48.

558 68 7
                                    

gorgeous

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

gorgeous

-

Mire mind kipihenték a hosszú órák fáradalmait, alig maradt valami a napból. Úgy döntöttek, hárman ellátogatnak Taehyung édesapjának a cégéhez, ugyanis a férfi korábban azt ígérte, rendez velük egy fotózást.

Jungkook ideges volt, az egész úton csak izgett- mozgott. Sosem volt még fotózáson, habár az összes újságot megvette, amiben Taehyung feltűnt. Ő maga is szeretett fotózni. Amíg Angliában tartózkodtak, közel száz képet sikerült készítenie Taehyungról.

Egyébként a tény, hogy Taehyung szülei és barátai olyan könnyen elfogadták kettejük kapcsolatát, megdöbbentette Jungkookot. Egy pillanatra még fel is merült benne, hogy a saját szüleinek is színt vall, de aztán úgy döntött, alszik rá egyet és... másnap reggel már butaságnak tartotta.

A kocsiút egyszer csak véget ért. Egy magas, modern felhőkarcoló előtt álltak meg.

Tipikus szöuli épület volt. Jungkook természetesen ezt is látta már képernyőn keresztül, de a mérete megdöbbentette.

Kiszálltak a kocsiból. Taehyung szíve szerint megfogta volna az elveszett nyuszifiú kezét és megölelte volna, de egyenlőre titokban kellett tartaniuk a dolgokat. Így aztán csak biztatóan rámosolygott, a hátára tette a kezét és az épület felé tolta. Jimin követte őket.

Éppenhogy bezáródott mögöttük az üveg ajtó, mikor egy halom újságíró jelent meg odakint. Jungkook ijedten hátrafordult, de Taehyung visszafordította a fejét és alig hallhatóan mormogott neki.

- Ne foglalkozz velük. Másfél hónapja nem kaptak hírt rólam, ezért van most ilyen felhajtás. Majd elmennek. Vagy nem. Meglepően kitartóak.

Jungkook bólintott.

Beszálltak egy liftbe és felmentek a 17. emeletre. Ez egy privát részleg volt, itt történt a legtöbb pénzzel kapcsolatos ügy és itt volt az idősebb Kim irodája is.

Egy portás üdvözölte őket odafönt. Taehyungot természetesen rögtön felismerte, így nem ütköztek semmilyen akadályba. A folyosó végén megálltak egy hatalmas, lakkozott, nehéz tölgyfa ajtó előtt.

Jungkook gyomra görcsbe rándult. Tudta, hogy nincs mitől félnie, mégis furcsa volt ez az egész. Ha ténylegesen egy lgbtq+ fotózáson fog modellként résztvenni egy ilyen híres cégnél, nincs az az isten, hogy a szülei ne tudják meg.

- Mehetünk?- nézett Taehyung Jungkookra kérdőn. Látta, hogy hezitál és nem érzi teljesen jól magát.- Várhatunk még egy kicsit. Igazából nem is szóltam neki, hogy jövünk, úgyhogy nem vagyunk időhöz köt-

Ebben a pillanatban megszólalt a telefonja. Összeráncolt honlokkal nézett le a készülékre, ami az "appa" szót írta ki.

- Azta- motyogta maga elé.- Micsoda időzítés.

Jimin időközben eltűnt és nagyon úgy nézett ki, hogy a portás sráccal flörtöl. Kookie nem akart semmit feltételezni, de egyszerűen nem tudott mást kilátni a szituációból.
Jimin gyakorlatilag a pultra könyökölt, de mivel magas volt neki, lábujjhegyen kellett állnia. A tipikus pasicsábító mosolyát is bevetette és amikor a szerencsétlen, 'blushing mess' srác megszólalt, édesen nevetni kezdett és a pici kezével eltakarta az arcát. Ha a srác korábban vörös volt, most szabályosan úgy tűnt, fel fog robbanni a rengeteg vértől, ami a fejébe került.

Jungkook felkuncogott és inkább Taehyungra fókuszált.

- Oké- nem! Nem, már közel- Mondom hogy nem kell. Apaa~. Ha- Engedd már, hogy-... - márittvagyunkbentpárpercszia.

Jungkook felvont szemöldökkel nézett kérdőn Taehyungra.

- Na?
- Egyszerűen nem lehet vele telefonálni! Nem hagyja, hogy végigmondjam a dolgokat- biggyesztette le alsó ajkát Tae.- Pár perc múlva bemegyünk, ha úgy megfelel neked.
- Persze, de- fordult meg félig Jungkook és Jimin felé bökött a hüvelykujjával- őt el tudjuk majd rángatni onnan?
- Nem hiszem- nevetett fel Taehyung.

A pult mögött álldogáló srác segítségkérően pillantott feléjük, de Taehyung csak kuncogva megfordult.

- Nem segítünk neki?- kérdezte Jungkook enyhén aggódó súllyal a hangjában.
- Dehogyis. Jiminre nagyon is ráfér egy új kaland. Régen fektették már meg-
- Taehyung!
- Ez az igazság. Ne foglalkozz velük.
- De hát szegény fiú-
- Ne aggódj miatta. Legalább 5 éve bejön neki Jimin- vont vállat Tae. Jungkook meglepetten nézett fel rá.- Bizony. Elég felénk, így soha nem adódott meg az alkalom, hogy hosszabban elbeszélgessenek. De egyik alkalommal volt egy céges vacsora és egymás mellé kerültünk. Általában idegesítő talpnyakók mellett kell ülnöm, vagy a gyerekeiket elviselnem, de akkor sikerült egy nyugodtabb helyet találnom. Így kerültünk egymás mellé. Iszogattunk, aztán... - vett mély levegőt Taehyung és elmosolyodott- aztán kikotyogta. Úgy tűnt, eléggé bele van esve, mióta először dolgozni kezdett itt és megjelent Jimin az oldalamon. Szóval ne aggódj, Kookie- borzolta össze a fiú haját-, ezek csak a kezdeti nehézségek. Majd belejön.

Jungkook bólogatni kezdett és még egy utolsó pillantás vetett a két fiúra.

A portás fiú a fülét piszkálgatva beszélt valamiről, amit Jimin nagy érdeklődéssel hallgatott. Néha hevesen bólogatni kezdett, egyszer-egyszer pedig még a karját is megérintette. A fiú ilyenkor idegesen felnevetett és a pír elmélyült az árcán.

- Na gyere, baba. Menjünk.

Jungkook újra pánikolni kezdett. Mikor Taehyung keze megérintette a kilincset, elkiáltotta magát.

- Várj!

Taehyung kérdő tekintettel fordult hátra.

- Mi a baj?

Jungkook frusztráltan felsóhajtott és lehajtotta a fejét.

- Cs- csak... ha ezek a képek kikerülnek és a sz-szüleim meglátják...
- Jaj, Kookie~- sétált vissza Jungkookhoz Taehyung egy lágy mosollyal az arcán- nincs semmi baj. Ha nem szeretnéd, kereshetek egy másik partne-
- Nem! Hülye vagy!? Ne hogy le merj váltani, aish, komolyan!!- puffogott Jungkook és mérgesen keresztbe tette a karjait. Taehyung felnevetett és magához ölelte a mérges nyuszifiút.
- Yaaah, Jungkook-ah~ féltékeny vagy?
- Nem tudom, miről beszélsz...- hallatszott tompán a válasz.- Menjünk inkább.
- Jungkook- fogta kezei közé a fiú arcát Taehyung és mélyen a szemeibe nézett.- Nem kell aggódnod. Ha nem szeretnéd, hogy publikáljuk, nem fogjuk. Készítenek rólunk pár cuki képet, ha más nem is láthatja, a miénk lesz. Megéri, nem?

Jungkook szégyenlősen bólintott és óvatosan belecsúsztatta a kezét Taehyung tenyerébe. Az idősebb elmosolyodott.

Az iroda nagyon kellemes atmoszférával rendelkezett, de mivel a fotózáshoz már mindent előkészítettek, nem maradtak ott sokáig. Szinte azonnal a fotózás szinterére siettek.

Egy egyszerű, fehér szoba egy darab székkel a közepén, ez volt, ami rájuk várt. A stylistok a kezükbe nyomtak egy- egy fehér outfitet, majd mikor sikeresen átöltöztek, a hajukat is beállították. Igazság szerint amatőr fotózást terveztek tekintetbe véve, hogy Jungkooknak nem volt tapasztalata a modellkedéssel kapcsolatban.

- Na, fiatalok. Azt kérném, hogy lazuljatok el, ne aggódjatok, nem kerültök főcímre, egy kétoldalas cikket kaptok csak. Már ha persze Jeongguknak megfelel, de azt majd a fotózás után megbeszéljük- csapta össze a tenyereit idősebb Kim.

A két fiú bólintott és kíváncsian várták a további utasítást.

- Tehát nagyon egyszerű dolgotok lesz. Jungkook, ülj bele Taehyung ölébe, kérlek.

-
-
-

tudom... tudom. a kövi részt megpróbálom gyorsan megírni. most először kb kiterveltem, hogy mi lesz, szóval sieteek.
~random fact: két rész van hátra:c~
200628

exchange student ⚣Where stories live. Discover now