Miután bocsánatot kért és valamennyire kibékültünk elindult haza. Ugyan úgy az ablakon távozott amit nem is értettem, hiszen emeleten van a szobám. Na mind egy, ha majomnak képzeli magát akkor hajrá. Mivel az orvos kiírt egy hétre ezért ráértem még lefeküdni. Meg az Adammal való beszélgetés kiűzte belőlem a fáradságot. Leültem az ágyamra, betakaróztam és elindítottam egy filmet.
Szerintem bealudhattam, mert amikor reggel felkeltem a laptopom az éjjeli szekrényen foglalt helyet. Gondolom a bátyám rakhatta oda. Kikeltem az ágyból, felöltöztem és le indultam a konyhába táplálék forrás után kutatva. Meglepett amikor az egész csapatot ott találtam.
-Sziasztok. -köszönte bátortalanul.
-Szia Zo. -köszönt Col. -nagyon ritkán hív az igazi nevemen szóval gondoltam valami fontos lehet.
-Hugi, nem akarunk megijeszteni meg ilyenek, de szükségünk van a segítségedre.
-Hallgatom.
-Ugye van egy ember, akiről nem beszélhetünk neked. De a lényeg az, hogy be kéne, hogy lopózz a báljára és kiszedni belőle az információkat. Vagy nekünk az is jó ha elcsalod az őröktől, így be tudunk jutni és kitudjuk hozni észrevétlenül.
-Értem, de hogy akarjátok az est házigazdáját észrevétlenül kicsempészni a bálról? -tettem fel az amúgy elég fontos kérdést. Láttam a fiúk arcán, hogy gondolkodnak.
-Bekapcsoljuk a tűzjelzőt, így automatikusan mindenki kirohan a teremből, talán nem tűnik fel senkinek, max majd akkor ha már felszívódott. - mondta Adam.
-És milyért nekem kéne?
-Mert minket ismernek, de téged még nem. Szóval veled több esélyünk lenne. -felelte Adam.
-Akkor ezért kértél bocsánatot? Mert azt akartad, hogy belemennyek ebbe az egészbe.
-Nem, félre érted. Tényleg sajnálom amit tettem és megértem ha nem akarsz megbocsátani, de a csapat érdekében kérlek vállald el.
-Egy feltétellel.
-Még is mi lenne az?
-Beavattok amibe kell. Nem várom el, hogy avassatok be mindenbe, de ami ehhez az ügyhöz kell mondjátok el.
Láttam rajtuk, hogy elgondolkodnak, majd Adam megszólalt.
-Rendben, de semmi többe. Csak ami a lényeg. -mondta kimért hangon.
-Ezesetben akkor elvállalom.
-Holnap érted jövök és elmegyünk hozzám, megbeszélünk mindent és megkapod a feladatodat. A bál egyébként olyan 4 hét múlva lesz.
-Akkor milyért most szóltatok?
-Mert elég sok dolgot meg kell tanulj, nem állíthatsz oda úgy, hogy alig tudsz róla valamit. Így azt sem fogod tudni, hogy mivel csábítsd el. -mondta Adam.
-Elcsábítani? -kérdeztem hitetlenkedve. -még is miből áll az elcsábítás?
-Röviden fel kell, hogy keltsd az érdeklődését és elbeszélgetni vele. Utána elérni, hogy felmennyetek egy szobába, de mielőtt félre értenéd nem azért amire gondolsz, hanem csak csevegni. Valamit belecsempészel a poharába és megisszátok, majd ő ugye elájul, felhívsz, hogy jöhetünk és elindítjuk a tűzjelzőt. Jó esetben ennyi, rossz esetben elég sok dolog balul sülhet el.
-Akkor röviden ennyi...rossz esetben mire kell számítsak?
-Rossz esetben rájön mindenre és megöl. -felelte nemes egyszerűséggel, én meg tátott szájal néztem rá.
-Ez a fej mindent megért. -mondta Col. -megörökítettem, így bármikor megzsarolhatlak vele. -mondta nevetve.
-Na azt próbáld meg. -és én is nevettem vele.
-Komolyságot ha kérhetem. Benne van a pakliban, hogy megölnek de csak nem fognak, ha elképzelésük sincs, hogy ki küldött, ezért max megkínoznak.
-Amúgy ez bátorítás akar lenni?
-Többek között. Nem vagyok jó benne.
-Igen, azt látom.
-Jó akkor ennyit akartunk, holnap reggel akkor tali. Majd írok, este.
Megölelt, majd én is őt. A fiúk elmentek és csak Col maradt velem.
-Te nem mész?
-Nem. A főnök mondta, hogy maradjak itt és vigyázzak rád.
-Ugye tudja Adam, hogy nem 5 éves vagyok akinek minden mozdulatát figyelni kell.
-Tudja, csak félt téged. Egyébként meg te mondtad rá, hogy gyerekes.
-Ami egyre jobban kezd valóra válni. Egyébként elmondott mindent?
-Igen, és a nevében is bocsi. Néha elveti a sulykot de ettől nagyszerű vezető.
-Mióta a vezéretek?
-Már jó pár éve, de amióta meglátott téged sokkal kedvesebb és egy olyan oldalát ismertük meg amit nagyon rég nem láttunk.
-Tudom nem avathatsz be, de el tudnád mondani hogy még is mi folyik itt?
-Majd ő elmondja, ha készen áll rá. Ez az ő dolga. Na de nem azért maradtam itt, hogy a szőkehercegedről beszéljünk, hanem hogy filmezhessek és ne kelljen dolgozzak.
-Te hihetetlen vagy. -mondtam nevetve, majd ő is csatlakozott.
A napunk filmezésből, tanulásból és evésből állt. Az egyszer biztos, hogy ő se tanár szakra menyjen ha munkát vállt. Pocsékul magyaráz. Késő estig itt volt, majd amikor a bátyám megjött ő elköszönt és hazament. Elég fáradt voltam, így felmentem a szobámba és elaludtam, kaptam egy üzenetet Adamtől, de gondoltam majd megnézem reggel.