Prológus

365 19 1
                                    

A nevem Caroline Montgomery  és azon kivételes emberek közé tartozom, hogy személyesen ismerhetem az egész One Directiont ugyanis náluk dolgozom. Egy egyszerű sminkes vagyok, de más mint a többi.  Csak azért lehetek itt ilyen fiatalon - 17 évesen - mert Simon Cowel az apám - fogadott gyermek vagyok -, de ugyan úgy utálom mint mások. Szörnyű nézni mik történnek a fiúkkal miatta. 

- 5 perc múlva show! - kiabáltak be az öltözőbe ahol éppen sminkeltem Harryt. Az énekes rám emelte tekintetét, én még gyorsan felvittem az utolsó adag púdert

-Kész vagy.

-Köszi Carol, legközelebb ígérem előbb bejövök. - mosolygott majd egy pillanat alatt eltűnt. Nyugodtan kisétáltam az öltözőből és felmentem a megszokott helyemre ami a színpad fölött van. Elég kockázatos, hogy leesek, de eddig még nem történt meg és reményeim szerint nem is fog. 

A koncert elindult és felcsendült a jól ismert midnight memories. Részese voltam olyan dolgoknak amiknek a többi fan nem. Tudtam jól, hogy a Larry real csak apám ezt se engedi kibontakozni.. - még jó, hogy anyával elváltak -. Éppen Louis soloja ment mikor azt láttam, hogy Harry elindult felé. Mint mindig most is a fiatal srácnak sikerült elesnie egyenesen rá Loura. Minden fan őrült sikoltozásba tört ki, oda kaptam fejem a jelenet közepére és azt láttam amit nem kellett volna senkinek. Harry sikersen csupán balesetből lekapta Lout..

Ezen a ponton már mindenki tudta. baj van, nagyon nagy baj..

//Helló, itt is lennék a prólogussal megköszönném, ha írnátok véleményt kommentbe💞. - R//

Midnight MemoriesWhere stories live. Discover now