Új életem Buzás Bencével

16. rész ❤

~Tóth Szofia szemszöge~

Reggel kómásan keltem, ma musály bemennem, matek dogát írunk. Igaz, semmi erőm nem volt tanulni, 1-es lesz, de nem érdekel.
Elmentem arcot, fogat mosni, felvettem egy világoskék farmert, és egy fehér pulcsit, a hajamat csak laza kontyba fogtam. Elindultam a suliba.
Egész reggel próbáltam nem Bencére gondolni, eddig elég jól sikerül.
Beértem a suliba, szerencsére nem volt ott. Bevágodtam a padba, és elkezdtem átnézni a leckéket, hàtha ragad rám valami.
Egyszercsak mellém ült, próbáltam figyelmen kívűl hagyni, a melletem ülő fiút. A férfi parfüm csak áradt belőle.
Milyen jó érzes lehet az ölébe üllni, megölni ezt a fiút.-gondolataim csak szárnyaltak.
Úristen Szofi, már megint mire goldolsz?
Nem szóltunk egymáshoz, így mindenkinek jó.
Szünetben megkerestem Fannit, elkezdtem vele beszélgetni.
-Hova vitt Bence?-kerdezte kiváncsian, hiszen semmiről sem tudott.
-Hosszú, de inkább ne beszéljünk róla.-kértem a lehetetlenre, hisz tudtam úgysem hagy, míg nem mesélek el neki mindent.
-Halgatlak.-fonta kereszbe kezeit.-milyen makacs egy lány.
-Hát legyen.-kezdtem bele a mesélésbe.
Elmondtam Fanninak mindent, bementünk órára, de egész órán az járt a fejembe amit mondott, ugyanis szerinte a fiú teljesen belém van zúgva, illetve adjak neki egy esélyt.
De szerintem ez nem igaz, csak játszadozni akar velem.

A suliból már hazaértem, egesz nap nem szóltunk egymáshoz Bencével. Igazából ez volt a tervem, de a szivem mélyen nagyon fáj hogy ő sem volt kíváncsi rám.
Mondjuk valahol őt is megértem, hiszem én útasítottam el töbször is.
Elkezdtem egy kicsit tanulni, mikoris jelzett a telefonom. Megnéztem, Bence követett be, azért furcsa igy a semmiből, egész nap rám sem néz, én sem követem őt, erre több ezres követői közül sem követ, pedig ahogy vallottam még az osztálytársakat sem követi vissza.
Na legyen.-sóhajtottam fel, miközben rányomtam a követés viszonozására.
Letettem a telefonomat, majd tovább tanultam, de megint jelzett a telefonom.
•Buzás Bence üzetetet küldött•
-Szia, harakszol még, csak tudod olyan bunkó vagyok mindent elszúrok, a lány akit láttál csak egy régi ismerősöm.-olvastam a fiú sorait, itt megenyhült a szívem.
-Nem harakszom 🙂-küldem kicsit félve el, de úgy gondolom jár még egy esély neki.
-Tényleg? Olyan boldog vagyok Szofi!-jött egyből az üzenet.
Egész este beszélgettünk, jobban megismertük egymást, kiderült hogy van egy kishúga is aki nemrég született.
Szerintem teljesen félreismertem, illetve túl kemény voltam vele. De azthiszem megérdemli, hogy kedves legyek vele.

Itt lenne a 16. rész. Ez jóval hosszabb lett mint szokott lenni.
Hogy tetszik? ❤