Ez egy nagyon, de nagyon rendhagyó story lesz. Így olvassátok :D
Mikor leülök gépelni mindig csak úgy magától jönnek az ötletek. Semmi vázlat semmi kidolgozás. Csak gépelem, amit súg a fejem. Nah ma valamiért ez nem sikerült. Kösz Cortez, én is szeretlek. De hogy mondom ez, már is mutatom. Mielőtt bárki elveszne a történetben az egyenes betűk annak a jómadárnak a szavai, aki szemszögéből látjuk a helyzetet.
Csodálatos napra ébredtünk.
Ha már ez bármikor is lehet csodálatos. Kurvára nem akarok suliba menni és a fasznak van kedve az emberek képét bámulni.
Jó modort, ha kérhetem. Szóval akkor borongós napra ébredtünk :). Érdekes mód az első csörgőszóra kikeltem az ágyból, így tudtam, hogy különös nap lesz a mai.
Tessék? Az elsőre? Kérlek ne nevettess, vagy ötször dobtam félre a telefont, és csak reménykedem, hogy rendben van. A másik, hogy nagyi is már bejött, hogy kilökjön onnan. És rohadtul nem volt olyan irtózatosan jó ez a nap.
Pardon?
Mondom nem volt jó. Ne ferdítsünk. Jó Reni.....
Kuss. No spoiler. Szóval akkor nem volt jó egy jó kezdésem ma, de a többi része viszonylag tűrhető volt.... Jó most nem szólsz közbe. Reggel mint mindig egy kólát ittam meg. Miután ezt megtettem felkaptam a deszkámat, és elsuhantam az iskolába. A festői táj, ami mellett elhaladtam boldog.....
Nem, nem, ez nem jó. Rohadtul nem vagyok ilyen költői. Addig jó, hogy megreggeliztem és elindultam. Innen meg jött a Szent Johanna. Ott ugye, mint minden reggel ott csövelünk, mert lusták vagyunk bemenni a melegbe. Ilyenkor jókat röhögünk, hülyülünk, meg kitárgyaljuk az élet nagy dolgait.
Ha a fifát, a focit és a sorozatokat annak lehet nevezni...
Miért, te olvasol és azzal mi van. Szeretsz erről beszélni.
Kuss, én vagyok a mesélő. Ne forgasd ki a szavaim. Szóval ott tartottunk , hogy ott vártuk a többiek érkezését, és beszélgettünk, amikor megjelent Reni és Virág. Még Virág Ricsi szívét dobogtatta meg, addig az enyém Reniért epedezett.
TÚL KÖLTŐI!
Ha nem veszem figyelembe nem lesz ott. Nyugi... 1...2...3.... Hol is voltunk.
Reni és Virág a színen.
Köszönöm. Valamire legalább jó vagy. A két lány csatlakozott hozzánk, de Reni valamiért fura volt.Olyan volt mintha velünk lenne, de közben nem ránk koncentrált, mert mindent késve észlelt.
Tetszik ez a Sherlockos szerep. Ez maradhat.
Végre valami jó.... Reni nem volt az igazi, és ez ki is derült az óra előtt. Ugyan is beadandót kellet írni, mint mindig de a lánynak valami nem volt ott. Hát persze, hogy a beadandó, ami teljesen ki ment a fejéből. Idegesen kattogtatta a tollát, és az esetleges pótolási ötleteken agyalt.
Tegyük hozzá, hogy itt én segíteni akartam neki, hogy megnyugtassam, de aztán nem. Olyan aranyos idegesen.
Mondták már, hogy fura vagy? Esetleg a kattos szóval jellemeztek?
Nem rémlik.... De ne terelj, meséld a történetet.
Hogy utána belepofázz. Első szünetben se jött ki, hanem fel alá járkált a teremben. Végül egy olyan ötletem támadt, hogy tanácsolok neki valamit, így az ajtóból megszólaltam.
-Nyugi- mosolyogtam rá, és a lány megdermedt.
-Ha- emelte fel a fejét, és rám nézett.
-Mondom nyugalom és béke. Valamit kitalálunk.
-Nem, nem fogunk tudni. Négy óra és kell, és nem fog menni.. Nincs forrásom....
-A könyvtár- dobtam fel a magas labdát.
-Tényleg, ott vannak dolgok- és kiviharzott a teremből-
Tegyük hozzá, hogy én ezt a végét nevetve vettem észre, mert ez a lány kicsit túlbuzgó volt. Kardost úgy se érdekelte volna, ha nem teszi meg. Azaz nem szólt volna érte. Ezek után meg megvártam, a szünet végét, és kb mindegyik végén rá kérdeztem.
Igen és ő pironkodva válaszolt. Végül elérkezett az óra ideje, ahol a lány feszengve várta a tanárt. Mikor Kardos belépett lecsapta a cuccát, és kérte a beadandókat. Mivel jól haladtunk az anyaggal és javítani akart, ezért feladatokat adott ki.
Mondjuk ez nekem is új. Egész órán zenét hallgattam.
A lázadó. Ezek után vége is lett a napnak. Egy igen hosszú napnak. Mikor kifele vettem az irányt Reni is kint várt. Sokat hezitáltam, hogy mit tegyek, de végül megfogtam a lány vállát, és ő egy pillanatra megrezzent, és végül hátra fordult.
-Megmondtam, hogy minden rendben lesz- kacsintottam felé.
-Igen, és köszönöm- felelte és halvány pír jelent meg az arcán.
-Nincs mit.
Miután ezeket a szavakat kimondtam ő lábujjhegyre emelkedett és adott egy puszit az arcomra.
Jó és ami ezután volt nem érdekel senkit....
Ha meg akarnak ölni a olvasók jelzem, hogy téged.
Vállalom a kockázatot, de azt a csókot senki orrára nem akarom kötni.
Ha!
A faszomba, na de se baj. Most meg húztam eddig volt energiám a nyálas sztorid hallgatni.