGEGSZER ilyen lesz, fekvő után még táncolni is fog. Megértette?-ment oda hozzá.
-I-igen.
-Helyes!
-Na!..-tapsolt egyett-..akkor kezdjük. Ez az idiótaság elvett tőlünk fél órát. Haladjunk! Van valakinek még baja a párosmunkával?-nézett végig az osztályon, de mindenki csak rázta fejét, jelezve hogy ebből most kimaradna, köszöni szépen.

-Remek! Akkor mondom a párokat!-
Már a háromnegyed osztályt felsorolta csak én hiányoztam.
-Elnézést!-szóltam oda neki. Most kicsit bátrabb lettem, így hogy tudom engem nem bántana.
-Igen Park?-fordult meg érdeklődve.
-Én kivel leszek?
-Jajj..nincs párod?, nem baj velem leszel. Haladjunk!-hadarta el egy szuszra, mire nekem a fejem égni kezdett. Hogy én? Vele? Táncolni?
Bár így belegondolga inkább mint hogy egy faszhiányos kurva. Látjátok, mindennek van egy jó oldala.

Gyorsan megmutatta a tánclépéseket, egy ideig egyedül kell táncolni, majd oda kell állni a párod mellé és a derekát átölelni.
Miután szemléltette eme csodálatos tánc sort, velem természetesen, akkor az osztályra nézett.
Azok úgy pislogtak mint hal a szatyorban. Mi ezen ilyen nehéz?
-Mivan? Nem érthető?-kérdezte meglepetten Jungkook.
-H-hát nem..-mondta egy bátor jelentkező, de Jungkook őt is lebaszta, hogy csak tud hangosabban beszélni.
-Na akkor a gyengeelméjű halaknak megmutatom mégegyszer. Akik nem egysejtűek és értik, kezdhetik. MOST!

Még egyszer megmutatta az osztálynak majd mindenki táncolni kezdett a párjával.
Én persze Kookieval voltam, de kicsit nehéz volt, ugyanis mocskos szavakat súgott a fülembe. Nehéz volt nem felizgulni.

*jungkook*

Nagyon felbaszott az az idióta, akarom mondani Kai ezzel a flegma dumával. Meg is büntettem rendesen. Bár ez még a jobbik eset volt. Na lényegtelen.

Miközben a Mochimmal táncoltunk, mocskos dolgokat súgtam a fülébe. Kicsit felizgultam mikor elsőnek táncoltunk együtt, és hát ha én felvagyok, akkor Jimin is legyen felizgulva.
-Mochim...mennyire vagy hajlékony hmm?-suttogtam fülébe miközben
ajkaimmal épphogy súroltam fülét, ezzel az őrületbe kergetve őt.
-mhi-mhiért?-jajj Chim, ne sóhajts könyörgöm vagy itt helyben raklak meg.
-Csak mert szívesen megraknálak spárgázás közben. Csak képzeld el...ahogy sebesen járok benned, miközben te önkívületi állapotban síkoltozod a nevem...-elveszi az eszem. Szívem szerint minden nap ájulásig kefélnem. Amikor megláttam reggel abban a ruhában rándult egyet farkam.
-ahh..-nyögött egy kisebbet, mire mindenki ránknézett.
Rögtön kapcsolt és próbálta javítani a helyzetet.
-ahh..a térdem. Már megint!-esett össze. Gyorsan elővettem színészi tehetségem és mentem bele a mentőexpedícióba.
-Jajj Jimin! Jól vagy?-hajoltam le hozzá.
-nem, képzeld nem te barom-suttogta oda nekem úgy hogy csak én halljam. Ezen alig láthatóan kuncogtam egyet, majd segítettem neki felállni.

*jimin*

Pffú..most annyira szétverném. Mit képzel magáról?! Felizgat, és addig húzza amíg nem bírom hang nélkül. Idióta! Majdnem lebuktunk, de hála színészi tehetségemnek megmenekültünk. Hálás lehet, megmentettem a seggét. Jó, ő is nekem...2x...de az más. Ezért ki is csaphatják, és ha ez kikerül sehova sem veszik fel.
Hajléktalan lesz és majd élősködik rajtam. Na persze.
Inkább én rajta. Persze lesz munkám de nem szabadul tőlem.

Menthetetlenül belé szerettem, ezt tagadni sem tudom.


It just happened!  Part 2: The fate  Where stories live. Discover now