Tudja, hogy idő kell neked, hogy ne harapd le a fejét kapásból, így egy ideig hagyja, hogy a nappaliban duzzogj, de aztán kimegy hozzád. Édesen igyekszik meggyőzni arról, hogy bújj vissza mellé az ágyba, és ne a kényelmetlen kanapén kuporogj egész éjjel.
- Velem kényelmesebb, Édesem – kacsint rád, de te csak duzzogva fordulsz el tőle. Végül addig idegesít, hogy inkább a hálószobátokba vonulsz előle, hogy őt száműzd a kanapéra, de természetesen esze ágában sincs nélküled tölteni az éjszakát, így az ő ölelésében töltöd az éjszakát.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Seoho:
Utál veled vitatkozni. Így teljesen magába zuhan, amikor egy vitás kérdés után hatalmas ajtócsapás kíséretében kivonulsz a kanapéra, miután közlöd vele, hogy eszébe se jusson az este további részében akárcsak a közeledbe menni. Sokáig üldögél az ágyon kissé szomorúan, de végül nem bírja tovább, így utánad megy a nappaliba.
- Gyere vissza, T/N! – ül le melléd, és csak suttog, miközben finoman, szinte félve simít végig a válladon. – Kérlek! – fűzi hozzá kedvesen, és addig ül melletted csendben, amíg végül egy hatalmas sóhajjal felkelsz, és visszamész vele a szobába.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Leedo:
Legalább annyira dühös, mint te. Sőt, ahogy kivonulsz a vita után csak még jobban felidegesíti magát, így jó ideig nem is megy még csak a nappali környékére sem. Éjszaka azonban kisétál a nappaliba, és a karjaiban visz vissza a közös ágyatokba, ahogy téged szorosan ölelve alszik el. Ébredés után meglepődve pillantasz fel a mellkasáról magyarázatot várva, hogy hogyan kerültél vissza a szobába mellé.
- Nem gondoltad, hogy hagyom, hogy ott nyomorogj, Babe, ugye? – kérdezi reggel, miközben lágyan cirógat, te pedig csak sóhajtva visszabújsz hozzá.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hwanwoong:
Tudja jól, hogy egy-egy vita után jobb ha külön higgadtok le, mert különben csak még egy veszekedés kerekedne az egészből teljesen feleslegesen. Így reggel kicsit elzsibbadva nyitod ki a szemeid.
- Jó reggelt, Csipkerózsika! – szólal meg, és egy mókás grimasz-kacsintás kombináció kíséretében a kedvenc virágodat nyújtja feléd. – Gyere, megmasszírozlak – vigyorog kissé perverzen, amikor eléggé darabos mozdulatokkal, nyöszörögve kelsz fel az egyébként egészen kényelmes kanapéról.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Keonhee:
Hatalmas sóhajjal bámulja egy ideig az ajtót, amit alaposan becsapsz a távozáskor, és hosszú ideig nem is tesz semmit. Végül aztán követ téged, és csak leül a kanapéra melléd, miközben le sem veszi a szemeit rólad.
- Szeretlek! – mondja váratlanul, de továbbra sem veszi le rólad a tekintetét, és addig nem is mozdul, amíg egy idő után halkan beszélni nem kezdesz, majd a probléma megoldása után vele együtt mész vissza a hálóba, ahol minden fogadkozásod ellenére a karjaiban merülsz álomba ezen az éjszakán is.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Xion:
Nem az a fajta, akit le lehet rázni. Egy ideig hagyja, hogy duzzogj, és nem tesz semmit. Amikor viszont rájön, hogy tényleg komolyan gondolod, hogy a kanapén töltöd az éjszakát, egyszerűen fogja a párnáját és a takaróját, majd melléd kuporodik a kanapéra.
- Nem alszom nélküled – közli eltökélten, amikor épp próbálod lelökni. – És duzzogj csak, én addig ölelgetlek – kacsint, majd tényleg szorosan köréd fonja a karjait, és kényelmesen elhelyezkedik. Te pedig csak beletörődve bújsz hozzá, hogy aztán reggel mindketten jajgatva ébredjetek egymást ölelve.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
