6

508 13 0
                                    

Na meg meg kell tudjam, bogy ő akar-e tőlem valamit. De most hanyagoljuk a témát. Harryt bevezettem a házba, aholy le is ültettem őt a kanapéra.
- Kérsz valamit inni? - érdeztem meg udvariasan.
- Nem köszi. - rázta a fejét. Mivel nem kért semmit ezért leültem mellé.
- Na és... miért költóztél ide? - tette fel a kérdést. Sóhajtottam egyett. Idegesít hogy ilyen hatással van rám. Masnak biutos nem mondanám el ilyen könnyen. De ő... Ő más.
- 14 voltam mikor a szüleim meghaltak. Azaz a nevelő szüleim. Igazából ez az egész nagyon bonyolult. A nevelőszüleim emberek voltak. Ők meghaltak autóbalesetben. Az igazi szüleim...ez még bonyolultabb. Apám meghalt egy csatában. Anyám belehalt a szülésbe, és abba hogy az apám itthagyta őt. Így kerültem a Sparx családba. Aranyos család volt. Nem kellett felvegyem a családnevüket, az anyám által adott nevem se változtatták meg, és azt is mondták hogy nem muszály őket anyának és apanak hívjam. De én azért még így szólítottam őket. Szerettem azt a családot, és az a csalad is szeretett engem. - gondoltam vissza mosolyogva, de megos könnyáztatta arccal a multamra. Egyszer csak azt vettem észre hogy két kar tekeredik rám. Harry volt az, aki szorosan magához ölelt.
- Mostmár mindig számíthatsz rám. Nem vagy egyedül.
Folyt köv.

A fehér farka ♡Harry Styles♡     ∆Befejezett∆Where stories live. Discover now