Adopted Girl (Bnha f.f.)//Befejezett//

~~47.~~

Tovább teltek az iskolai napok, mikor is közeledni kezdtek a vizsgák. Mindenki a tanulásba temetkezett én meg... csak úgy... voltam. Mármint, nem akarok nagyképű lenni, de nem volt olyan nehéz felkészülni a vizsgákra 250+-os IQ-val. Úgyhogy örömmel konstatáltam, hogy mikor éppen azt beszéltem ki Nee-channel, hogy mennyire hülye ez a gyerek az osztályában, hogy egy értelmes mondatot nem tud leírni. Nee-chan védte, én voltam ellene. Lényegtelen, tehát erről beszéltünk, mikor random felhívott Blasty.

- Mi van, Kacchan?- vettem fel, a gyerek fogalmazását olvasgatva.

- OI, DENEVÉR!- üvöltött, mire eltartottam a fülemtől a telefont, Nee-chan pedig elejtette a kezében lévő szivacsot és mosogatószert. -AZONNAL HÚZD IDE A SEGGED A *Mivel nem akarjuk szponzorálni a helyet, ugyanis egy FITTYINGET SE fizettek nekünk sajnos ki kell cenzúráznunk a nevét. Megértésüket köszönjük.*BE, AKKOR MEGÖLÖK VALAKIT, MAJD EZT AZ IDIÓTÁT ELŐTTEM, VÉGÜL PEDIG TÉGED!!!

- Akkor van időm megszökni Mexikóba.- motyogtam.

- HEEE!?!- üvöltött.

- Jó,  nyugodj le, megyek!- tettem le, majd intettem Nee-channek, aki hallva a beszélgetést csak biccentett. Felvettem egy pulcsit és elindultam a helyre. Bent az ajtó mellett ültek vagy huszan, meg az épület másik oldalán, a pult mögött meg nem volt senki. Középen a helyeknél üvöltött a hülye gyerek. Odamentem és befogtam a száját.- Fogd már be, csődbe viszed a helyet.- ültem le Kiri mellé. Ránéztem, majd a füzetre előtte, újra rá, Bakura, vissza rá.- Nem érted sokadjára és kiakadt?- kérdeztem Kirit, mire biccentett. Megnéztem a példát, majd nyugodtan elmondtam, hogy mit hogyan kell és még adtam egy tippet, amivel egyszerűbb megcsinálni.

- Sikerült!- tette le győzedelmesen a tollat, mire elröhögtem magam.

- Akkor én megyek i- elkapta a kezemet.

- Help...- tátogott Bakugoura pillangatva. Sóhajtottam és visszaültem. Miután befejeztük elmentünk a betonpályára és Kirivel kosarazni kezdtünk.

- Mindig ezt csináljátok?- kérdezte összehúzott szemekkel minket nézve.

- Ja, de nem az én hibám.- dobott egy kosarat Kirishima.- Sakuko jobban alszik ezután!

- Mit érdekel téged, hogy alszik?- értetlenkedett, mire elejtettük a labdát.

- Hát izé...- motyogtuk egyszerre.

- Amúgy Bakugou, hogy állsz a vizsgákra?- dobtam egy kosarat.

- EZ MILYEN KÉRDÉS?! TERMÉSZETESEN REMEKÜL!- kiabált.

- Csodás. -próbáltuk Kirivel kicselezni egymást.

A délután gyorsan elrepült. Sőt a következő napok is, mert minden nap segítettem Bakugounak Kiri fejébe verni az anyagot... ő szó szerint próbálta a fejébe verni az anyagot. A  *Mivel nem akarjuk szponzorálni a helyet, ugyanis egy FITTYINGET SE fizettek nekünk sajnos ki kell cenzúráznunk a nevét. Megértésüket köszönjük.*ban, már törzsvendégek voltunk. 

Aztán eljöttek a végzetes napok. A vizsgák. Akasztják a hóhért, emberek! Kívánjatok sok sikert!

***************************************************************************************

Csillagozzatok, kommenteljetek! TUDOM EZ NAGYON RÖVID!

W23.