•11•

961 97 14
                                    

A sportnap eléggé eltelt ahhoz képest, hogy nem vàrtam.
Visszagondolva jónak is mondható ez a nap, kivéve ha valaki nem lenne olyan nyomorult, hogy hatalmasat esik, mikor beér a célba.
Persze, hogy èn voltam az, ki más lehetne?

Három kört kell futnunk. Négyszer kell balra befordulni a futàs közben és ha nagy lendülettel, plusz figyelmetlenséggel mész előre, könnyen megcsúszol.
Velem ugyanez történik meg. A harmadik körben legelől vagyok, Hyunjin pedig a hàtam mögött nem sokkal. Nyerésre áll a csapatom, pàr méter választ el a céltól, de egyszerűen hirtelen minden sötét lesz és néma. Nem érzékeltem semmit, azt hittem, hogy meghalok.

Egy óra telt el azóta, s arra kelek fel, hogy Hyunjin a karjaiban visz valahova. Fejemet felé fordítom, mint egy tipikus romantikus filmben, egy különbséggel :
Mi sosem leszünk együtt újra, mert megvàltozott Hyunjin és egy beképzelt állat lett.

- Most azonnal leteszel valahova vagy megöllek - fenyegetően próbàlok rá hatni, hisz azért mégis az osztály legbeképzeltebb emberéről van szó. Nem akarom, hogy gyengènek higyjen engem, mert aztán ez miatt is csak szekállna egész nap.

- Nem hogy hálás lennél, hogy megmentettem az életedet - szemeit forgatva tett le egy egyszerű fotelbe - Kussolj inkàbb szöszi, örülj hogy élsz még. Meg kell fizetned ezért, ugye tudod? - Hyunjin perverz mosollyal néz ràm, várja a vàlaszomat. Húzom az időt, hogy egy orvos észrevegyen, behívjon magához, s egy jó ideig ne lássam Hyunjint. Nem jött össze. Öt percig egymás mellett létezünk konkrétan, mire megtöri a csendet : -Figyelj, nem nagy dolog a szívességem, de remélem nem akadsz fennt rajta.

- Minek kell egy rohadt szívességet teljesítenem? Ott hagyhattàl volna, de nem tetted és ez a te hibád! - felàllva a fotelból lököm neki a falnak - A te hibád, nem az enyém - Meglöktem egy kicsit, de olyas valami történik, amire nem számítottam. Megfogja mind két karomat, nekilök a falnak és nem ereszt el onnan - Engedj màr el, a kurva életbe!

- Jisung, elfoglak engedni, csak hallgass meg.

- Mondjad már! - elegem van ebből az egész kialakult helyzetből, ráadásul körülöttünk nincsenek jelen pillanatban emberek.

- Legyél a fake pasim, egy hónap erejèig, aztàn bèkèn hagylak örökre.

IM
BACK
ez klisès lett
sorry sorry
de nyugi, próbàlom a lehető legjobbat kihozni ebből:'D

UTÁLAT || Hyunsung Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon