My Life With Louis Tomlinson (HUN)

10. fejezet

Reggel felkeltem és lementem reggelit készíteni magamnak. Már a felénél jártam amikor Lou lejött.
- Jó reggelt! -köszönt nekem.
- Neked is -mondtam szikrázó mosollyal.
- Miért ilyen mosolygós a reggel? -kérdezte, majd hátulról átölelt és beleharapott a pirítósomba.
- Hát.. -kezdtem el, majd elkezdtem ismételten kuncogni. -Hogy sikerült az éjszakai programod? Remélem nem hagytál össze-vissza bizonyítékot. -mondtam és megfordultam, ő rám meredt.
- Nem tudom, hogy miről beszélsz. -mondta komolyan.
- Szóval nem?! Értem, nézünk ma valamit? -kérdeztem miközben oldalra hajtottam a fejem és felfújtam az arcomat, majd a mutató ujjamat az arcomhoz tettem, mire elmosolyodott.
- Rendben van. De csak amiért ilyen aranyos vagy. -adott egy puszi az orromra. -Viszont nekem most mennem kell, igyekszem haza. Szia -megcsókolt és már ment is.
Felhívtam anyát, hogy megkérdezzem, hogy hogy van. Mondta, hogy megvan, de nem jön vissza többet Londonba. Elkomorodtam, de tudtam, hogy így lesz a legjobb neki. Majd megnéztem a naptáram és rájöttem, hogy már csak 2 napom van a születésnapomig és végre felnőtt leszek, legalábbis korilag. Agyilag szerintem soha nem fogok felnőni. Aztán elkezdtem olvasni egy könyvet, amit találtam Louis szobájában. Igazából nem nagyon értettem, mert Francia én meg ugyebár angolul kommunikálok. Persze tudok pár dolgot franciául, de nem elég ahhoz a tudásom, hogy könyvet olvassak, így inkább lapozgattam. Aztán elég hamar eljött a délután és azon kaptam magam, hogy nem is ettem a reggelin kívül semmit egész nap. Ezért elindultam belenézni mi van a hűtőben. Amikor kinyitottam, megláttam töménytelen mennyiségű epret és tejszínhabot. Na jó.. tele volt a hűtő még más és más finomságokkal is, ezért kivettem az összes édességet és leraktam a konyha pultra. Elővettem egy sokkal nagyobb dolgot, mint a fagyis kehely, de hasonlított rá. Raktam bele fagyit, félbe vágtam az epreket, majd raktam bele azt is. Aztán gumicukrot is.. olyan kis golyókat, mint az M&M's . Majd fújtam rá egy csomó tejszínhabot, tettem még a széleihez babapiskótát és megszórtam még több kis golyóval. Beraktam egy DVD-t amin mi voltunk rajta Louval, még gyerek korunkban. Amikor együtt fociztunk. Igen, én is szeretek focizni, mióta őt ismerem. Tanítgatott, hogy mit hogy csináljak, aztán az lett a vége, hogy megpróbáltam kicselezni, mire felbukott a lábamban én meg jót nevettem. Természetesen ő is nevetett. A szülei ezek szerint az egész „meccset" felvették. Sokat mosolyogtam a kicsi énünkön, mert sokat veszekedtünk. Mire megettem éppen vége is lett a mi kis filmünknek, így leültem sztorit írni. Egy csajról szólt, aki mindent megtett a szeretett srácért, de azt nem érdekelte. Mindig ott volt a csaj mellette és lényegében erről szólt, na és persze, hogy a srác csak akkor döbbent rá, hogy érzett valamit a csajért és hogy hiányzik neki, amikor már nincs vele, már elvesztette a csajt, mert meghalt. Aztán felismerte a csajt egy vele egy idős lányban és stb stb. Nos valamikor Lou adott ötletet hozzá, még nem is tudom, hogy hogyan lehetséges az, mert a sztorimban a srác karaktere igazán más mint az övé. Mert ott csak hasznot húz a srác a csajból, minden érzelem nélkül. Semmi nem jutott eszembe, így csak ültem és gondolkoztam, mert minden csak a későbbi időpontokra lett volna jó. Aztán a gondolataimat az szakította meg, hogy hallottam kinyílni a bejárati ajtót és a lépteket is hallottam kis idő múlva a lépcsőn. Benyitott a szobába és megállt az ajtóban.
- Mit csinálsz? -kérdezte érdeklődően.
- Próbálok írni, már egy hete nem írtam semmit. Úgyhogy jó lenne, ha homlokon csókolna a múzsa. Jó ötletekkel te is bombázhatsz. -mondtam a fejemet fogva.
- Csókolni? -kérdezte, miközben tetőtől talpig végigmért szemeivel.
- Igen, miért szerinted a múzsa nem homlokon csókol? -kérdeztem kicsit ingerülten. -Ne kérdezz ilyen hitetlenkedve.
- Akkor.. -elindult felém. -Azt hiszem.. -folytatta, még mindig közeledett és mikor oda ért, felállított, megfogta a derekam és magához húzott. -Én leszek a múzsád. -fejezte be a számomra évekkel azelőtt elkezdett mondatot és megcsókolt.
- Szóval akkor drága múzsa adj még ötleteket nekem, mint a múltkor. -kérleltem mosolyogva.
- Ha gondolod, kényelembe helyezhetnénk magunkat és ott majd adok ötleteket. -mondta és rápillantott az ágyra, mire az én szememet is odavonzotta az ágy és elkezdtem magammal húzni.