[𝑩𝒏𝒉𝒂 𝑿 𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓] (Befejezett)

Dabi X Reader

- Touya! Touya! Nézd! - futottam oda a vörös barátomhoz. - Megkaptam az erőmet! - öleltem át.

- Macsek lettél! - ölelt vissza barátom.

- Megint? - simítottam végig az égési sérülésén. Ő csak lesütötte szemeit, és bólintott. - De ez már túl sok! Ezt nem szabadna a gyerekével tenni! Gyere! - húztam magam után.

Hazáig húztam. Mivel szinte mindig egyedül voltam otthon. Ez most sem különb. Megtanultam a legtöbb dolgot. Takarítani, és a sebeket ellátni.

- Maradj itt. - mondtam majd kirohantam a szobából. Mikor visszaértem egy elsősegély doboz volt a kezemben. Kinyitottam, kivettem belőle a fertőtlenítőt, és a gézt. - Ez egy picit csípni fog. - mondtam majd elkezdtem a sebét tisztítani. Majd miután megvoltam be is kötöttem.

- Köszönöm [Név]! - állt fel a fiú.

- Bármit egy barátnak! Gyere menjünl vissza anyukád már biztos keres! - mondtam majd vissza mentünk játszani.

Egy fülsüketítő hangra keltem. Megint ez az álom. Már rendszeresen egy hónapja csak ezt álmodom.

- Hiányzol Touya... - súgtam magam elé majd a keretben levő képre néztem. Én meg Touya vagyunk rajta ilyen 6 évesen, és átöleljük egymást. Amikor eszembe jut az emlék mindig elmosolyodok.

Felkeltem az ágyamból, és megcsináltam a reggeli rutinomat. A hajamat egy copfba kötöttem, megmostam a fogamat, és az arcomat, megreggeliztem, és elindultam munkába. Egy kis kávézóban dolgozok. Ami mondjuk elég lepukkant de jól fizetnek. Ahogy beértem köszöntem a munkatársaimnak majd átöltöztem a munkás ruhámba.

Zárás előtt egy fél órával jött be 4 személy. Egy maszkos, egy kék hajú, egy szőke csaj, és egy égett fejű. Odamentem hozzájuk mikor jeleztek, hogy választottak.

- Jónapot kívánok! Mit adhatok? - kérdeztem meg tőlük.

- Egy kávé cukor, és tej nélkül. - mondta a kék hajú.

- Egy epres limonádét. - mondta a szőke.

- Egy kávét 2 cukorral tej nélkül. - mondta a maszkos.

- Egy citromos zöldteát 2 cukorral. - mondta a fekete hajú aki elég furán nézett rám.

- Rendben maximum 10 perc és hozom! - avval a lendülettel el is mentem.

Az a fekete hajú amikor meglátott elég sokkosan nézett ki. Na mindegy biztos csak haluzok. Nem kéne nagyon Touyára gondolnom.

Kb. 5 perc múlva kész is lett a rendelésük. Felpakoltam egy tálcára, és ki is vittem őket.

- A minden nélküli kávé, az epres limonádé, a 2 cukros tej nélküli kávé, és a citromos zöldtea 2 cukorral. Hozhatok még valamit? - kérdeztem meg kedvesen.

- Van még ebből a sajtortából? - kérdezte csillogó szememekkel a szőke.

- Igen abból van. - mondtam mosolyogva.

- Akkor ebből kérek 1 darabot. - mondta.

- Rendben pár perc, és hozom. Akkor számlával? - kérdeztem mire a kék hajú bólintott.

Majd elmentem onnan. A fekete hajú nagyon engem nézett. Mondjuk sokan megnéznek szóval nem zavar. Pár perc múlva vittem a szöszinek a sajttortát.

- Itt a sajttortád, és a számla. - mondtam majd az asztalra helyeztem. Majd visszamentem a pulthoz. Pont zárásra végeztek. Hozták az üres tányért, és a pénzt. - Köszönjük a vásárlást! - mondtam majd az öltöző felé indultam.

Átöltöztem, a kasszát lezártam, és összetakarítottam. Majd mikor kiléptem valaki behúzott a mellettünk lévő sikátorba, és a falhoz nyomott. Az égett arcú gyerek volt az. A szemei nagyon ismerősek... Nem Touya nem lehet ő.

- Mi a neved? - kérdezte meg tőlem.

- [Teljes Név] vagyok. - mondtam halkan. - M-mit szeretne? - kérdeztem mef félve.

- Én sok dolgot szeretnék. Egy olyan apát aki nem éget meg, és téged is. - erre a mondatára összeszorult a szívem.

- T-Touya? - kérdeztem meg halakan.

- Igen [Név]? - kérdezett vissza. Erre eleredtek a könnyeim, és egyből átöleltem. - T-te nem félsz tőlem? Gonosztevő vagyok... - mondta miközben visszaölelt.

- Nem, és nem is fogok. - öleltem szorosabban. - Miért félnék attól az embertől akit már gyerekkorom óta ismerek? Viszont nekem mennem kell. Itt a számom majd hívj! - és avval a mozdulattal el is tűntem.

Hazaérve egyből az ágyamba huppantam. Egy egyszobás földszintes lakásban élek. Van benne 1 fürdőszoba, konyha, és nappali. Nagyon kis otthonos.

Mikor már készültem lefeküdni kopogást hallok az ablakomból. Oda sétálok, és meglátom Touyát.

- Te még mindig idióta vagy. - sóhajtottam. - Gyere. - engettem be a szobámba. - Nézz körül hozok egy kis teát. - mondta ásítva.

* Touya szemszöge *

Kis szobája van. Látszik hogy egyedül él. A szobájában van egy franciaágy, egy íróasztal, és egy Tv. Az ágya mellett az ablak felől van egy kis éjjeli szekrény, egy képpel ellátva. Leülök az ágyra, és megnézem a képet. Én, és ő vagyunk rajta ilyen 6 évesen miközben öleljük egymást.

* Reader szemszöge *

Amikor visszamentem láttam ahogy Touya nézi azt a régi képet. Ahogy látom, ahogyan visszaemlékezik el kell rajta mosolyognom.

- Emlékszel mit ígértem akkor? - fordult felém miközben letettem az asztalra a teákat.

- Melyik ígéretedre? Sokat ígértél. - mosolyogtam rá.

- Megmutatom. - majd oda sétált, és a falhoz nyomott. - Azt hogy amikor felnövünk együtt leszünk. - suttogts a fülembe majd megcsókolt, amit egyből viszonoztam is. A kezemet a tarkójára vezettem. Ő a derekam köré kulcsolta kezét, és közelebb húzott magához. - Mit gondolsz? - kérdezte egy mosollyal az arcán.

- Hmm nem is tudom. - majd kezdeményeztem én egy csókot. - Megfelel? - kérdeztem meg.

- Tőled mindig. - majd megölelt. - Hiányoztál. Tudod mennyit kerestelek? - kérdezte meg.

- Te is hiányoztál... Ezek alapján sokat. De én is kerestelek. - mondtam halakan.

Majd úgy maradtunk még egy picit aztán lefeküdtünk aludni. Végre annak a karjában lehetek akit elég régóta szeretek, és keresek. De ez nem hiába volt...