Nem Szerethetlek

15Rész

Áron mellkasán ébredtem. Kisírt szemekkel. Feltápászkodtam a mellkasáról és elkezdtem készülödni. Tusolás hajmosás sminkelés. A szokásos reggeli rutin. Aztán elindultam a suliba. Ma végre Maja is jött. -Sziaaaa csajsziii-ugrottam rá. -Sziaaaa már hiányoztál-mondta. -Te is nekem-öleltem meg szorosan. Aztán megláttam Karit akinek szintén a nyakába ugrotta. -Sziaaaa-köszöntem neki is. -Sziaa-köszönt vissza-hogy vagy?-kérdezte. Ami tök jól esett. -Őszintén? Jobban-mondtam és így is gondoltam. Aztán hárman beszélgettünk tovább. ---------------------------------- Alex tolerálta hogy nem akarok vele beszélni ezért egész nap nem jött oda. Nagyon rossz volt így látni. Szemei kisírva. Szemei alatt pedig karikák. Látszott rajta hogy megbánta amit tett. Szóval lassan beszélnem kéne vele. Az órák csiga lassúsággal teltek. De már csak egy utolsó angolunk volt. Amin a tanár szét kínzott minket. Röpdoli utána felelés és még pár feladat megoldás jegyre. Aztán napközi. Kimenetünk az udvarra és ott beszélgettünk. Hirtelen valaki levágta magát mögém átkarolta a derekam és a vállamra hajtotta a fejét. -Szia Ottó-sóhajtottam. Semmi kedvem nem volt veszekedni. -Szia baba! Hogy vagy?-kérdezte. De továbbra se engedett el. -Jobban-mondtam szűkszavúan. Maja csak kapkodta a fejét köztünk. -Ti? Együtt?-kérdezte csodálkozva. -Nem-vágtam rá. -Igen-mondta Ottó. -Te idióta-nevettem fel. -Most akkor mi van?-nézett rám Maja. -Nem vagyunk együtt-mondtam mire Ottó az oldalamba bökött amitől felvisítottam és elterültem a földön. Csak az a baj hogy Alex pont akkor akkor lépett ki az ajtón. Aztán azzal a lendülettel vissza is fordult. Remek! Miután a napközinek vége lett hazamentem. Vittem fel a szobámba kaját. Áron nem volt otthon. Lefürödtem. Meg csináltam a házim és lefeküdtem aludni.