My Life With Louis Tomlinson (HUN)

6. fejezet

Reggel én keltem fel hamarabb, mondjuk mire is számítottam. Lementem és elkezdtem reggelit készíteni, majd hallottam, ahogy Lou lefelé jön a lépcsőn.

- Alex! Hogy kerül ez a rúzsfolt az ingemre?
- Tessék? Nem nekem kellene tudni!!
- Mi? De neked van ilyen rúzsod!
- Hát úgy látszik nem csak nekem.
- Mi? Azonnal magyarázz el mindent!
- Tehát nem emlékszel semmire? -puhatolóztam.
- Mire kellene emlékeznem?
- Hát arra, hogy tegnap kiütötted magad, fogalmam sincs milyen okból.
- Igen?
- És elmentél egy csajjal a lakására és hármasban csináltátok egy kutyával.
- Micsoda? O.O
- Nem hiszed? Még videóm is van róla, ahogyan csókolózol a kutyával. -Igazából a videó egy filmből van csak egy kicsit megszerkesztettem.
- Micsoda? Tehát megtettem. -mondta lesütött szemekkel.
- Ha ez még nem lenne elég, miután hazahozott a csaj, aztán te levetkőztél meztelenre és körbe szaladtál az utcán, miközben azt kiabáltad, hogy : IGEEEEN!! Végre megdugtam egy kutyát!! -imitáltam őt.
Mire csöngettek és összerezzentem. Lehet, hogy most lebukom? Gondoltam magamban. A SHINee többi tagja jött be az ajtón, amikor kinyitottam.
- Na Minho mi újság?
- Hogy érted?
- Hát mi jót csináltál tegnap? -kérdezte Onew csintalan mosollyal az arcán.
- Hogy ha arra gondolsz, hogy csókolóztam egy kutyával majd megdugtam, majd a gazdáját is és pucéran körbe szaladtam az utcában azt kiabálva, hogy megdugtam egy kutyát, akkor a válaszom az, hogy semmit nem csináltam tegnap, mert mindez nem történt meg.
A többiek először csodálkoztak, majd velem együtt hatalmas röhögésben törtek ki, szerintem még a szomszédok is hallották. Minho csak nézett egyet.
- Most ugye viccelsz? -kérdezte Jonghyun a nevetését visszafojtva.
- Nem röhögnétek, ha ez veletek megtörtént volna.
- Mert velünk soha nem történne ilyen, mert minket nem lehet beetetni ilyen hülyeséggel. -felelte Key.
Hoppá azt hiszem lebuktam!
- Milyen beetetésről beszéltek?
- Szerinted, ha ez megtörtént volna, nem tudna már róla a fél világ?! -kérdezte Taemin nevetve, mire Minho felkapta a fejét és rám nézett.
A harag a szemében megijesztett, így abbahagytam a nevetést és megpróbáltam odébb sunnyogni. Mire felállt és mérgesen lépdelt utánam, mire a többiek felálltak és elhúzták a csíkot. Én sikoltozva rohantam be a konyhába elbújva a konyhapult mögé, mire Minho bejött és feldöntött, majd a kezemet lefogta a fejem mellett és mérgesen a tekintetemet kereste.
- Hogy mondhattad ezt nekem?
- Hát miért? Azt mondtad nem emlékszel semmire, én meg csak mondtam valamit, hogy kitöltsem az űrt a fejedben.