Érint a rész pár erősebb témát is. Nem kifejtve, de jól felismerhetően. Ha tudod magadról, hogy az erőszak bármilyen formája zavar, kérlek, inkább hagyd ki ezt a részt :)
P.S.: Stipistopi a Maknae az én szerelmeeeeeem! xP
Hongjoong:
Kisebbfajta csodaként éled már meg azt is, hogy sikerült megszöknöd tőle. Hongjoong lehet, hogy őrült, de emellett zseni is, aki semmit sem bíz a véletlenre. Egyetlen aprócska figyelmetlenségnek köszönheted, hogy hónapokkal ezelőtt sikerült mégis kereket oldanod.
Nincsenek illúzióid, habár elhagytad a fővárost, tudod jól, hogy keres, és bármilyen szomorú is, csak idő kérdése, hogy megtaláljon. Éppen ezért az elmúlt hónapokban szinte hetente költöztél, azonban mára elfogyott minden megtakarításod, és egy aprócska halászfaluban elrejtőzve reméled, hogy idővel feladja...
De nem adja... és még sikerrel is jár.
A vér is meghűl benned, amikor ma hazaérve egy ismerős fekete terepjárót pillantasz meg a rozoga kis kunyhó előtt, ahol meghúztad magad. Végül minden bátorságod összeszedve lépsz be, ahol a gúnyosan vigyorgó Hongjoong látványa fogad.
- Komolyan, Édes? – lép eléd és egy erőszakos mozdulattal magához ránt, mire csak fájdalmasan felnyögsz. – Komolyan azt hitted, hogy te– simít végig a testeden – átvághatsz engem? – nevet fel gúnyosan. – Ám ha ilyen szerény körülményekkel is beéred, azt hiszem, jó helyed lesz a pincében – fűzi hozzá, és a tiltakozásoddal mit sem törődve visszavisz magával.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Seonghwa:
Bármennyire is vonzott valahol Seonghwa, egy idő után eleged lett a kisded játékaiból. Az egyik nap, amikor elment vásárolni, és figyelmetlenségből nyitva hagyta a szobád ajtaját, tudtad, hogy eljött a te időd. És nem is féltél cselekedni.
Ennek lassan féléve. Azóta Koreán kívül találtál egy biztonságos helyet, egy kis lakást, sőt még munkát is, ami nem fizet rosszul, ráadásul szereted is.
Hazugság lenne azt állítani, hogy nem gondolsz néha arra, hogy mi lesz, ha rád talál, de minden ilyen gondolatot igyekszel elűzni... és szép lassan el is hiszed, hogy megmenekültél.
Na, ez volt a hiba!
Azt mindig is tudtad, hogy szinte mindenhol vannak emberei, azt azonban álmodban sem gondoltad, hogy a munkahelyedre érkező új kollégád is egy közülük. Alig egy hétig tartott, hogy újra visszakerülj Seonghwa luxusbörtönébe.
- Egy hálátlan ribanc vagy, T/N – szűri a fogai között, miközben meztelenre vetkőztet. – De majd most megtanulod – kúszik egy ijesztő vigyor az ajkaira. – Ahogy mindenki más is megtudja, hogy az enyém vagy – vesz elő egy éles pengét, és a sikoltásaiddal mit sem törődve karcolja a bőrödbe a saját nevét.
