A Fény Árny gyermeke-Bakugou ff.|ÁTÍRÁS ALATT|

Az Első Nap

Már egy hét is eltelt mire a postás az este folyamán egy levelet hagyott a családi postaládában. A szentélyben az összes ma élő Sasaki ott él így kB ötven családtagom ugrált mellettem mikor kinyitottam a borítékot.Egy elektronikus üzenet volt benne miszerint igenis be jutottam az akadémiára, mint a pályán, mint a vizsgán elég jól teljesítettem. Elégedetten feküdtem le és vártam a következő hetet amikor is ténylegesen megkezdődik az iskola. A héten megérkezett az egyenruhám és kisebb információk is, mint az órarend, az osztályom neve 1.A osztály, illetve a hősruha igénylő lapom.Az egy hét hamar elrepült és április 13-án már az ébresztőre keltem. Így hamar összekapva magamat rohantam az iskola felé. Beérve nagynehezen megtaláltam az "A" osztályt,aminek a kilincsét izgatottan nyomtam le. A szemem elé azonnal a tanári asztal tárult aminél ott pöffeszkedett a szőke gyerek akivel a vizsgán összetűzésbe keveredtem.

-Csodás, ilyen az én formám- jegyeztem meg magamnak. Mire a kis idegbaj kinyitotta a szemét és egy gúnyosat mosolygott rám. Bár nem sokáig mert egy nagyon magas gyerek engem fellökve rohant oda hozzá és próbálta jó modorra bírni és leszedni a tanári asztaltól. Felakartam kellni mikor egy ismerős hang kezet nyújtott nekem.

-Sasaki_chan, de örülök neked, gyere!- azzal a lendülettel felrántott a földről Kirishima. Majd figyeltük azt, hogy miképp drámázik megint a szőkeség. Egyszer csak ajtó nyitodást hallottunk és be lépett egy zöld kis göndör hajú srác,mögötte meg alacsony gomba hajú lányka. Egy pillanatra ledér mertem majd Joó szemügyre vettem a fiút ..."Szóval ő lenne akit All Might említett?" Egy ideig beszéltek, majd mindenki elcsendesedett, mert egy ijesztő igénytelen pasas egy hálózsákban figyelt minket csendben.

-Ijesztő...bruhh- súgtam oda halkan Kirishima_kunnak aki csak biccentett mosolyogva, majd leült kettővel mögém. Mint kiderűlt az ijesztő igénytelen pali az osztályfönökünk Shota Aizawa.Aki összetört mindannyiunkban egy világot azzal, hogy szépen fogalmazva azt mondta, hogy nem érünk semmit és örüljünk, hogy itt lehetünk ("kedves" arc), majd, hogy fokozzon a helyzeten ki vitt minket a pályára, hogy felméréseket csináltasson velünk. A lényege az az volt hogy hogyan tudjuk használni az erőnket nyolc különböző szempont alapján.

-Amúúúúúúgy...aki utolsó ként végezz azt kicsapatom innen... Jó szórakozást!- mosolygott ránk pszcihopatán. Szerintem mindenkiben megállt a vér ettől a tekintettől. "Hát mindent bele" mondogattam magamba, bár így is féltem. Mellettem a göndör gyerek szószerint remegett így mellé léptem és a zöld kis íriszeivel felvettem a szemkontaktust.

-Ne aggódj biztosan menni fog, na meg az az para ipsének is van lelke, csak nem rugat ki senkit... Remélem- veregettem meg a vállát, és ahogy kimondtam ezeket ő elmosolyodott.

-Hát remélem igazad lesz, amúgy Izuku Midoriya a nevem- mutatkozott be, én is ugyan ezt tettem, majd erre fel még vagy 10 gyerek jött mellénk és ők is bemutatkoztak (úgy látszik ezt a pillanatot érezték a legjobb alkalomnak)

-Mina Ashido vagyok, de csak Mina- Mosolygott egy rózsaszínű lány.

-Ahhh én Yuga Aoyama- kacsintott ránk egy szőke lenyalt hajú fiú.

-Tsuyu Asui- brekegett egy ki nyújtott nyelvű lányka.

-TENYA IIDA, ÖRVENDEK!!!- kiálltott mellettünk a srác aki reggel fellökött

-Ochaco Uraraka, helló mindenkiek- motyogott halkan a gomba hajú lány reggelről.

-Hellosztok én Denki vagyok, Denki Kaminari- szólalt meg még egy szőke srác.

-"Koji Koda ❤️"- rajzolta bele a homokba az egyik fiú.

-Mashirao Ojiro- pislogott ránk egy fiú akinek óriási farka volt, mint egy cicának.