exchange student ⚣

21.

A repülő zötykölődve szállt fel a magasba. Ott egy egészen észrevehetetlen pillanatig nem mozdult, majd elindult a cél felé. Angliába. Jungkookhoz.

Sikerült az aláírást elektronikus formában eljuttatni a megfelelő helyre, így szerencsére nem volt szükséges megállni Párizsban.

Taehyungra egy tizenkét órás repülés várt.

***

Jungkook fel alá járkált a szobájában. Hiába volt már vacsoraidő, ő csöppet sem volt éhes. Az idegesség minden porcikáját gúzsba kötötte.

Mi lesz, ha nem lesz elég jó?
Ha valami rosszat mond...
Ha kínos helyzetbe hozza magát...
Ha nem fog tetszeni Taehyungnak.

Nos, ez utóbbira elég nagy esély volt. Taehyung hetero és bárkit megkaphatna, ha nagyon akarná. Jóképű és kőgazdag, emellett tehetséges és kiemelkedően okos is.

Jungkook meg csak... Jungkook.

Hirtelen felcsillant a szeme, ahogy rájött, mivel foglalhatná el magát egy kis időre.
Bár voltak szobalányaik és egyéb személyzeti tagok, szerette volna maga előkészíteni Taehyung szobáját.

Mindenképp úgy szervezte, hogy a saját szobájához legközelebb lévő szobát kapja majd meg a fiú. 

Ugyan ezt ők akkor még nem tudták, Jungkook és Taehyung rezidenciája nagyon hasonló volt egymáshoz.
Kook hálószobájához is kapcsolódott egy fürdőszoba és egy másik, inkább gardróbként funkcionáló szoba. Noha az övé jóval kisebb volt Taehyungénál.

Jungkook lelkesen sétált át Tae leendő szobájába. A saját szobájával szemben lévőt szánta neki.
Pár szobalány igyekezett arrafelé friss ágyneművel és egyéb szükséges holmikkal. Kook kérésére letették a dolgokat odabent és távoztak boldogan a fiúra hagyva a munkát.

Beleszagolt a frissen mosott lepedőbe és elképzelte, hogy egy nap múlva ilyenkor már Taehyung- illata lesz. Elmosolyodott.

A drága anyagot feltette a puha franciaágyra. Minden ráncot elsimított, így már tökéletesen feszült a lepedő.
A takarót és a párnákat is feltette az ágyra, szépen elrendezte mindegyiket.
A fényes faasztalra, amit édesapja egy múzeumból hozatott egy vázát tett.
Virágot akart bele tenni, de nem tudta, mi Taehyung kedvenc virága. Egy szobalányt elküldött az évszakban fellelhető legszebb virágért. Rózsa... közhelyes, de szép.

Jungkook szemszöge:

Kiporszívóztam és fel is mostam, a szőnyegeket centire pontosan kimérten helyeztem el a padlón. Az ablakot kinyitottam, hogy friss levegő jöhessen be a helyiségbe.
Leültem az ágyra és gondolkozóba estem.

Reggel már itt lesz. Ezen az ágyon fog ülni és aludni. Velem fog beszélgetni. Angolul! Körbe fogjuk járni a várost. Együtt fogjuk tölteni a nap legnagyobb részét.
Hogy köszöntsem? Öleljem meg? Vagy fogjak vele kezet? Esetleg csak simán mondjam azt, szia?

A francba, erre a szituációra miért nem készített fel senki?

Mikor már eléggé kitisztult a levegő, becsuktam az ablakokat és megfordultam, hogy kimenjek a szobából.

Jin állt az ajtóban.

- Legalább tíz éve nem csináltál ilyen sok házimunkát.
- Meglehet- vontam vállat.- Annyira izgulok, hyung- sóhajtottam.
- Nem kellene. Tudom, hogy híres és hogy odáig vagy érte, de...
- Ne- nem vagyok odáig érte!- tiltakoztam, hiszen ő nem tudja, hogy tetszik nekem Taehyung. Vagy hogy egyáltalán bejönnek nekem a fiúk...
- Ne tagadd, tudom hogy így van. És nem kellene e miatt rosszul érezned magad. Örülök, hogy van egy példaképed.